Búzafalva

Búzafalva a Kassai-medence déli részén, az Alsó-Hernád-völgy kistájon, 189 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, a 3416-os út és a Kassa-Hidasnémeti vasútvonal mentén (megállóhely), a község központjától 0,8 km-re északra. Teljesen egybeépült a tőle délre fekvő Kassamindszenttel és a keletre fekvő Bernátfalvával. A településrész északi peremén halad a Kelet-szlovákiai Vasmű számára kiépített széles vágányú ipari vasútvonal.

Közigazgatás

1961-ig önálló község, azóta Kassamindszent négy településrészének egyike. Kataszteri területét (1910-21-ben 4,79 km²) beolvasztották az egységes községébe. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott, majd a csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Kassai, ezután pedig a Kassa-vidéki járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Kassai járás). 1968-ban korábbi határának északi részét, területének mintegy egyharmadát Kassához csatolták (ma Bárca városrész kataszteréhez tartozik).

Népesség

Búzafalvának 2011-ben 1635 lakosa volt, itt élt az egyesített község népességének 39,1 %-a. A község 18. századi újratelepítése óta zömében szlovák lakosságú volt, a magyar anyanyelvűek aránya 1880-ban 12,3 %, 1910-ben pedig 9,2 % volt, a magyar nemzetiségűeké 1921-ben már csak 3,9 % (13 fő). 1880-ban a lakosság 8,8 %-a német anyanyelvű volt. Az 1941-es (magyar fennhatóság alatt tartott) népszámlálás során a lakosság 56,9 %-a vallotta magát szlováknak és 43,1 %-a magyarnak. 1921-ben a lakosság 85,3 %-a volt római katolikus, 9,6 %-a görög katolikus és 4,2 %-a (1880-ban még 17,0 %) izraelita vallású. Az 1900-1910 között még csökkenő népességű község lakosságszáma 1921-1941 között másfélszeresére, 333 főről 499 főre nőtt.

Történelem

Búzafalva Bernátfalvához hasonlóan Felsőkoksó kettészakadásával jött létre a 15. században. Nevét első birtokosáról, Búza Péterről kapta. 1427-ben „Buza-Peter-Falua”, 1444-ben „Buza-falva” (más néven Alsókoksó – „Also Kaxo”), 1460-ban „Buzafalva” (más néven Koksómindszent – „Kaxomenthzenth”) alakban szerepel az írásos forrásokban. 1427-ben 3 portája adózott. Később kisnemesi község volt, a 18. században szlovákokkal telepítették újjá. 1828-ban 58 háza és 434 lakosa volt. 1880-ban 318, 1890-ben 352, 1900-ben 350, 1910-ben pedig 316 lakosa volt. 1920-ig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolták. 1921-ben 333, 1930-ban már 457 lakosa volt. 1938. novemberétől 1945. januárjáig az első bécsi döntés ismét Magyarországhoz csatolta. 1938-ban 86 háza és 547 lakosa volt, 1941-ben 499-en lakták. Mezőgazdasági szövetkezetét 1956-ban alapították. 1961-ben Bernátfalvával, Csontosfalvával és Kassamindszenttel egyesítették Valaliky néven.

Mai jelentősége

Búzafalva ma Kassamindszent legnépesebb településrésze. Itt található az egyesített község két vasúti megállóhelyének egyike (a személyforgalmat 2011-ben megszüntették).

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

BÚZA FALVA. Magyar falu Abaúj Vármegyében, birtokosa a’ Királyi Kamara, lakosai leg inkább katolikusok, fekszik a’ Kassai járásban, ámbár fája épűletre nintsen, földgyeinek, és réttyeinek felét a’ víz járja, de mivel határja termékeny, és Kassához közel vagyon, holott vagyonnyait jól eladhattya, első Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Búzafalva, tót falu, Abauj vármegyében, ut. p. Kassához délre 1 1/2 órányira: 260 r. kath., 48 g. kath., 36 ref., 54 zsidó lak. Határa rónán fekszik s bő termékenységű. F. u. Korotnoky, Péchy, Kende örökösök, s kassai seminarium.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Koksó-Baksától nyugatra, a kassa-ujhelyi országut mellett vannak az u. n. »aprófalvak«, ugymint Buzafalva 53 házzal, 352 magyar és tót lakossal; Bernátfalva 37 házzal, 223 magyar és tót ajku lakossal; Koksó-Mindszent, 40 házzal, 251 német és tót ajku lakossal, régi kath. templommal, mely 1695-ben épült; Csontosfalva, 39 házzal, 284 magyar és tót ajku lakossal; Gecse, 62 házzal 503 magyar és tót ajku lakossal. Mind az öt kisközségnek a postája és táviró-állomása Csány. Eredetileg, a személy- és dülőnevek bizonysága szerint, magyarok lakták ezt az öt falut is, de a kurucz háboruk lezajlása után betelepitett tótok eltótositották. Lakosaik közül sokan vándoroltak ki Amerikába, otthagyván gazdátlanul apró házaikat, melyek egymásután düledeznek össze.

Helységnévtár

Buzafalva (Buza, Buzafalu), rk. 227 Koksó-Mindszent, gk. 32 Bölzse-Sziget, ref. 5 Bárca, izr. 54 Szina.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Buzafalva. Egykorú feljegyzések szerint a XV.—XVI. században a Belzsei-család birtoka. A török alatt teljesen elpusztult s csak jóval később népesítették újra. A község területe 838 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 547.