Zsére

A község a Zoboralján, a Tribecs-hegység (Razgyel-hegycsoport) déli oldalán, a Zsibrice-hegy (619 m), a Piliske-hegy (469 m) és a Gímes-hegy (375 m) közötti medencében, a Zsére-szoros (Szulickai-szoros) keleti oldalán, az 1938-ban megnyitott Sarlókajsza-Aranyosmarót vasútvonal mentén (megállóhely, személyforgalom 2003 óta nincs) fekszik. A közúti közlekedés szempontjából zsáktelepülésnek számít, a Kolonról ide vezető, a község határát érintő 65-ös főútról leágazó 3 km-es mellékúton közelíthető meg. Területének jelentős részét erdő borítja. Délkeletről Kolon, délről Alsócsitár, délnyugatról Podhorany (Menyhe katasztere), északnyugatról Béd, északkeletről pedig Gímes községekkel határos.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Nyitrai járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig az Aranyosmaróti járáshoz, 1960-tól újra a Nyitrai járáshoz tartozott. 1939-1945 között a Szlovák Államhoz csatolták (Nyitra megye, Aranyosmaróti járás). Területe (15,56 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

A község a szlovák-magyar nyelvhatáron, a zoboraljai magyar nyelvsziget északi részén fekszik, a 20. század elején még szinte teljesen magyar lakossága napjainkban erősen asszimilálódik és 2001-2011 között relatív kisebbségbe került. 1910-ben 1686, 1921-ben 1664, 1939-ben pedig 1952, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1991-2011 között a lakosságszám 8,3 %-al nőtt (1251 főről 1355-re), ezzel párhuzamosan a szlovák nemzetiségűek aránya megduplázódott (24,1 %-ról 49,4 %-ra) a rendszerváltás után felgyorsuló asszimiláció révén, a magyar nemzetiségűek aránya 75,3 %-ról 46,9 %-ra csökkent. A romák aránya 5,3 %. A lakosság túlnyomó többsége (88,4 %) római katolikus vallású.

Történelem

A történeti feljegyzések szerint Marcus Aurelius római császár korában az egyik légió itt sáncolta el magát és harcolt a markomannok ellen. A honfoglalás után főképp mezőgazdasággal foglalkozó település már a korai időszaktól a zoborhegyi apátság birtokaként volt ismert, majd a 15. század végétől a zobordarázsi uradalom része lett, illetve a nyitrai püspök alá tartozott. Bővebben

Mai jelentősége

A község magyar alapiskoláját 2008-ban összevonták a szlovákkal, azóta egyetlen osztályban folyik csak magyar oktatás, az óvoda szlovák nyelvű. Szent Miklós tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1939-ben épült a korábbi, 1734-ben barokk stílusban épített templom helyett. Tájháza 1972-ben létesült. Határában külszíni mészkőbányászat folyik.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

ZSERE. Zirani. Magyar falu Nyitra Várm. földes Ura a’ Nyitrai Püspökség, lakosai katolikusok, fekszik Nyitrához 1 1/2 mértföldnyire; földgye, réttye középszerű, szőleje tsekély, erdeje van, meszet is égetnek, piatza közel.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Zsére, Nyitra vm. magyar falu, Ghymeshez 1/2 órányira: 790 kath. lak., kat. paroch. templommal. Földei középszerüek; Szőlőhegye, erdeje van. F. u. a nyitrai püspök. Ut. p. Nyitra.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Zsére, a Zsibricza-hegy alatt fekvő község, 898 nagyrészt magyar és kevés (60) tót lakossal, a kik r. katholikusok. Postája Ghymes, táviró- és vasúti állomása Nyitra. Kath. temploma 1734-ben épült. Kegyura a nyitrai püspök. Történeti feljegyzések szerint Marcus Aurelius idejében a római „legio fulminatrix” a Zsibricza hegyen körülsánczolta magát és hosszabb ideig védekezett a markomannok ellen. Földesura a XII. században a zobori apátság volt, később pedig a nyitrai püspök, kinek itt ma is nagyobb birtoka van.

Magyar Katolikus Lexikon

Zsére, v. Nyitra vm. (Žirany, Szl.): plébánia a v. nyitrai egyhm. nyitrai esp. ker-ében. – 1113: említik, a →zoborhegyi Szent Ipoly apátság tartozéka, 1360: átkerült a nyitrai pp. birtokai közé, de az esztergomi érsséghez tartozó Kolon filiája volt. 1608: Lépes Bálint nyitrai pp. elszakította a koloni pléb-tól, mert luteránusok megszállták és Szalakosziplénhoz csatolta. Bővebben