Vajkóc

Ld. Mátyócvajkóc

Közigazgatás

1964-ig önálló község, azóta Mátyócvajkóc két településrészének és kataszteri területének egyike. 1920-ig kisközségként Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Nagykaposi, majd a Tőketerebesi járáshoz tartozott. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz (Ung vármegye, Nagykaposi járás). 1964-ben Mátyóccal egyesítették Mátyócvajkóc néven. Területe (4,92 km²) az elmúlt száz év során nem változott, a község területének 40 %-át alkotja.

Népesség

1910-ben 259, 1921-ben 249, 1938-ban pedig 272, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1921-ben lakosságának 42,2 %-a volt római katolikus, 36,1 %-a református, 13,7 %-a pedig görög katolikus vallású. 1961-ben 243 lakosa volt, melynek 93,8 %-a volt magyar nemzetiségű. 2011-ben 204 lakosa volt, itt élt Mátyócvajkóc lakosságának 32,6 %-a.

Történelem

Vajkóc 1338-ban bukkant fel először az írott forrásokban Weychkocsh alakban. Lakossága a 17. században felvette a református hitet, első református temploma a 18. században épült. 1920-ig Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1964-ben Mátyócot és Vajkócot Mátyócvajkóc (Maťovské Vojkovce) néven egyesítették.

Mai jelentősége

Református temploma 1879–82 között, római katolikus temploma az 1980-as években épült.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

VAJKÓCZ. Magyar falu Ungvár Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Dobruskához közel, mellynek filiája; határja jó, vagyonnyai jelesek.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Vajkócz, Ungh v. magyar falu, Dobó-Ruszkához 1 órányira: 131 romai, 56 g. kath., 186 ref., 21 zsidó lak., ref. templommal. F. u. Mokcsay, Berczik, Babinszky, Kereskényi s m. Ut. p. Ungvár.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Vajkóc. A község területe 855 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 272.