Vágfüzes

A község a Kisalföldön, a Vág-Duna menti termékeny síkságon (Alsó-Vágmente kistáj), Komáromtól 15 km-re északnyugatra, a Vág bal partján fekszik. Az ártéri erdők egy része napjainkig fennmaradt, a legszebb közülük a Csörgői-erdő (Čergov) és a közeli Levelesi-tó (Listové jazero), amely természetvédelmi terület, többek között a tavirózsa termőhelye. Vágfüzest közigazgatásilag a következő települések határolják: délről Komárom, keletről Martos és Ímely, északról Naszvad, nyugatról Keszegfalva, északnyugatról pedig Gúta. A község nyugati határát a Vág-Duna alkotja.

Közigazgatás

1968-ban alakult község (Keszegfalva, Martos és Naszvad határából). A község 21,70 km²-es területe egyetlen kataszteri területet alkot, melyet 1968-ban hoztak létre három község határából Keszegfalva - 8,20 km² (Sziget), Martos - 8,16 km² (Kingyes, Agyagos), Naszvad - 5,34 km² (Csörgő, Leveles). Vágfüzes megalakulása óta a Komáromi járáshoz tartozik (1996 óta a Nyitrai kerülethez). Bővebben

Népesség

Vágfüzes lakosságszáma viszonylag stabil. A lakosság 4/5-ét magyarok alkotják, de arányuk lassan csökken (1991-ben még 92 %) és a szlovákoké emelkedik. A területre az 1945 utáni lakosságcsere során érkeztek először szlovákok. A lakosság többsége (69 %) római katolikus vallású.

Történelem

Területe már az ősi időkben is lakott volt, ezt bizonyítják a feltárt edénytöredékek. Agyagos középkori eredetű település volt, első írásos említése 1386-ból származik, 1439-ben az esztergomi káptalan birtoka. A török harcok idején pusztult el, majd tanyaként települt újjá. A mai község területén feküdt a középkorban Gég falu is, melyet 1075-ben említenek először a pannonhalmi apátság birtokaként, később az esztergomi érsekség birtokaként szerepelt (nevét a Gegpart dűlőnév őrzi). Bővebben

Mai jelentősége

A szocializmus idején a járás egyik legsikeresebb mezőgazdasági szövetkezete (JRD) működött itt (1978-ban egyesült a kavai szövetkezettel), mely ma is létezik. 70 embernek ad munkát, 1100 hektáron gazdálkodik és a sertéstenyésztés a fő profilja (2006-ban 4 ezer nemesített sertést és 700 szarvasmarhát tartottak). 2004-ig kisebb húsüzem is üzemelt Vágfüzesen. Bővebben

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Keszegfalva alatt: A Vágh-Dunán túleső rész 2500 hold kiterjedésű, melly nagyobbára jó szénáttermő rétség, erdőség, gyümölcsös és nádas posványos terület; a Vágh, Nyitra kiöntéseitől sokat szenved..a Vágh-Dunán túl a szigetben lakók száma 25 férfi és 25 nő.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Keszegfalva alatt: Ide tartoznak Bálványszakállas, Homok, Kava, Királyné, Rakóhát és Vízvár puszták, Lohot és Szőlős dűlők, végre a nagyszigeti házcsoport.