Nagykaposi járás
kisközség
Nagykaposi járás
Ld. Mokcsamogyorós
Közigazgatás
1960-ig önálló község, azóta Mokcsamogyorós két településrészének egyike. 1920-ig kisközségként Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Nagykaposi járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Ung vármegye, Nagykaposi járás), ebben az időszakban határközséggé vált. 1960-ban Mokcsakerésszel egyesítették „Krišovská Liesková“ (Mokcsamogyorós) néven. 1910-ben területe 5,37 km², 1921-38-ban 6,07 km² volt. Ma már nem alkot külön kataszteri területet, beolvasztották Mokcsamogyorós területébe.
Népesség
1910-ben 392, 1921-ben 390, 1938-ban pedig 403, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 2011-ben 324 lakosa volt, itt élt a község lakosságának 35,9 %-a. 1921-ben lakosságának 55,4 %-a volt református, 19,7 %-a római katolikus, 11,5 %-a görög katolikus, 13,3 %-a pedig izraelita vallású.
Történelem
Mogyorós valószínűleg a 11. vagy a 12. században keletkezett, egy 1375-ből származó forrás Monyorosként említi, s a leleszi levéltár is jegyzi már 1400-ban. A 14. században Tompa Pál királyi ember játszik jelentős szerepet benne. 1427-ben "Monoros" néven szerepel, ekkor 6 adózó háztartása volt. A 16. században a Teörey család a birtokos a községben. Ebben az időben ágazik ide a pálóci Horváth-család, amelynek a 20. századig volt ott birtoka. 1599-ben 13 jobbágyház és egy nemesi kúria állt a településen. 1715-ben és 1720-ban csak nemesek éltek a községben. 1828-ban 65 házában 508 lakos élt. A mogyorósi református népiskola már az 1700-as években létezett, ennek épületét 1911-ben felújították. 1907-ben az Ungmogyorós hivatalos nevet kapta. 1920-ig Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1944-ben zsidó lakosait (1938-ban 34 fő) koncentrációs táborba hurcolták. 1960-ban Mokcsamogyorós néven Mokcsakerésszel egyesítették.
Mai jelentősége
A településrészen magyar nevelési nyelvű óvoda működik. Református temploma 1907-1908-ban szecessziós stílusban épült.
Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99
MOGYORÓS. Magyar falu Ungvár Várm. földes Ura Horvát Uraság, lakosai többfélék, fekszik Pálótzhoz nem meszsze, és annak filiája, határja jó, vagyonnyai külömbfélék.
Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851
Mogyorós, magyar falu, Ungh vármegyében, Palóczhoz 1 órányira: 129 rom., 73 gör. kath., 254 ref., 51 zsidó lak., ref. anyaszentegyházzal, jó határral, erdővel. F. u. Horváth, Szmrcsányi, Haraszty s m. Ut. postája Ungvár.
A visszatért Felvidék adattára (1939)
Ungmogyorós. A község területe 1055 kat. hold, lélekszáma a vissza csatoláskor 403.
Nemzetiség
Nemzet | Fő | Arány |
---|---|---|
magyarok | 352 | 94% |
szlovákok | 7 | 2% |
ruszinok | 0 | 0% |
egyéb | 14 | 4% |
összlétszám | 373 | |
magyarok | 388 | 99% |
szlovákok | 3 | 1% |
ruszinok | 1 | 0% |
egyéb | 0 | 0% |
összlétszám | 392 | |
magyarok | 296 | 76% |
szlovákok | 36 | 9% |
ruszinok | 0 | 0% |
egyéb | 58 | 15% |
összlétszám | 390 |