Torna

A község a Tornai-medence és a Kanyapta-medence találkozásánál, a Bódva völgyében, a Szádelői-karszt legkeletibb csücskének, a Tornai-várhegynek a lábánál fekszik, az Áj-patak partján, a 16-os országos főút mentén, Rozsnyótól 32 km-re keletre, Kassától 38 km-re délnyugatra, Szepsitől 10 km-re nyugatra. Határa északkeleten benyúlik a Kassai-hegyalja karsztos hegyei közé (Löffler-hegy, 705 m). Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1881-ig Torna vármegye székhelye volt (1871-ig mezővárosként, majd kisközségként). Ezután 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Tornai járásának székhelye volt. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Szepsi járáshoz tartozott, majd a Kassa-környéki járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz, ekkor ismét járásszékhely lett (Abaúj-Torna vármegye, Tornai járás). 1964-1990 között Ájjal egyesítették Tornaváralja néven ("Turnianské Podhradie"). Területe (23,21 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

1910-ben 1697, 1921-ben 1709, 1938-ban pedig 1615, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1938-1991 között népessége 69,5 %-al nőtt, majd 1991-2011 között további 28,3 %-os lakosságszámnövekedés figyelhető meg (2737 főről 3511-re). 1991-ben még magyar többségű település volt, 2001-re azonban már a szlovák nemzetiségűek kerültek relatív többségbe. Bővebben

Történelem

Már az őskorban is éltek itt emberek, a vaskorban pedig bányák is voltak a környéken. A honfoglalást követően pedig Börgér, és fia Borsa szálláshelye volt a környéken. A vár és a település keletkezéséről nincsen megbízható adat. A vár és uradalma eredetileg királyi birtok volt, első említése 1198-ban történt, III. Ince pápa oklevelében. 1448-ban a husziták kezére került a vár, mert meghalt a vár ura, Bebek Imre. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar és szlovák alapiskola, valamint szlovák nevelési nyelvű óvoda található. A Torna fölé emelkedő, 366 m magas Tornai-várhegyen állnak a 14. században épült vár romjai, maga a várhegy is természetvédelmi terület 1964 óta. Szűz Mária mennybevételének szentelt római katolikus temploma a 14. század elején épült gótikus stílusban, berendezése barokk. A 17. században reneszánsz stílusban épült, később klasszicista stílusban átalakított egykori Keglevich-kastély ma romokban áll, akárcsak az 1820-ban épült klasszicista stílusú vármegyeháza.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

TORNA. Régi Vár, és Mezőváros Torna Várm. földes Ura Gr. Keglevich Uraság, mások is bírnak itten, lakosai katolikusok, fekszik dél. vólt Vára alatt, ’s Tornallyának is neveztetik, Torna vize mellett. Régi Vára meredek helyen vala, ’s az Ozmanoktól vitézűl mególtalmaztatott. Magócsi Gáspár’ idejekor, midőn e’ Várat bírta, elég ozman főket lehetett falain szemlélni. Bővebben

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Torna, magyar mv., Abauj-Torna vmegyékben, Kassához nyugotra 5 mfldnyire, egy kies, egészséges vidéken: 1675 kath., 342 ref. és ev., 9 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Jeles urasági kastély és kert, s halastó, melly egy malmot forgat s melly mellett egy fördő-intézet is van. Ujabb izlésü vármegyeház. Vendégfogadó. Népes országos vásárok. Földe minden gabonát s kerti veteményest jól megterem; rétjei különösen kövérek; szőlőhegye s legelője elég; erdeje pedig sok. Bővebben

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

A szádelői és áji völgy közt lenyúló hegygerincznek déli, kúpalakú végfoka alatt, a Bódva és Torna tágas völgyeinek összeszögellésénél fekszik a másfél ezer lakost számláló Torna mezőváros, régebben Tornamegyének, ma a tornai járásnak székhelye. Épűletei közűl különösen kiválik a Keglevich-féle, nem régiben megújított ódon nagy kastély, melynek hatalmas parkjában 5 holdnyi terjedelmű, langyos vizű tó van. Bővebben

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

TORNA városa, a legujabb időkig létező Tornavármegyének egykori székhelye a Bódva és a Torna völgye találkozásánál fekszik. Lakosainak száma 1468, a kik közt az 1891-iki népszámlálás 56 németet és 14 tótot talált; a többi mind magyar és túlnyomó részben katholikus. Jelenleg a tornai járás, szolgabiróság és járásbiróság székhelye. Végállomása a kassa-tornai vasútnak, melyet azonban tovább építenek. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Torna, Tornau, v. Abaúj-Torna vm. (Turňa nad Bodvou, Szl.): 1. vár. 1357 u. a Tornaiak építtették. Főbb birtokosai: a Bebek és a Szapolyai család. 1441: a husziták tartották megszállva. 1652: a tör-ök elfoglalták. 1678: Thököly pártjára került. 1685: a cs. csapatok lerombolták. Szabálytalan alaprajzú, 2 saroktoronnyal és bástyákkal erősített hegyi vár volt, közp-jában négyszögletes öregtoronnyal. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Torna. Már az őskorban lakott hely, amit a határában feltárt bronzkori leletek is bizonyítanak. Első okleveles említése a tatárdúlás után merül fel s ez időben Torna vármegye székhelye. A tatárok eltakarodása után IV. Béla hosszasan időzött Torna várában s több királyi diplomát keltezett itt. 1270-ben a király Sáros grófjának, Techusnak ajándékozta Torna várát. Bővebben