Szkáros

A község a Gömöri-medence keleti részén, a Turóc-patak nyugati ágának (Rátkai Turóc) völgyében, a Turóc bal partján, a Vályi-dombság északkeleti oldalán fekszik, Gömörfalvától 7 km-re, Tornaljától 15 km-re északnyugatra. Határához tartozik a völgytől északra húzódó Ratkói-hegység déli vonulatának (Nagyerdő) egy része is. Egyike az úgynevezett „agyagövezet“ községeinek. Bővebben

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Nagyrőcei járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Tornaljai járáshoz, 1960-1996 között a Rimaszombati járáshoz tartozott, 1996-ban a Nagyrőcei járáshoz csatolták. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Tornaljai járás). Területe (12,90 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

1880-ban 445, 1910-ben 356, 1921-ben pedig 339, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1880-1921 között folyamatos népességcsökkenés jellemző, 1921-1941 között azonban csaknem egynegyedével nőtt a lakosságszám, részben a csehszlovák földbirtokreform során a községbe települt szlovákok miatt (1930-ban a (cseh)szlovákok aránya 16,4 % volt). Bővebben

Történelem

A település már a honfoglaláskor fontos gyepűvédő hely volt, a Hanva-nemzetség birtokának részeként kezdődött meg a Turóc-patak erdős-hegyes vidékének betelepítése. A Ratkói Turóc vidékének első települése volt Szkáros, melynek határából a 14. században váltak ki Alsófalu és Felsőfalu. Valószínűleg a 12. század második felében alakult ki zárt településként. Bővebben

Mai jelentősége

Református temploma klasszicista stílusban, 16. századi alapokon épült 1822-ben. A templom belső falain Köpeczi Haller Balázs gályarab lelkipásztor és Szkárosi Horvát András 16. századi énekszerző és prédikátor emléktábláját helyezték el. A templom mellett áll az egykori Szégyenkő. A községben két kúria is található (egy klasszicista és egy neoklasszicista építmény a 19. századból). A határában található Szkárosi-barlangot 1995-ben védetté nyilvánították. A mintegy 50 m hosszú karsztos barlangban (mely nem látogatható) hallstatti kori leleteket találtak.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

SZKÁROS. Magyar falu Gömör Várm. földes Urai Farkas, és több Urak, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Dreskhez közel, mellynek filiája; határja középszerű, réttyei jók, malmok helyben van.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Szkáros, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vármegyében, Gömörhöz nyugot-északra 1 1/2 mfd., 56 kath., 478 ref., 27 evang. lak. Ref. anya ekklézsia. Határa első osztálybeli. F. u. Farkas, s m. t. Ut. post. Tornalja.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Szkáros, ratkóvölgyi magyar kisközség, 83 házzal és 346 ev. ref. vallású lakossal. 1384-ben Scarus és Izkarus néven merül fel. Ez időbeli birtokosai ismeretlenek, de 1550-ben Ferdinánd király új adománykép adja e községet a Soldos, Hanvay, Darvas, Nagyszájú, Sándor, Szkárosi, másként Fityke és a Kerepeczy családoknak. A 18. században, a mikor Szkerosowo tót néven is említik, a Farkas család a földesura, a melylyel közösen bírják a Kubinyi és a Draskóczy családok. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Szkáros. 1384-ben szerepel először a feljegyzésekben, ezek az iratok azonban az akkori földbirtokosokat nem említik. Az oklevélben a község neve Skarus és Izkarus alakban szerepel. Ezután egy 1550. évi adománylevélben szerepel újból a község neve. Hanvay-, Darvas-, Nagyszájú-, Sándor*, Szkárosi- és a Kerepéczy-családokat teszi meg a községi határ birtokosainak. Bővebben