Szenc

Ld. Szenc

Közigazgatás

Ld. Szenc

Népesség

A város lakosságának 98,9 %-a a belterületen él (2011-ben 16 867 fő).

Történelem

Ld. Szenc

Mai jelentősége

Ld. Szenc

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

SZENCZ. Semptz, Wartberg. Magyar Mezőváros Pozsony Várm. földes Ura Gr. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik N. Bélnak szomszédságában. Ispotállya, és Árvákat nevelő háza is vagyon; határja jó termésű, vagyonnyai külömbfélék, búzája szép terem, erdője van a’ Sz. Mártoni részen; Körém puszta ide tartozik, fekete vize nedvesíti; piatza Pozsonyban, Modorban, és Bazinban. Születése helye némelly nevezetes Magyar Tudósoknak. Lásd felőle Horányit in Memoria Hungarorum. Rosenbacher Ferentz, Piárista Szerzetbéli Atya is itt született, a’ ki Magyar Grammatikát, ’s a’ t. írt.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Szencz, (Wartberg, Szenecz), magyar m. v. Poson vmegyében, Posonhoz 3 mértfdnyire a N.-Szombati országutban. Számlál 1630 kath., 41 evang., 69 zsidó lakosokat. Van itt egy kath. paroch. templom, synagoga, derék vendégfogadó, s több urasági tiszti lakás, épület, bolt, sat. Határa keletfelé rónaság s termékeny; nyugotra vagyon 2-ik osztálybeli bort termő szőlőhegye, s a Szent-Márton erdeje, melly fasorokkal van keresztül hasitva, s benne szép vadászatok esnek. Bővebben

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

A szempczi járás fő helye Szempcz nagyközség, melyhez Kerény népes puszta is tartozik. Van 3.315 magyar lakója, gazdag földmívelése és baromtenyésztése, valamint takarékpénztára. Történetileg arról nevezetes, hogy 1619-ben október 14-ikén itt verte meg Bethlen Gábor Tiefenbach tábornok hadait. Szenczi Molnár Albert, XVII. századi híres zsoltárfordítónk és nyelvészünk itt született.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Szempcz, a Mátyusföld szélén fekvő magyar nagyközség. Házainak száma 512 és róm. kath. vallású lakosaié 3552. Első ízben 1310-ben találkozunk vele Villa Zench néven. Mátyás király alatt már mezőváros és ekkor és Székely Magdolna 29-29 portával vannak bejegyzve. 1651-ben Mártonfalvi Oppidum Zempcz néven említik. Az 1553-iki portális összeírásba Báthori András Ádám itteni kúriáját Perschitz Péternek zálogosítja el. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Szenc, Szempc, v. Pozsony vm. (Senec, Szl.): 1. esperesség a v. esztergomi főegyhm-ben. Plébániái 1917: Ciffer, Csataj, Cseklész, Egyházfa, Erzsébetkápolna, Magyarbél, Nagyfödémes, Nagyjóka, Pozsonyboldogfa, Pozsonyivánka, Pozsonysárfő, Pusztafödémes, Vedrőd. - 2. plébánia. 1390: már létezett. Tp-át Szt Miklós tiszt-ére szent., a mait 1633: építették. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Szenc. Azelőtt Szempcz. Okleveles első nyomát 1310-ből találjuk s ez idő ben Villa Zemch alakban írták. Mátyás király alatt vásárjoggal bíró város. A XVI. században Báthori András a földesura. Egy évszázad múltán azonban a Balogh- és Méhes-család bírja. Később kincstári tulajdon, majd az Esterházy grófok kezére kerül s az összeomlás előtt legnagyobb birtokosa gróf Esterházy Mihály volt. Bővebben

K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (1940)

Szenc nk. galántai járás. Régen Szempcnek nevezik. 1310-ben Villa Zemeh. Hunyadi Mátyás alatt vásárjoggal bíró város. A XVI. sz.-ban Báthori András a földesura. Később kincstári birtok, majd az Esterházy grófoké. A község szülötte Szenei Molnár Albert. Mária Terézia alatt piarista gimnázium a Kis Stiftnek nevezett épületben. A Nagy Stiftben női fegyintézet, majd árvaház. Bővebben