Pozsonyligetfalu

Pozsonyligetfalu a Kisalföld nyugati peremén, a Lajtazug (Fenyér) kistáj legészakabbi részén, a Duna jobb partján, Pozsonnyal szemben, 131 méteres tengerszint feletti magasságban, a szlovák-osztrák államhatárnál fekszik, Pozsony központjától 3 km-re délre, Hainburgtól 14 km-re keletre. Határa sík, túlnyomórészt beépített terület, 2010-ben területének 16,3 %-át (467 ha) szántó, 9,7 %-át (277 ha) erdő, 7,2 %-át (207 ha) pedig vízfelület foglalta el. Bővebben

Közigazgatás

1946-ig önálló község, azóta Pozsony városrésze a Pozsony-V. járás részeként. 1920-ig nagyközségként (1905-ben még kisközség volt) Pozsony vármegye Pozsonyi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után a Pozsonyi járáshoz tartozott. 1920-ban területe több mint duplájára nőtt (8,35 km²-ről 18,01 km²-re), mivel az Ausztriához csatolt Moson vármegyei Köpcsény község határának egy része Csehszlovákiához került, ez a terület nagyrészt Pozsonyligetfalu része lett. Bővebben

Népesség

Pozsonyligetfalu Pozsony legnépesebb városrésze, 2011-ben 105 842 lakosa volt, itt élt Pozsony lakosságának 25,7 %-a. Népességének 92,3 %-a volt szlovák és 3,3 %-a magyar nemzetiségű (3,5 %-a magyar anyanyelvű). Ha önálló település lenne, Pozsonyligetfalu volna Szlovákia 3. legnépesebb városa. A 17. századtól nagyrészt németek lakta falunak 1880-ban még alig 819 lakosa volt, melynek 84,6 %-a volt német anyanyelvű. Bővebben

Történelem

Már az ókorban fontos dunai átkelőhely volt a mai Pozsonyligetfalunál, itt húzódott a római limes vonala is. A honfoglalás után a gyepűvonalat védő határőrnépek települtek itt meg. A középkorban még két dunai sziget volt itt, Magyarsziget (Mogorsciget) és Besenyősziget (Beseneusciget), előbbin alakult ki a későbbi településmag, utóbbi ettől északnyugatra, a mai Pócsfapusztai-erdő helyén terült el (még a 18. Bővebben

Mai jelentősége

Pozsonyligetfalu jelentős közúti és vasúti határátkelőhely, ipari központ és egyben Pozsony legnépesebb lakóövezete. Számos oktatási intézménye közül kiemelkedik a Közgazdaságtudományi Egyetem. Itt található az Incheba kiállítási központ, az Aréna színház (1898) és a pozsonyi lóversenypálya. Szent Kereszt felmagasztalásának szentelt római katolikus temploma 1932-33-ban épült. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

ENGERAU. Német falu Poson Vármegyében, földes Ura Gróf Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, és Augustána Vallásbéliek. 1787ben Helységbéli Káplány rendeltetett oda, fekszik Poson Városának szomszédságában, határja jó termékenységű, gyümöltsösei hasznosak, és már a’ Duna ki öntésitöl is mentek, miolta a’ nagy töltés elkészíttetett; de azelőtt a’ házakat is elhordta a’ Duna vize, mostani Temploma Augustini nevű volt Posoni Káplánnak öszve szedegetéséből építtetett Szent Jánosnak tiszteletére, lakosai fuvarozással, ’s egyébekkel is kereskednek, nevezetes javaihoz, ’s jó piatzozó helyéhez képest, első Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Engerau, Pozson m. német falu, Pozsonnyal átellenben a Duna jobb partján, 439 kath. 129 evang. lak.; kik szép teheneket tartanak; sok gyömölcsöt, kerti veteményt, zöldséget termesztenek, s mindezekből, mind tejből, vajból Pozsonban sok pénzt bevesznek. Van itt egy vendégfogadó is, s a Duna partján egy kápolna. Egyébiránt a helység a Duna áradásától sokat szenved. 1809-ben pedig a franczia ostromlással egészen leégett. F. u. a gr. Pálffy senioratus.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Ez utóbbiak híres téli gyümölcsök termőhelyei, névszerint a Pötschen nevű Dunaág melléke, meg az Ó-liget, melynek gyümölcse híres volt már a közép-korban is. (....) A Duna jobb partján nagy terűletén fekszik a városi díszliget, mely pompás útjaival, hatalmas koronájú fáival, zöld pázsítjával, tarka szőnyeg-virágágyaival, mindenféle ritka díszfáival és cserjéivel s igen szép kilátást nyújtó ligeti kávéházával fölötte élvezetes nyári sétáló- és mulatóhely; a kinek pedig a díszliget sétára nem elég, az a ligeten túl órákon át járhat folyton erdőben és jó útakon. Bővebben

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Ligetfalu, német kisközség, Pozsony közvetetlen közelében, 179 házzal és 1805 lakossal. Vallásuk róm. kath. és ág. h. ev., de az előbbiek többségban vannak. E község újabb telepítvény, melynek helyén még a XVIII. század második felében csak néhány elszórtan fekvő ház állott. Napoleon hadainak itt volt a főhadiszállása, s a megerősített templomból ágyúzták a pozsonyi várat. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

A külvárossá tett Pozsonyligetfalu határában 1947. V. 20: megtalálták 90, amerikai hadifogságból hazaigyekvő m. levente 1945 nyarán tömegsírba temetett holttestét, akiket csehszl. fegyveresek itt kifosztottak, majd lemészároltak. E külvárosba (melyet 2004: ~nyal 4 híd köt össze) száműzték a rendszeresen megrongált Petőfi-szobrot.

Helységnévtár

Ligetfalu (Engerau), rk. 626 Pozsony, ág. 193 Pozsony.