Padány

A község a Kisalföldön, a Felső-Csallóköz keleti peremén fekszik, Dunaszerdahelytől 9 km-re délkeletre, Nagymegyertől 14 km-re északnyugatra, Bögellő szomszédságában. Mellékutak kötik össze Alistállal (3 km), Nagymaddal (3,5 km), Bögellővel (1,5 km) és Csilizpatassal (7 km). Északkeletről Alistál, keletről Bögellő, délkeletről Nagymegyer, délről Csilizpatas, nyugatról Nyékvárkony, északról pedig Nagymad községekkel határos.

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1949-ig a Dunaszerdahelyi, 1949-1960 között a Nagymegyeri, majd 1960 után újra a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Komárom vármegye, Dunaszerdahelyi járás). A község területe csak minimális mértékben változott 1921-hez képest (16,98 km²-ről 17,00 km²-re nőtt).

Népesség

A község lakosságszáma az elmúlt száz évben erősen ingadozott, maximumát 1970-ben érte el (878 fő), ezután 1991-ig csökkenés (9,3 %), majd 1991-2001 között ismét növekedés (8,2 %) jellemző. 2001-2011 között a község népessége stagnált. A lakosság túlnyomó többsége (88,7 %) magyar nemzetiségű, de gyorsan növekszik a szlovák nemzetiségűek részaránya is. Padány hagyományosan református település. a reformátusok a 1921-ben még a lakosság kétharmadát adták, arányuk 2011-re 46,8 %-ra esett vissza, a római katolikusoké pedig 43,7 %-ra növekedett.

Történelem

Régi besenyő település, amellyel a 13. századi forrásokban találkozunk először. Kezdetben a pozsonyi várhoz tartozott, később több nemes család lakta, akikre már csak egy-egy dűlőnév emlékeztet. Padány és a hozzá tartozó Petény nemesei közt birtokhatár-viták is voltak a középkorban. A tatárok teljesen elpusztították az eredeti falut, amelynek lakossága a környékbeli ingoványos nádasokban, földbe ásott rejtekhelyeken vészelte át a katasztrófát. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar alapiskola, óvoda és könyvtár működik. Klasszicista stílusú református temploma 1787-ben, tornya 1816-ban, a Petény majorban található neogótikus Kuffler-kastély 1906-ban épült.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Nagy, és Kis-Padány, két magyar falu Poson Vármegyében, földes Urai külömbféle Uraságok, lakosai katolikusok, többen reformátusok, fekszenek Bőshöz fél mértföldnyire, határbéli földgyeik középszerűek, mint vagyonnyaik, második osztálybéliek.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Padány (Nagy), magyar falu, Poson vmegyében, Bőshöz észak-keletre 1 1/2 órányira, 52 kath., 380 ref., 15 zsidó lak. Ref. anyaszentegyházzal, s ekklézsiával. Határának egy része posványos rétség, melly savanyu szénát, nádat eleget ád, sok vízimadarat táplál. Burgonyájok sok és hires. F. u. nemesek. Ut. p. Somorja.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Padány, alsócsallóközi magyar kisközség, 104 házzal és 588, nagyobb részben ev. ref. vallású lakossal. Ősi besenyő-telep, melyet egy 1265-iki oklevél már mint ilyet említ. 1288-ban Terra Padan, 1291-ben Villa Padan, 1326-ban meg Possessio Padan a neve. 1341-ben a padányi és a petényi nemesek közötti határjárási perben szerepel. A pápai tizedszedők jegyzékébe Podans elferdített néven van bejegyezve. Bővebben