Beszter

Beszter a Kassai-medence keleti peremén, a Tarca bal partján, Kassától 8 km-re, Izdobától 1 km-re keletre, 204 méteres tengerszint feletti magasságban, a Kanyapka-patak (Bystrý potok) mentén fekszik. Területének nagy részét az Alsó-Tarca-dombság (részben tölgy-, gyertyán- és bükkerdővel, részben gyümölcsöskertekkel borított) nyugati oldala foglalja el, sík területeket a Tarca mentén találunk. Bővebben

Közigazgatás

1964-ig önálló község, azóta Izdobabeszter (Sady nad Torysou) két településrészének és kataszteri területének egyike. Területe (2011-ben 6,89 km²) az egyesített község területének 81,5 százalékát teszi ki. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott. A csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Kassai, majd a Kassa-vidéki járáshoz tartozott, 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Kassai járás). Területe 1910-21-hez képest (6,92 km²) csak minimális mértékben változott.

Népesség

Beszter népessége 2011-ben 839 fő volt, itt élt az egyesített község népességének 46,5 százaléka. A történelmi szlovák-magyar nyelvhatáron fekvő település a 19. század végén vegyes szlovák-magyar lakosságú volt, a magyar anyanyelvűek 1880-ban a lakosság 30,3 %-át, 1910-ben már 60,8 %-át tették ki. A csehszlovák hatalomátvétel után, 1921-ben is a lakosság relatív többsége (48,6 %) magyar nemzetiségű volt, ez az arány 1930-ra 17,5 %-ra esett vissza, a 20. Bővebben

Történelem

Beszter első írásos említését 1332/35-ben Bester néven találjuk, később Beztheer (1337), Beystra (1396), Peyster (1397), Beztther (1427), illetve Beszther (1630) alakban említik az okiratok. Neve magyar személynévi eredetű (a Bestur személynévből). A középkorban a széplaki apátság birtoka volt, a Sáros felé vezető fontos kereskedelmi úton feküdt. 1332-ben már templomos hely volt. Bővebben

Mai jelentősége

Izdobabeszter központi településrésze, itt található a községi hivatal épülete és a község két óvodájának egyike. Gyümölcstermesztése jelentős, Izdobabeszter gyümölcsöseinek (51 ha) teljes egésze Beszter kataszterében található. Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1765-ben épült barokk stílusban egy régi gótikus templom helyén. Református temploma klasszicista stílusban épült 1827-ben.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

BESZTER. Bisztar. Magyar, és tót falu Abauj Vármegyében, birtokosa a’ SZENT ISTVÁN nevezetét viselő Kispapság, lakosai katolikusok, minden javakkal megáldotta a’ természet, ’s vagyonnyait Kassának szomszédságában lévén jól eladhattya, első Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Beszter, (Bisztár), magyar-tót falu, Abauj vgyében, Kassához 1 1/2 órányira: 149 r. kath., 50 g. kath., 21 evang., 180 ref. lak. Ref. és kath. templom. Lakosai sok gyümölcsöt, különösen hires cseresznyét termesztenek. F. u. a Sz.-István seminariuma.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Keletre, a Kassai-hegy túloldalán, a Tárcza mellett következő kisközségek fekszenek: (...) Beszter, 71 házzal, 444 magyar és tót lakossal.

Helységnévtár

Beszter (Bisztár) rk. 174 Felsö-Olcsvár, gk. 95 Zdoba, ág. 4 — REF. 173 Tiszáninnen, izr. 6 Rozgony.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Beszter. Kétségkívül ősi település, de a tatár, majd a török alatt teljesen megsemmisült. Az 1715. évi összeírás az elnéptelenedett falvak között sorolja fel. Hozzátartozik Majorpuszta. A község területe 1197 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 537.