Nyitraivánka

Nyitraivánka a Kis-Nyitra jobb partján, az Alsó-Nyitramente kistájon, 135 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, Nyitrától 8 km-re délre. Nyitraivánka és a tőle délre elterülő Lükigergelyfalu (mely maga is két falu, Lüki és Gergelyfalva egybeolvadásával jött létre) mára teljesen egybeépültek. Határának keleti részét a Nyitra-menti síkvidék foglalja el, tőle nyugatra a Nyitrai-hátság részét képező dombvidék húzódik (legmagasabb pontja a Haraszt határrésznél 207 m). Bővebben

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Nyitrai járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Nyitrai járáshoz. 1939-45 között a Szlovák Államhoz tartozott (Nyitra megye, Nyitrai járás). Területe (14,91 km²) 1924 óta nem változott, ekkor csatolták Nyitraivánkához (9,70 km²) az 1892-ben Lüki és Gergelyfalva egyesítésével létrejött Lükigergelyfalut (5,22 km²). Mára Nyitraivánka és Lükigergelyfalu egyetlen kataszteri területet alkotnak. 1976-1992 között Nyitraivánkát Nyitrához csatolták.

Népesség

Nyitraivánka lakossága 2011-ben 2420 volt, melynek túlnyomó többségét a szlovák nemzetiségűek (94,7 %) alkották. Lakosságát a középkortól kezdve szláv volt, a 18. századi déli szlovák expanzióig a magyar-szlovák nyelvhatár itt húzódott. A 19. század végén itt is megindult a magyarosodás, 1910-ben Nyitraivánka lakosságának 40,7 %-a, Lükigergelyfalváénak 8,3 %-a magyarnak vallotta magát, de Trianon után a kettős identitás megszűnésével a magyarok aránya az egyesített községben alig 4,6 %-ra (1921) esett vissza. Bővebben

Történelem

A 11-12. században már létezett itt egy szlávok lakta település, itt ütközött meg 1271-ben V. István és Ottokár cseh király serege. Első írásos említése 1400-ból származik, ekkor „Ivankafalva” formában szerepelt. 1576-ban és 1585-ben török rajtaütés áldozata volt a község. 1663-ban a császári hadak vereséget mértek itt a törökökre. 1737-től önálló egyházközség lett. Bővebben

Mai jelentősége

A Nyitra agglomerációjához tartozó községben szlovák alapiskola és óvoda működik. Legfontosabb ipari üzemei a kerámia- és evőeszközgyár (Sola s.r.o.) és egy építőipari üzem (Bonar Geosynthetics a.s.). Határában található a Barátság kőolaj- és földgázvezeték kompresszorállomása. Szent Mártonnak szentelt, ferde tornyáról híres római katolikus temploma 1770-1772 között épült késő barokk stílusban. Lüki Szent Benedeknek szentelt temploma a 17. században épült. A klasszicista stílusú, a 18. század végén épült egykori Grassalkovich-, majd Markhot-kastély ma az állami levéltárnak ad otthont.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

IVÁNKA. Elegyes tót falu Nyitra Várm. földes Ura B. Hunyadi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Nyitrához fél mértföldnyire, javai majd hasonlók felső Szőllöshöz. GERGELYFALVA. Elegyes falu Nyitra Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik a’ Nyitrai járásban, Ivánkának szomszédságában mellynek filiája, határja jó termékenységű, fája, réttye, legelője elég lévén, második Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Ivánka, tót falu, Nyitra vmegyében, a Nyitra jobb partján, Nyitrától délre 1 1/2 órányira: 892 kath., 80 zsidó lak., kath. paroch. templommal. Földje termékeny; van erdeje, szőlőhegye s jó rétjei. F. u. többen. Luki, magyar falu, Nyitra vmegyében, Berencs fiókja, 538 kath. lak. Birja a nyitrai káptalan. Ut. posta Nyitra 2 1/4 óra. Gergelyfalva, tót falu, Nyitra vmegyében, a Nyitra jobb partján, Berencshez 1/2 órányira: 100 kath., 6 zsidó lak., jó rétekkel. F. u. többen. Ut. p. Nyitra.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Nyitra-Ivánka, nagy falu, Nyitrától délre, a Nyitra folyó jobb partján, 1010 lakossal, kik közt magyar 258, német 95, tót 657. Vallásuk r. katholikus, ezenkívül 104 izraelita. Posta-, táviró- és vasúti állomás helyben van. A községnek 1400-ban Ivánch-falva volt a neve. Kath. templomát Tóth László ivánkai születésü esztergomi kanonok 1769-ben építtette. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Nyitraivánka, v. Nyitra vm. (Ivanka, Szl.): plébánia a v. nyitrai egyhm. mocsonoki esp. ker-ében. - 1737: alapították. Tp-át 1769: Szt Márton tit-ra sztelték. Anyakönyvei 1747-től. Anyanyelve 1880: szl. - Filiája 1917: Lükigergelyfalu. Közig-ilag Nyitrához csatolták. ** Gerecze II:568. - Schem. Nitr. 1911:33.

Helységnévtár

Ivánka (Nyitra-Ivánka), [Szelenczpatak], RK. 880 Nyitra, ág. 22 Assakürt, izr. 107 Ürmény. Lüki, rk. 256 Nyitra-Ivánka, izr. 4 Ürmény. Gergelyfalu (Gergelova), rk. 105 Nyitra-Ivánka, izr. - Ürmény.