Németdiószeg

A Kisalföldön, a Mátyusföld középső részén, a Vízköz és Alsó-Vágmente kistájak határánál fekszik. Teljesen egybeépült a tőle északkeletre elterülő Magyardiószeggel, itt található a város vasútállomása.

Közigazgatás

1943-ig önálló kisközség, azóta Diószeg városrésze. 1920-ig Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után is a Galántai járáshoz. 1943-ban egyesítették Magyardiószeggel. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nyitra-Pozsony k.e.e. vármegye, Galántai járás). Németdiószeg község területe 4,23 km² volt, az egyesített Diószeg területének 14,5 %-át alkotta és két, egymással össze nem függő részből állt. Területét később beolvasztották Diószeg kataszterébe.

Népesség

1910-ben 748, 1921-ben 866, 1939-ben 1048 lakosa volt. Lakosságának többségét a 20. század elejére már magyarok alkották, a német nemzetiségűek aránya 1910-ben 35, 1921-ben 32,3 % volt. 2011-ben a városrész lakossága 2235 volt, itt élt az összlakosság 40,8 %-a.

Történelem

Az 1780-as években rajna-vidéki német telepeseket költöztettek Diószeg határába, a török idők végén elpusztult falu helyére, így létrehozva Újhelymajort. Az adómentességet élvező jövevények a 19. század elején átköltöztek Diószeg déli peremére, és 1853-ra tudták elérni, hogy önálló községgé válhassanak. Néhány évtizedig azonban hozzá tartozott, és a két rész csak a 19. század elején különült el Magyardiószegre és Németdiószegre. A trianoni béke Csehszlovákiához csatolta, a bécsi döntés 1938. november 2-án visszaadta Magyarországnak, és 1943-ban egyesítették Magyardiószeggel. A falu német telepesek beköltözésével jött létre, de arányuk folyamatosan csökkent, és a 20. század elején már fele-fele arányban lakták magyarok és németek. A cukorgyár megépülése után szlovákok is költöztek ide. A németeket és a magyarok egy részét a második világháború után kitelepítették, helyükre szlovákok érkeztek Magyarországról.

Mai jelentősége

Ld. Diószeg

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Németdiószeg, kisközség, közvetetlen Magyardiószeg szomszédságában, 107 házzal és 737 magyar és német lakossal, kik között azonban a róm. kath. vallású németek vannak többségben. Újabb telepítés, melyet II. József császár telepített meg 1781-85 között németekkel; ebben az időben azonban Magyardiószeghez tartozott és csak később lett külön község. Temploma nincs a községnek; postája, távírója és vasúti állomása Magyardiószeg.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Németdiószeg. II. József császár alatt települt, jórészt németekkel. Jóidéig Magyardiószeghez tartozott s csak néhány évtizede önálló község Területe 735 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 1048.

K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (1940)

Németdiószeg kk. galántai járás. Községi bíró: Horváth Sándor. Területe: 735 k. h. Lakosság: 1.048. Ebből magyar: 840, német: 170, szlovák: 38. Magy. beszél: 1.009. Vallásszerint: r. k. :968. réf.: 3, ev.: 36, izr.; 39. Fb. I. 0, II. 2, III. 65. Népsűrűség: 247.7. Lakóház: 198«. R. k. népiskola 3 tanerővel. Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet. Műmalom. A község 1938. nov. 10-én szabadult fel. Püig. tsz. Érsekújvár, ah. jb. közj. Galánta, csö. Magyardiószeg. V. á., u. p. és u. t. Magyardiószeg.