Nemesoroszi

A község az Alsó-Garammente kistájon, a Garam jobb partjának közelében fekszik, sík vidéken. Településrészei, Nemesoroszi és Kispeszek egymástól 1,5 km-re fekszenek, Kispeszek az Ipolymenti-hátság 200 m fölé magasodó dombvidékének lábánál fekszik. Területén két erdő is található (Bungyi- és Galagonya-erdő), a Bassa-erdőt a 19. század óta kiirtották. Kispeszeken keresztülhalad a Szikince völgyében haladó Garamkövesdet és Kétfegyverneket összekötő országút, mellékút köti össze Peszektergenyével (2,5 km). Nyugatról Zselíz, északnyugatról Sáró, északról Kétfegyvernek, délkeletről pedig Peszektergenye községekkel határos. Településrészei közül Nemesoroszi Bars, Kispeszek pedig Hont megyékhez tartozott, Nemesoroszi déli és északi határa egyben a két megye közti történelmi határt alkotja.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Lévai járáshoz tartozó község. Nemesoroszi kisközségként 1920-ig Bars vármegye Lévai járásához, Kispeszek pedig Hont vármegye Vámosmikolai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolásuk után mindkét község a Zselízi járáshoz tartozott 1923-tól 1960-ig, majd a járás megszüntetése után a Lévai járáshoz. 1938-1945 között mindkét községet visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Lévai járás). 1962-ben Kispeszeket Nemesoroszihoz csatolták. Két kataszteri területre és településrészre oszlik: Nemesoroszi (8,65 km²) és Kispeszek (2,66 km²). Kispeszek katasztere nem változott az elmúlt száz évben, Nemesoroszié viszont 1939-hez képest 6 hektárral csökkent.

Népesség

Elődközségeinek 1910-ben 1028, 1921-ben 963, 1939-ben pedig 1068, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű és túlnyomórészt római katolikus vallású lakosuk volt, a reformátusok a lakosság mintegy 1/5-ét tették ki. Nemesoroszit különösen súlyosan érintette a lakosságcsere, magyar lakosságának mintegy felét kitelepítették és 382 szlovák telepes érkezett a községbe, ezzel alapvetően megváltozott etnikai arculata. 1961-ben Nemesoroszi lakosságának még 51,1 %-a, Kispeszekének pedig 64,5 %-a magyar nemzetiségű volt, de 1970-re már a szlovákok kerültek többségbe, 1991-re pedig az egyesített községnek már 60,4 %-os szlovák többsége volt. Bár 1991-2011 között a népességszám kismértékben (598-ról 626-ra nőtt), a magyar nemzetiségűek aránya ezzel párhuzamosan 38,5 %-ról 25,9 %-ra esett. A lakosság többsége római katolikus (73,2 %) vallású, az evangélikusok aránya 12,9 %.

Történelem

Nemesoroszit 1293-ban "Vruzi" néven említik először. Kezdetben helyi nemesek birtoka, később a Kazy és Litassy családé. 1601-ben az esztergomi érsekség a birtokosa. 1828-ban 48 házában 305 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1848-ban csaknem az egész falu leégett. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Lévai járásához tartozott. 1945 után magyar lakosságának felét kitelepítették Magyarországra. 1948-ban a Kukučinov hivatalos nevet kapta Martin Kukučín szlovák költő után. Kispeszek települést 1324-ben említik először, zselizi nemesek birtoka, majd később a Dessewffy családé és a zselizi uradalomé. 1715-ben 4 adózója volt. 1720-ban említik szőlőskertjét. 1828-ban 13 házában 80 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Vámosmikolai járásához tartozott. Kispeszeket 1962-ben Nemesoroszihoz csatolták.

Mai jelentősége

A községben szlovák óvoda és alapiskola működik. Szűz Mária mennybevételének szentelt római katolikus temploma 1775-ben épült barokk-klasszicista stílusban, a református templom pedig 1786-ban klasszicista stílusban. A Kazy-kúria szintén 18. századi műemlék. A Nemesorosziban született Ozsvald Árpád emlékét emlékszoba őrzi.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Nemes Oroszi, és Kis Oroszka. Két magyar faluk Bars Várm. földes Urai Kis Oroszkának, a’ Lekéri Apáturaság, amannak pedig több Urak, fekszenek amaz Lévához más fél mértföldnyire; ez pedig Lekérnek szomszédságában, mellynek filiája, határjok jó, földgyeik termékenyek, malma egyiknek helyben, piatzok három, fájok réttyek, legelőjök van. PESZEK. Nagy Peszek, Kis Peszek. Két falu Hont Vármegyében, Kis Peszeknek földes Ura Gr. Berényi Uraság, fekszik Fűzes Gyarmathoz nem meszsze, mellynek filiája; Nagy Peszeknek pedig földes Ura Gróf Eszterházy Uraság, ez fekszik Nemes Oroszinak szomszédságában, mellynek filiája, lakosai katolikusok, és reformátusok, határbéli földgyeik közép termékenységűek, Kis Peszeknek legelője szoros, fájok van mind a’ kétféle, szőlőhegyei jó borokat teremnek, második osztálybéliek.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Nemes-Oroszi, magyar falu, Bars vmegyében, Honth vmegye szélén: 297 kath., 180 ref. lak. Kath. és ref. anyatemplomok. Lakosai sok marhát nevelnek, s fát a Garam füzeseiben kapnak. A verebélyi praed. székhez tartozik. Ut. p. Léva. Kis-Peszek, magyar falu, Honth vmegyében, Bars vmegye szélén a Szikincze vizénél. 63 kath., 2 ev., 12 ref. lak. Szőlőhegy. F. u. többen. Ut. p. Zeliz.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Nemesoroszi, a Garamvölgyben fekvő magyar kisközség, 2/3 részben katholikus és 1/2 részben református vallású lakosokkal. Számuk 797. Az esztergomi káptalan levéltárában neve egy határjárás alkalmából 1307-ben már előfordul. Kezdetben érseki birtok volt és a verebélyi székhez tartozott. Később a Kazy család lett a földesura, mely itt most is birtokos. Hajdan a község a mostani Fel-Oroszi nevű dűlő helyén állott, azonban a Garam gyakori kiöntései kényszerítették a lakosokat arra, hogy a mostani helyre telepedjenek, habár ez is elég gyakran forog árvízveszélyben. A XVIII. század elején még az egész község ev. református volt és a lakosok akkoriban kocsi- és csónakkészítéssel foglalkoztak. A régi anyakönyvben érdekes feljegyzést találunk, mely eképen hangzik: „Ezen 1740-ik esztendőben 17 Juni hányattatott el a lévai református templom sok gyülevész nép által, nagy erőszak dúlástétellel.” Kath. temploma 1775-ben, a református pedig 1786-ban épült. Postája van, távirója és vasúti állomása Zseliz. Kispeszek, magyar kisközség Bars vármegye határának közelében, 17 házzal és 110 róm. kath. vallású lakossal; vasúti és táviró-állomása Zseliz, postája Tergenye. Okleveles szereplésére Kis-Pezek névvel, 1324-ben akadunk először. A XVI. században Nagypeszek községgel együtt, Dersfi zselizi uradalmához tartozott. A XVIII. században a gróf Berényi családot találjuk a birtokban, de azt nem sokáig tarthatta meg, mert a mult század derekán már gróf Esterházy Jánost uralta a község. Jelenleg nagyobb birtokosa nincsen. Temploma újabb keletű.

Magyar Katolikus Lexikon

Nemesoroszi, v. Bars vm. (Kukučínov, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. lekéri esp. ker-ében. - 1774: alapították. Tp-át Nagyboldogasszony tit-ra sztelték. Kegyura 1880: az esztergomi érs. Anyanyelve 1880: m.; 1940: m., szl. - Filiái 1917: Nagypeszek, Tergenye. - Kő József plnos (1902-56) 1950-53: börtönben volt. - Lakói 1940: 767 r.k., 1 g.k., 2 ev., 183 ref., 8 izr., össz. 961; 1991: 230 m. (38,46%), össz. 598; 2001: 194 m. (32,61%), össz. 595. ** Némethy 1894:201. - Gerecze II:160. (tp. 1775) - Schem. Strig. 1917:62. - Hetényi Varga I:151.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Nemesoroszi. Történeti kezdetei a XIII. század végére tehetők. Egy 1307-ben kelt oklevél már említést tesz létezéséről. Ezidőtájt a verebélyi szék alá tartozott és érseki birtok volt. Évszázadok óta a Kazy-család fészke. A községet a Garam sűrűn megismétlődő áradásai eredeti települési helyéről elkényszerítették: a község eredetileg a Feloroszi dűlőn települt, de mai helyén is ki van téve a Garam kiöntéseinek. A község területe 1514 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 959. Kispeszek. 1324-ben találkozunk először nevével. Ekkor Kis-Pezek alakban szerepel. A XVI. században Dersfi zselizi uradalmának tartozéka. A XVIII. században a gróf Berényicsalád a földesura, jelenleg a gróf Esterházyaknak van itt nagyobb birtokuk. A község területe 462 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 109.