Mórockarcsa

A Kisalföldön, a Felső-Csallóközben, Dunaszerdahely központjától 6 km-re délnyugatra, a község központjától 1 km-re nyugatra fekszik Királyfiakarcsa szomszédságában. Egybeépült a szomszédos Göncölkarcsával.

Közigazgatás

1940-ig önálló kisközség, azóta Egyházkarcsa egyik településrésze és kataszteri területe. 0,65 km²-es területe a községterület 4,7 %-át alkotja, a legkisebb területű a község kataszteri területei közül. A község 1920-ig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi (Alsócsallóközi) járásához tartozott, a csehszlovák közigazgatásban is a Dunaszerdahelyi járás része volt.

Népesség

1921-ben 147, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt, 2011-ben már csak 133-an éltek itt (a község összlakosságának 10,6 %-a).

Történelem

Nevével először egy 1255-ben kelt oklevélben találkozunk Morachocarha alakban. 1394-ben már Morouch Janoskarcha néven szerepel. Móroczkarcsa a 13. század második felében még a pozsonyi vár birtokához tartozott, az oklevelek a lakosait a várnépek között említik. A község lakosai feltételezhetően a 13. század végén kerülnek az esztergomi érsek fennhatósága alá. Bővebben

Mai jelentősége

Ld. Egyházkarcsa

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Karcsa (Morócz-), magyar falu, Pozsony vmegyében: 152 kathol., 6 zsidó lak.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Móroczkarcsa, magyar kisközség a Csallóközben, a komárom-pozsonyi vasútvonal mentén, 32 házzal és 153 róm. kath. vallású lakossal. Pozsonyi várbirtok volt, mely később a vajkai érseki székhez csatoltatott. Egyebekben sorsa összefügg a többi Karcsák sorsával. Postája Királyfiakarcsa, távírója és vasúti állomása pedig Dunaszerdahely.