Misérd

A Kisalföldön, a Felső-Csallóköz nyugati részén, Somorjától 7,5 km-re északnyugatra, Pozsony központjától 16 km-re-délkeletre fekszik, a Pozsonyt Komárommal összekötő 63-as főút mentén. Teljesen egybeépült a tőle délre fekvő Dénesddel és keletre fekvő Torccsal.

Közigazgatás

1974 óta Dénesd (Dunajská Lužná) településrésze és kataszteri területe. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után 1938-ig, továbbá 1945-1960 között a Somorjai járáshoz. 1938-1945 között a Szlovák Államhoz csatolták (Pozsonyi járás). 1960-tól a Pozsony-környéki járáshoz tartozott. Területe 10,33 km², a község területének 38,3 %-át alkotja, az elmúlt száz év során csak minimális mértékben változott (1921-ben 10,35 km²).

Népesség

1910-ben 560, 1921-ben 612, 1940-ben 659, vegyesen német (1921-ben 70,9 %) és magyar (25,5 %) nemzetiségű, vegyesen evangélikus (56,7 %) és római katolikus (42,5 %) vallású lakosa volt, ekkor a legnépesebb volt Dénesd három elődközsége közül. 1945-ben a németeket és a magyarok egy részét kitelepítették, helyükre szlovák telepesek érkeztek a Miava-környéki Kosaras (Košariska) községből. 2011-ben 1513 lakosa volt, itt élt a község lakosságának 33,8 %-a.

Történelem

A középkori település a hagyomány szerint a Dunához közelebb feküdt. A falu a 13. században már létezett, hiszen ekkor már temploma is megvolt. 1206-ban említik először. 1294-ben az akkor puszta helyet III. András király Hertlin pozsonyi bírónak adta. 1332-ben a pápai tizedjegyzék "Misser" néven említi. 1356-ban említik Péter nevű plébánosát. Bővebben

Mai jelentősége

Itt található a község szlovák alapiskolája és vasútállomása. Eredetileg román kori római katolikus (Szt. Márton-) templomát 1730-ban barokkosították, evangélikus temploma 1814-ben klasszicista stílusban épült. A határában található homokbányató (Misérdi-tó) kedvelt üdülőhely.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

MISERDI. Misdorf. Magyar, és német falu Posony várm. az Eberhárdi Urasághoz tartozik, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik é. Püspöky, n. k. Dienestinek szomszédságokban, d. az öreg Duna keríti határját, melly 3 nyomásbéli, földgyei, réttyei jók, erdőjök is van, lakosai fuvaroznak, és gabonával kereskednek.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Misérd, német falu, Poson vármegyében, a Posontól Somorjába vivő országutban, Posonhoz 2 órányira, Dienesdi mellett. Lakja 185 kath., 498 evang. Van kath. paroch. temploma, evang. anyaszentegyháza, vendégfogadója. Termékeny jól mivelt határa mindent gazdagon terem; erdeje is van. F. u. az eberhardi uradalom.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Misérd, kisközség a Felső-Csallóközben, 90 házzal és 567 német és magyar lakossal, a kik között azonban a németek többségben vannak. Vallásuk róm. kath. és nagyobb számban ág. evangélikus. Körjegyzőségi székhely. Az itt elterjedt hagyomány szerint a község hajdan nehány kilométerrel közelébb feküdt a nagy Dunához, mint ma, t. i. az u. n. Friedhof-Garten dűlő helyén. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Misérd, Mischdorf, v. Pozsony vm. (Nové Košariská, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. somorjai esp. ker-ében. - 1358: már létezett. Tp-át Szt Márton tit-ra sztelték, a mait 1852 u. építették. Lakói 1534 e. ev-ok lettek. 1710: alapították újra. Kegyura 1880: Apponyi József gr. Anyanyelve 1880: ném., m. - Filiái 1917: Csölle, Dénesd, Torcs. ** Némethy 1894:162. - Pozsony vm. 1895:90. - Schem. Strig. 1917:175.