Gútor

A község a Kisalföldön, a Felső-Csallóköz nyugati részén, a Duna (Körtvélyesi-váztároló) bal partján, Pozsony központjától 22 km-re délkeletre, Somorjától 5 km-re nyugatra fekszik. Mellékút köti össze Somorjával és Szemeten (2,5 km) keresztül Dénesddel (6 km). Északról Szemet és Dunajská Lužná, délkeletről Somorja, délről Rajka községekkel, délnyugatról Pozsony Dunacsún városrészével határos. Bővebben

Közigazgatás

A Pozsonyi kerülethez és a Szenci járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Somorjai járáshoz, majd 1960-1996 között a Pozsony-környéki járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Komárom vármegye, Somorjai járás). A község területének 26,4 %-át elvesztette 1920-ban, amikor az új államhatár megvonásával az Öreg-Dunán túli határrészeit elveszítette, ezek Dunacsún községhez kerültek, melyet 1947-ben szintén Csehszlovákiához csatoltak. Ekkor területe 12,99 km²-ről 9,56 km²-ra csökkent. Rajka Dunától északra eső határrésze ugyanakkor Gútorhoz került. 1939 óta területe (10,95 km²) nem változott.

Népesség

Gútor a második világháborúig csaknem teljesen magyarok lakta település volt. 1910-1939 között népessége 37,5 %-al nőtt (603-ról 829 főre), a következő fél évszázadra viszont a csökkenés jellemző, 1991-ben már csak 768 lakosa volt. 1945 után magyar lakosainak egynegyedét áttelepítették, több százan a csehországi deportálás elől menekülve távoztak Magyarországra, helyükre magyarországi, romániai, jugoszláviai szlovákok, valamint szlovákiai belső telepesek költöztek. Bővebben

Történelem

1244-ben említik először. A helyi nemes Gutori család birtoka volt. A 13-14. században három Gútor nevű település létezett: Nagygutor vagy Egyházgutor, Kisgútor és Gútorszeg. Kisgútor később elnéptelenedett és pusztává vált, Gútorszeg pedig a Duna áradásai során pusztult el. A 18. században ide telepített németek a 19. századra teljesen elmagyarosodtak. Bővebben

Mai jelentősége

Gútoron szlovák alapiskola és óvoda működik, 2008-ban magyar alapiskoláját megszüntették. A népes és egyre duzzadó lakosságú településen egészségügyi központ és sportcsarnok is található, a turizmus is jelentős. A Szent Kereszt tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 13. században épült román stílusban. Ferde, kúp alakú tornyát gótikus fiatornyok díszítik. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

GUTOR. Gutern. Nemes magyar falu Posony Vármegyében, földes Urai G. Szapáry Uraság, és mások, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Duna vize mellett, melly miatt majd minden esztendőben sok károkat vall, Somorjával határos, szántó földgyei két időre vannak fel osztva, de igen kevesek, többnyire fából, ’s szénából gazdálkodnak, halászattya hasznos; második Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Guthor, magyar falu, Pozson vmegyében, az öreg Duna mellett, ut. p. Somorjához 1/2 órányira: 452 kath., 6 evang., 12 zsidó lak., több közbirtokos urak csinos lakházaival. Szántófölde közép termékenységü; rétje elég; malmok a Dunán; de fő gazdagsága gyönyörü tölgy-, s cserfa erdejében áll. F. u. gr. Szapáry, Késmárky, Zsidó, Naszvady, Szmrtnik, s m. t. nemesek.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Gutor, a Felső-Csallóközben fekszik. Magyar kisközség, 128 házzal és 649, róm. kath. vallású lakossal. E község legrégibb nyoma 1249-ig vezethető vissza, a mikor a Gutturi Péter fiai között végbement osztályos egyességben szerepel. A Guthori család ettőlfogva sűrűn fordul elő a község történetében. A XIII. és XIV. században már három Guthort említenek, u. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Gutor. A község területe 1903 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 829.