Lice

A község a Murány-völgyében, a Murány jobb partján, a Licei-dombság keleti lábánál fekszik, az 532-es (Bejét Jolsvával összekötő) út és a Pelsőc-Murány vasútvonal (megállóhely, 2011 óta nincs forgalom) mentén, Tornaljától 16 km-re északra, Jolsvától 11 km-re délre, Nagyrőcétől 23 km-re délkeletre. A falutól keletre a Jolsvai-karszt déli része húzódik. Bővebben

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Nagyrőcei járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Nagyrőcei járásához (1900-ban még Tornaljai járásához) tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Nagyrőcei járáshoz, 1960-1996 között a Rozsnyói járáshoz tartozott, 1996-ban a Nagyrőcei járáshoz csatolták. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Rozsnyói járás). Területe (18,28 km²) 1910-38-hoz képest (18,30 km²) csak minimális mértékben változott.

Népesség

1910-ben 655, 1921-ben 650, 1938-ban pedig 575, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. Magyar többségét 2001-ig megőrizte. 1991-2011 között népessége negyedével nőtt (558 főről 705-re). Lakosságának túlnyomó többsége ma már a roma etnikumhoz tartozik (69,4 %). Az ezredforduló után szlovák nyelvterületről (Poprádról) ide költöző romák magas számával és a nemzetiségi bevallás megváltozásával függ össze, hogy az 1991-ben még a lakosság (75,6 %) háromnegyedét alkotó magyar nemzetiségűek aránya 2001-2011 között 58 %-ról 30,4 %-ra csökkent, a szlovákoké pedig 36,1 %-ról 61,1 %-ra nőtt. 2011-ben a lakosság 7 %-a vallotta magát roma nemzetiségűnek. Ennek ellenére a többség (61,1 %) továbbra is magyar anyanyelvű. A lakosság túlnyomó többsége (87 %) római katolikus vallású.

Történelem

A település a 12. században jött létre. 1243-ban "Lincha" néven említik először, amikor IV. Béla a Bebek családnak adta, mely egészen 1566-ig volt birtokos itt. Korábban királyi birtokként Gömör várának tartozéka volt. 1318-ban "Lynce", 1320-ban "Lyuche", illetve "Luce", 1427-ben "Lyche", 1572-ben "Licince", 1590-ben Linzinche alakban említik az írott forrásokban. Bővebben

Mai jelentősége

A községben szlovák óvoda működik. Szent Miklósnak szentelt római katolikus temploma 1830-ban épült klasszicista stílsuban. Két, késő barokk stílusú, 18. századi kastély is található a faluban (Heinzelmann-kastély, Czékus-kastély).

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

LICZE. Liczine. Magyar és tót falu Gömör Várm. földes Ura G. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Giczének szomszédságában, határja meg lehetős termékenységű, legelője elég, fája van mind a’ két féle, piatzozása közel, meszet, és szenet is égetnek, tserép edényekkel is kereskednek.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Licze, murányvölgyi magyar kisközség, 121 házzal és 752 róm. kath. vallású lakossal. E község 1243-ban a IV. Béla által a Bebekeknek adományozott községek között szerepel. 1379-ben I. Lajos az Abaffyaknak ad reá adománylevelet. 1427-ben ismét a Bebekek az urai, kiknek itt ez időben 39 jobbágyportájuk volt. A XV. században a gömbaszögi pálosoknak is van itt birtokuk. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Lice, v. Gömör-Kishont vm. (Licince, Szl.): plébánia a v. rozsnyói egyhm. putnoki, 2001: rozsnyói esp. ker-ében. - 1243: Lincha, IV. Béla kir. a Bebek családnak adományozta. A pléb. 1332: már létezett. Lakói 1550 k. prot-ok lettek. 1784: alapították újra. Mai Szt Miklós tp-át 1829: építették. Anyakönyvei 1787-től. Kegyura 1880: a Vallásalap. Anyanyelve 1880: m.; 1940: m. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Lice. A Bebek-család birtoka volt a község IV. Béla óta, aki 1443-ban létesített a megyében nagy adományt a nemzetség számára. Nagy Lajos az Abaffyakat helyezi a község birtokába 1379-ben, de nem sokkal később Zsigmond király ismét a Bebek-utódokat erősíti meg a birtokban. Ezek 39 jobbágytelek felett rendelkeztek 1427-ben. A Hunyadiak korában a Pálos-rendnek is van itt birtoka. Bővebben