Kereskény

A község az Ipolymenti-hátság nyugati részén, a Szikince-patak völgyében fekszik, 165 méteres tengerszint feletti magasságban, Lévától 10 km-re keletre, Báttól 13 km-re délnyugatra, a Koldus-hegy nyugati, a Szilaska és a Kojta-hegy déli lábánál. A mára egybeépült két falu; a Szikince jobb partján fekvő Kiskereskény és a bal parti Nagykereskény alkotja a község központját, A Kiskereskényhez tartozó külterületi lakott hely, Nyúlvölgy a központtól 4 km-re északnyugatra, az 51-es (Lévát Selmecbányával összekötő) főút mellett található. Bővebben

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Lévai járáshoz tartozó község. 1960-ban alakult Nagykereskény és Kiskereskény egyesítésével. Elődközségei 1920-ig kisközségként Hont vármegye Báti járásához tartoztak. Csehszlovákiához csatolásuk után végig a (változó területű) Lévai járáshoz tartoztak. 1939-45 között mindkét községet a Szlovák Államhoz (Garammenti megye, Újbányai járás) csatolták. Ma Kereskény két kataszteri területét alkotják, területük (Nagykereskény – 10,06 km², Kiskereskény – 6,96 km²) az elmúlt évszázad során nem változott.

Népesség

Kereskény a szlovák-magyar nyelvhatáron fekszik. 2011-ben 780 lakosa volt, melyet csaknem kizárólag (96,2 %) szlovák nemzetiségűek alkottak, a magyarok aránya 1,3 % (10 fő) volt. A lakosság 47,9 %-a (374 fő) élt Nagykereskény, 52,1 %-a (406 fő) Kiskereskény településrészen, a Kiskereskényhez tartozó Nyúlvölgyön pedig a lakosság 14,2 %-a (108 fő). A 19. Bővebben

Történelem

Kereskényt elsőként az 1135. évi bozóki oklevélben említik, ekkor László király Lampert comesnek adományozta „Cryscan” települést, aki aztán később Borival együtt a bozóki egyháznak adta tovább. 1280-ban két Kereskény nevű birtokot (Utraque Keresken) említenek az írásos források. Neve valószínűleg személynévi eredetű. Nagykereskény első írásos említése 1351-ből származik, ekkor „Nogkereskyn” alakban szerepelt, majd 1461-ben „Nagkeresken”, 1493-ban pedig „Kerskan” formában említik az okiratok. Bővebben

Mai jelentősége

A községben szlovák nevelési nyelvű óvoda működik. Kiskereskény határában egy multinacionális cég (Enpay) villamosgépipari (transzformátor-alkatrészek gyártása) termelést folytató telephelye található. Nagykereskény Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1777-ben épült barokk-klasszicista stílusban. Kiskereskény kastélyát a 19. század elején klasszicista stílusban építették, ma szociális otthonként működik. Nagykereskény 17. századi eredetű kúriája ma az óvodának ad otthont. A községben a népi építészet számos emléke fennmaradt.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

KERESKÉNY. Kis, és Nagy Kereskény. Két tót falu Hont Várm. Kis Kereskénynek földes Urai Agárdi, és több Uraságok, Nagy Kereskénynek pedig G. Majlát, (a’ kinek háza, és Úri háza mellett lévő szép Temploma ékesítik e’ helységet,) és több Urak, lakosai katolikusok, és lutheránusok, a’ lutheránusok Csankhoz vagynak affiliálva, fekszenek Horhitól 2/4, Varsánytól pedig 1/4 órányira, határbéli földgyeik bő termékenységűek, legelőjök van elég, szőlő hegyek, réttyek, erdejek mind jó, és bő, malmok a’ Szilkintzén jó, boraiknak, és gabonájok el adásából módjok van a’ Bánya Városokban, és Báthon a’ pénz keresetre.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Kereskény (Kis), Hont m. (Male Krskány), Lévához 1/2 mfd. 250 kath., 87 evang. lak. F. u. Zmeskál, Baksy, s m. t. Kereskény (Nagy), Hont megyei tót-magyar falu, 260 kath. 50 evang. 2 ref. lak. Kath. paroch. templom. Kövér rét és legelő. Bor, fa, gabona elég. F. u. Majláth és Zsarnoczay.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Tovább Kis-Kereskényen a Majláth család kastélya díszeleg; Bát járási székhely a Szikincze keskeny völgyében fekszik; lakói főként iparosok.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Kiskereskény, magyarral vegyes tót kisközség, 33 házzal és 290 róm. kath. vallású lakossal; vasúti állomása és távirója Léva, postája helyben van. A falu nevére már 1242-ben akadunk. A község első birtokosaiként Simon fiait: Mihály, Martonos, Jákó és Füle testvéreket ismerjük, a kik a XIII. században birtokháborítás miatt pörben álltak Palásti Ivánka fiával, Jóbbal. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Nagykereskény, v. Hont vm. (Vel'ké Krškany, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. báti esp. ker-ében. - 1809: alapították. Tp-át 1777: Szt Anna tit-ra sztelték. Anyakönyvei 1785-től. Kegyura 1880: a Vallásalap. Anyanyelve 1880: szl., m. - Filiái 1917: Csánk, Hontkiskér, Hontvarsány, Horhi, Kiskereskény. Közig-ilag Kereskényhez csatolták. ** Némethy 1894:180. - Schem. Strig. 1917:47.

Helységnévtár

Kereskény (Kis-) (Krskány), rk. 111 N.-Kereskény, ág. 62 Csánk, ref. 6 Varsány. Kereskény (Nagy-), RK. 272 Esztergom, ág. 45 Csánk, ref. 5 Varsány, izr. 3 Ipolyság.