Nagykereskény

Ld. Kereskény

Közigazgatás

1960-ig önálló község, azóta Kereskény településrésze és két kataszteri területének egyike. 1920-ig kisközségként Hont vármegye Báti járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Lévai járás része volt. 1939-45 között a Szlovák Államhoz tartozott (Garammenti megye, Újbányai járás). Területe (10,06 km²) Kereskény határának 58,1 %-át alkotja, az elmúlt évszázad során nem változott.

Népesség

2011-ben 374 lakosa volt, itt élt Kereskény népességének 47,9 %-a. 1880-ban 325, 1910-ben 421, 1921-ben 390, 1930-ban már 543, többségében szlovák nemzetiségű lakosa volt. A 19. század végén és a 20. század elején még vegyes szlovák-magyar lakosságú falu magyarsága a kettős identitás megszűnésével 1930-ra nagyrészt asszimilálódott. 1910-ben lakosságának 31,1 %-a, 1921-ben 22,6 %-a, 1930-ban már csak 2,8 %-a (15 fő) volt magyar nemzetiségű. 1921-ben lakosságának 93,3 %-a volt római katolikus, 4,4 %-a pedig evangélikus vallású.

Történelem

Kereskényt elsőként az 1135. évi bozóki oklevélben említik, ekkor László király Lampert comesnek adományozta „Cryscan” települést, aki aztán később Borival együtt a bozóki egyháznak adta tovább. 1280-ban két Kereskény nevű birtokot (Utraque Keresken) említenek az írásos források. Neve valószínűleg személynévi eredetű. Nagykereskény első írásos említése 1351-ből származik, ekkor „Nogkereskyn” alakban szerepelt, majd 1461-ben „Nagkeresken”, 1493-ban pedig „Kerskan” formában említik az okiratok. Bővebben

Mai jelentősége

Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1777-ben épült barokk-klasszicista stílusban. 17. századi eredetű kúriája ma a község óvodájának ad otthont.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

KERESKÉNY. Kis, és Nagy Kereskény. Két tót falu Hont Várm. Kis Kereskénynek földes Urai Agárdi, és több Uraságok, Nagy Kereskénynek pedig G. Majlát, (a’ kinek háza, és Úri háza mellett lévő szép Temploma ékesítik e’ helységet,) és több Urak, lakosai katolikusok, és lutheránusok, a’ lutheránusok Csankhoz vagynak affiliálva, fekszenek Horhitól 2/4, Varsánytól pedig 1/4 órányira, határbéli földgyeik bő termékenységűek, legelőjök van elég, szőlő hegyek, réttyek, erdejek mind jó, és bő, malmok a’ Szilkintzén jó, boraiknak, és gabonájok el adásából módjok van a’ Bánya Városokban, és Báthon a’ pénz keresetre.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Kereskény (Nagy), Hont megyei tót-magyar falu, 260 kath. 50 evang. 2 ref. lak. Kath. paroch. templom. Kövér rét és legelő. Bor, fa, gabona elég. F. u. Majláth és Zsarnoczay.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Nagykereskény, tóttal vegyes magyar kisközség, 51 házzal és 400 róm. kath. vallású lakossal; vasúti állomása és távirója Léva, postája Kiskereskény. Ősi települt hely, a mit a falu határában talált kelta korbeli leletek bizonyítanak. A község nevével először 1320-ban találkozunk az oklevelekben, a mikor Krskany alakban szerepel. Possessio Kereskenyt említenek 1349-ben, 1411. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Nagykereskény, v. Hont vm. (Vel'ké Krškany, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. báti esp. ker-ében. - 1809: alapították. Tp-át 1777: Szt Anna tit-ra sztelték. Anyakönyvei 1785-től. Kegyura 1880: a Vallásalap. Anyanyelve 1880: szl., m. - Filiái 1917: Csánk, Hontkiskér, Hontvarsány, Horhi, Kiskereskény. Közig-ilag Kereskényhez csatolták. ** Némethy 1894:180. - Schem. Strig. 1917:47.

Helységnévtár

Kereskény (Nagy-), RK. 272 Esztergom, ág. 45 Csánk, ref. 5 Varsány, izr. 3 Ipolyság.