Kiskereskény

Ld. Kereskény

Közigazgatás

1960-ig önálló község, azóta Kereskény településrésze és két kataszteri területének egyike. 1920-ig kisközségként Hont vármegye Báti járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Lévai járás része volt. 1939-45 között a Szlovák Államhoz tartozott (Garammenti megye, Újbányai járás). Területe (6,96 km²) Kereskény határának 40,9 %-át alkotja, az elmúlt évszázad során nem változott.

Népesség

2011-ben 406 lakosa volt, itt élt Kereskény népességének 52,1 %-a; Nyúlvölgyön élt Kiskereskény lakosságának egynegyede (108 fő). 1880-ban 179, 1910-ben 246, 1921-ben 232, 1930-ban 238, többségében szlovák nemzetiségű lakosa volt. A 19. század végén és a 20. század elején még vegyes szlovák-magyar lakosságú falu magyarsága a kettős identitás megszűnésével 1930-ra nagyrészt asszimilálódott. 1910-ben lakosságának 29,3 %-a, 1921-ben 30,6 %-a, 1930-ban már csak 7,6 %-a (18 fő) volt magyar nemzetiségű. 1921-ben lakosságának 73,3 %-a római katolikus, 24,1 %-a pedig evangélikus vallású volt.

Történelem

Kiskereskényt 1329-ben „Kyuskereskyn”, 1358-ban „Keresken”, 1461-ben pedig „Kys Keresken” néven említik. A 15. században a szomszédos Nagykereskénnyel együtt Léva várának birtoka volt. 1715-ben a faluban 2 kúriát és 7 háztartást írtak össze. A 18. században az Agárdy, a 19. században a Zmeskall és Majláth családok voltak fő birtokosai. 1828-ban 35 háza és 217 lakosa volt, lakói főként mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. Bővebben

Mai jelentősége

Kiskereskény területén található az egyesített Kereskény községi hivatala.Határában egy multinacionális cég (Enpay) villamosgépipari (transzformátor-alkatrészek gyártása) termelést folytató telephelye található. Kastélyát a 19. század elején klasszicista stílusban építették, ma szociális otthonként működik.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

KERESKÉNY. Kis, és Nagy Kereskény. Két tót falu Hont Várm. Kis Kereskénynek földes Urai Agárdi, és több Uraságok, Nagy Kereskénynek pedig G. Majlát, (a’ kinek háza, és Úri háza mellett lévő szép Temploma ékesítik e’ helységet,) és több Urak, lakosai katolikusok, és lutheránusok, a’ lutheránusok Csankhoz vagynak affiliálva, fekszenek Horhitól 2/4, Varsánytól pedig 1/4 órányira, határbéli földgyeik bő termékenységűek, legelőjök van elég, szőlő hegyek, réttyek, erdejek mind jó, és bő, malmok a’ Szilkintzén jó, boraiknak, és gabonájok el adásából módjok van a’ Bánya Városokban, és Báthon a’ pénz keresetre.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Kereskény (Kis), Hont m. (Male Krskány), Lévához 1/2 mfd. 250 kath., 87 evang. lak. F. u. Zmeskál, Baksy, s m. t.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Tovább Kis-Kereskényen a Majláth család kastélya díszeleg; Bát járási székhely a Szikincze keskeny völgyében fekszik; lakói főként iparosok.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Kiskereskény, magyarral vegyes tót kisközség, 33 házzal és 290 róm. kath. vallású lakossal; vasúti állomása és távirója Léva, postája helyben van. A falu nevére már 1242-ben akadunk. A község első birtokosaiként Simon fiait: Mihály, Martonos, Jákó és Füle testvéreket ismerjük, a kik a XIII. században birtokháborítás miatt pörben álltak Palásti Ivánka fiával, Jóbbal. Bővebben

Helységnévtár

Kereskény (Kis-) (Krskány), rk. 111 N.-Kereskény, ág. 62 Csánk, ref. 6 Varsány.