Jóka

A község a Kisalföldön, a Mátyusföld déli határán, a Vízközben, a Kis-Duna bal partján fekszik, Szenctől 15 km-re délkeletre, Somorjától 21 km-re északkeletre, Galántától 21 km-re délnyugatra. Áthalad rajta az 510-es főút, mely Dunahidasról vezet Diószeg felé (14 km). Mellékutak kötik össze Nagyborsával (5,5 km) és Hurbanfalvával (6,3 km). Elődközségei, Jóka és Újhelyjóka már a 19. Bővebben

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Galántai járáshoz tartozó község. 1888-ban alakult Kisjóka és Nagyjóka egyesítésével, majd 1920-ig nagyközségként Pozsony vármegye Somorjai (Felsőcsallóközi) járásához tartozott. A csehszlovák közigazgatásban 1949-ig a Somorjai járáshoz, 1949-1960 között a Szenci járáshoz, majd 1960-tól a Galántai járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nyitra-Pozsony k.e.e. Bővebben

Népesség

Elődközségeinek 1910-ben 2900, 1939-ben 3512, túlnyomórészt magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosuk volt. A második világháború utáni kitelepítések során magyar lakosságának egynegyedét kitelepítették, helyükre magyarországi szlovákok érkeztek, ezzel a község nemzetiségi arculata megváltozott. 1939-1991 között népessége nem változott, 1991-2011 között azonban (részben a betelepedés révén) már 9,4 %-os növekedés figyelhető meg. Bővebben

Történelem

A kanyargó Kis-Duna partján létrejött település a pozsonyi vár tartozéka volt. Az Árpád-kor végén Harmathely néven is említik, és az Olgyai családnak voltak itt birtokai. Ekkoriban Kisa nevű falut is említenek Jóka határában, amely még a 19. században is szerepelt Nagyjókához tartozó pusztaként. A 14. századtól már Kis- és Nagyjókát különböztettek meg az okiratokban. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar és szlovák óvoda és alapiskola működik. Jóka fontos ivóvíznyerő hely a környékbeli települések számára is. A 13. században emelt román stílusú római katolikus (Keresztelő Szt. János-) templomát a 17. században barokkosították, barokk stílusú, Szt. Őrzőangyaloknak szentelt kápolnája a 18. század elején, református temploma 1930-ban, evangélikus temploma 1969–71 között épült; késő barokk kúriáját a 18. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Nagy, Kis, és Újhely Jóka. Három közel lévő magyar faluk Posony Várm. földes Uraik több Uraságok, lakosai katolikusok, reformátusok, és evangelikusok, fekszenek a’ felső Csalóközben, nap kel. Födémessel, dél. Illésházával, é. Borsával határosok, szigetes határjaik meglehetősen termők, fájok, réttyek, legelőjök van; e’ határban származik Kalnok vize. Veteményes kertyei hasznosak, lakosai eléggé meg szaporodtak, ’s némellyek közzűlök jó katonák.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Jóka (Nagy és Kis), két egymás mellett fekvő magyar falu, Pozsony vmegyében, a kis Duna bal partjához 1 fertálynyira. Van itt 1730 kath., 46 evang., 322 ref., 243 zsidó lak. 2 kastély és kert, több nemesi lakház, kath. és ref. anyaszentegyházak; synagóga. Gyümölcse sok, mert ugyszólván az egész falu egy gyümölcsös kertben fekszik. Nagy erdeje számtalan vadat rejteget. Bővebben

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Jóka, mátyusföldi magyar nagyközség, 413 házzal és 2478 lakossal, a kik között a római katholikusok vannak a legnagyobb számban, de a reformátusok száma is elég tekintélyes. E község legrégibb nyoma 1239-ig vezet vissza, a mikor Pozsony várának volt a tartozéka. IV. Béla királynak 1239 márczius 6-án Budán kelt oklevele három Ilka nevű községet említ. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Jóka, v. Pozsony vm. (Jelka, Szl.): plébánia a v. esztergomi főegyhm. szempci esp. ker-ében. - Tp-át 1332 e. Ker. Szt János születése tit-ra sztelték, a mait 1530: építették. A törökök 1541: elfoglalták. Lakói 1560 k. ev-ok, majd ref-ok lettek. 1673: alapították újra. Kegyurai 1880: a közbirtokosok. Anyanyelve 1880: m.; 1910: m.; 1940: m. - Lakói 1910: 1883 r.k., 15 ev., 304 ref., 292 izr., össz. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Jóka. Az Árpádok alatt Ilka néven pozsonyi várbirtok. 1291-ben már laik i alakban írják, de nyoma van Jelka nevének is. A XIV. század elején Harmathely-nek is írták. 1324-ben a Salamoni nemesek itteni birtokukból az Olgyay-családnak engednek át részt. 1355-ből Harmathely-Jóka néven említik, míg a pápai tizedszedők Jocza alakban jegyezték fel. Ettől kezdve kiilönváltan Kis-Jóka és Nagy-Jóka néven merül fel, de később újra egyesült. Bővebben

K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (1940)

Jóka nk. galántai járás. A községre vonatkozó legrégibb nyom 1239-ig vezet vissza, amikor a község Pozsony várának tartozéka volt. IV. Béla király 1239-ben kelt oklevele három Ilka nevű községet említ. 1256-ban Berenius de Ilka. 1291-ben Jalka, de ugyanakkor Jelka néven is említést nyer. 1305-ben Harmathely a neve. 1355-ben Harmathely-Jókának említik ezentúl már Nagy- és Kisjóka szerepel. Bővebben