Újhelyjóka

A Kisalföldön, a Mátyusföld déli részén, a Vízközben található, a Kis-Duna bal partján. Teljesen egybeépült a tőle keletre elterülő Kisjókával és Nagyjókával.

Közigazgatás

1960-ig önálló község, azóta Jóka településrésze. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Somorjai (Felsőcsallóközi) járásához tartozott. A csehszlovák közigazgatásban 1949-ig a Somorjai járáshoz, 1949-1960 között a Szenci járáshoz, majd 1960-tól Jókával egyesítve a Galántai járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nyitra-Pozsony k.e.e. vármegye, Galántai járás). Területe, két, egymással nem határos kataszteri területre oszlik: Újhelyjóka (5,84 km²) és Erecs (2,58 km²), ez utóbbi a dunajánosházi határ mellett fekvő, lakatlan határrész. 1910/1939-hez képest területe 13 hektárral csökkent (1949 utáni határkiigazítás révén Egyházfa javára).

Népesség

1910-ben 406, 1921-ben 434, 1939-ben 526, túlnyomórészt magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. 2011-ben 552 lakosa volt, itt élt a község lakosságának 14,1 %-a.

Történelem

Jóka határában jött létre a település a középkor legvégén. Újhelyjóka az óbudai klarissza apácakolostor birtoka volt. 1541-ben elpusztította a török. 1553-ban 12 portát számláltak a településen az apácák birtokában. A 17. században ismét a pozsonyi klarisszák birtoka volt, majd a szerzetesrendek feloszlatása után a vallásalapé lett. Ezután az Esterházyak lettek a birtokosai, majd a Zichyeké és a Batthyányiaké volt, utóbb a Pállfy családé lett. Már a 19. század során egybeépült Kis- és Nagyjókával, de közigazgatási különállását sokáig megtartotta. A trianoni béke Csehszlovákiához csatolta, a bécsi döntés 1938. november 2-án visszaadta Magyarországnak, majd 1945-től ismét Csehszlovákiához került. 1960-ban Jókához csatolták.

Mai jelentősége

Ld. Jóka

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Nagy, Kis, és Újhely Jóka. Három közel lévő magyar faluk Posony Várm. földes Uraik több Uraságok, lakosai katolikusok, reformátusok, és evangelikusok, fekszenek a’ felső Csalóközben, nap kel. Födémessel, dél. Illésházával, é. Borsával határosok, szigetes határjaik meglehetősen termők, fájok, réttyek, legelőjök van; e’ határban származik Kalnok vize. Veteményes kertyei hasznosak, lakosai eléggé meg szaporodtak, ’s némellyek közzűlök jó katonák.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Jóka-Ujhely, magy. falu. Pozsony vmegyében: 293 kath. lak. F. u. gr. Eszterházy Vinczéné. Ut. post. Pozsony.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Újhelyjóka, felsőcsallóközi magyar kisközség, 57 házzal és 391 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan Jókához tartozott és csak az 1553-iki portális összeírásban találjuk Jóka-Újhely néven az óbudai apáczák birtokaként 12 portával említve. 1647-ben a pozsonyi apáczáké, 1787-ben a vallásalapé. Későbbi birtokosai az Esterházyak és még a mult század elején is az övék, s a helység még ekkor is Jóka-Újhely néven szerepel. Azután a Zichyek és Batthyányiak lettek a birtokosai; ma Pálffy Béláné grófné bírja. A községnek nincs temploma. Ide tartozik a Nagyzátonyi malomház és Őralja major. A község postája Nagyjóka, távírója és vasúti állomása pedig Szempcz.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Ujhelyjóka. Egykoron Jóka tartozéka és Jóka-Ujhely néven az óbudai apácák birtokaként szerepelt, majd száz év múltán a pozsonyi apácák, később pedig a kincstár tulajdona. A XIX. században az Esterházy grófok szerezték meg, de rövidesen a Zichy és Batthyány grófoké lett, majd a Pálffy grófok bírták. Hozzátartozik: öraljamajor. A község területe 1503 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 526.

K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (1940)

Újhelyjóka kk. galántai járás. Hajdan Jókához tartozott s csak az 1553. évi portális összeírásban található Jóka-Üjhely néven mint az óbudai apácák birtoka. 1647-ben a pozsonyi Klarissza apácáké, 1787-ben pedig a vallásalapé volt. Későbbi birtokosai az Eszterházyak, majd a Zichyek és Batthyányiak. A megszállás előtt gr. Pálffy Béláné birtoka. Területe: 1.503 k. h. Lakosság: 526. Ebből magy.: 524, szlovák: 2. Magy. beszél: 525. Vallás szerint: r. k. 516, ev. 1, izr. 9. Fb. I. 0, II. 10, III. 52. Népsűrűség: 60.8, lakóház: 83. Községi bíró: Andrássy József. Szolgabírói kirendeltség: Szene. Püig. tsz. Érsekújvár, ah. Galánta, jb. közj. Somorja, csö. Jóka, vá. Szene, u. p. és u. t. Jóka.