Izdobabeszter

Izdobabeszter a Kassai-medence keleti peremén, a Tarca völgyében, Kassától 8 km-re keletre, 204 méteres (határa 183-352 méteres) tengerszint feletti magasságban fekszik. A község központja a Tarca bal (keleti) partján, a Kanyapka-patak (Bystrý potok) mentén fekvő Beszter (204 m), tőle 1 km-re nyugatra, a Tarca jobb partján található Izdoba (190 m) településrész. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1964-ben jött létre Izdoba és Beszter egyesítésével. Elődközségei kisközségként 1920-ig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartoztak. A csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Kassai, majd a Kassa-vidéki járáshoz tartoztak, 1938-1945 között pedig mindkét községet visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Kassai járás). 8,45 km²-es (2011) területe két kataszteri területre oszlik: Izdoba (1,56 km²) és Beszter (6,89 km²).

Népesség

Izdobabeszter népessége 2011-ben 1805 fő volt, melynek 93,5 %-a volt szlovák, 1,1 %-a pedig magyar (20 fő) nemzetiségű, 4,7 %-a nem nyilatkozott nemzetiségi hovatartozásáról. 2013-ban a lakosság egyhatoda (16,5 %) tartozott a roma etnikumhoz, 2011-ben a lakosság 8,6 %-a roma anyanyelvű volt. 2011-ben a lakosság 53,5 százaléka élt Izdoba (966 fő), 46,5 százaléka pedig Beszter (839 fő) településrészeken. Bővebben

Történelem

Izdoba első írásos említése 1337-ből „Zdoba” alakban szerepel, 1410-ből ismert „Ozdoba” névváltozata is. Neve szláv személynévi eredetű, a 14. században az abaszéplaki bencés uradalom birtoka volt. 1427-ben 17 porta adózott a faluban. A 16. században Serédy Gáspár birtokában volt, majd 1562-ben a nagyszombati jezsuiták kezébe került. 1598-ban tíz porta volt a faluban. Bővebben

Mai jelentősége

A gyümölcstermesztéséről híres községben teljes szervezettségű szlovák tannyelvű alapiskola és két óvoda (egy-egy Izdoba és Beszter településrészeken) működik. Beszter Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1765-ben épült barokk stílusban egy régi gótikus templom helyén. Beszter református temploma klasszicista stílusban épült 1827-ben. Izdoba Szeplőtelen fogantatás tiszteletére szentelt görög katolikus temploma 1805-ben épült klasszicista stílusban.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

BESZTER. Bisztar. Magyar, és tót falu Abauj Vármegyében, birtokosa a’ SZENT ISTVÁN nevezetét viselő Kispapság, lakosai katolikusok, minden javakkal megáldotta a’ természet, ’s vagyonnyait Kassának szomszédságában lévén jól eladhattya, első Osztálybéli. ZDOBA. Falu Abaúj Várm. határjának 2/3 része nem igen termékeny.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Beszter, (Bisztár), magyar-tót falu, Abauj vgyében, Kassához 1 1/2 órányira: 149 r. kath., 50 g. kath., 21 evang., 180 ref. lak. Ref. és kath. templom. Lakosai sok gyümölcsöt, különösen hires cseresznyét termesztenek. F. u. a Sz.-István seminariuma. Zdoba, Abauj v. orosz f. a Tarcza jobb partján, ut. p. Kassához 1 órányira: 102 r. kath., 164 g. kath., 22 evang., 3 ref. lak. Görög kath. sz. egyház. F. u. a Sz. István seminariuma.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Keletre, a Kassai-hegy túloldalán, a Tárcza mellett következő kisközségek fekszenek: Zdoba, 39 házzal, 332 tótajku lakossal. Postája és távirója: Kassa. (...) Beszter, 71 házzal, 444 magyar és tót lakossal.

Helységnévtár

Beszter (Bisztár) rk. 174 Felsö-Olcsvár, gk. 95 Zdoba, ág. 4 — REF. 173 Tiszáninnen, izr. 6 Rozgony. Zdoba, rk. 154 Széplak, GK. 106 Eperjes, ág. 4 Kassai tót egyház, ref. 5 Beszter, izr. 4 Rozgony.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Beszter. Kétségkívül ősi település, de a tatár, majd a török alatt teljesen megsemmisült. Az 1715. évi összeírás az elnéptelenedett falvak között sorolja fel. Hozzátartozik Majorpuszta. A község területe 1197 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 537. Izdoba. Azelőtt Zdoba. Eredete és története ismeretlen. A község területe 455 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 482.