Izdoba

Izdoba a Tarca völgyében, annak jobb (nyugati) partján, 190 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, Kassától 7 km-re keletre, Besztertől 1 km-re nyugatra, a Kassát Beszterrel és Györkével összekötő 3410-es út mentén. Délről Lengyelfalva, északról Kassaolcsvár (Alsóolcsvár) községekkel, keletről Beszter kataszterével, nyugatról pedig Abaszéplak és Kassaújfalu kassai városrészekkel határos. Északi határa 1938-1945 között államhatárt alkotott Magyarország és Csehszlovákia (1939 után Szlovákia) között. Keleti határát a Tarca-folyó képezi.

Közigazgatás

1964-ig önálló község, azóta Izdobabeszter (Sady nad Torysou) két településrészének és kataszteri területének egyike. Területe (2011-ben 1,56 km²) az egyesített község területének 18,5 százalékát teszi ki. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott. A csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Kassai, majd a Kassa-vidéki járáshoz tartozott, 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Kassai járás). Bővebben

Népesség

Izdobának 2011-ben 966 lakosa volt, itt élt az egyesített község lakosságának 53,5 százaléka. A történelmi szlovák-magyar nyelvhatáron fekvő község település már a 19. század végén is túlnyomórészt szlovák lakosságú volt, a magyar anyanyelvűek aránya 1880-ban 4,8 % (13 fő), 1910-ben pedig 3,3 % (12 fő) volt. 1921-ben 3, 1930-ban már egyetlen lakosa sem vallotta magyarnak magát. Bővebben

Történelem

Beszter első írásos említését 1332/35-ben Bester néven találjuk, később Beztheer (1337), Beystra (1396), Peyster (1397), Beztther (1427), illetve Beszther (1630) alakban említik az okiratok. Neve magyar személynévi eredetű (a Bestur személynévből). A középkorban a széplaki apátság birtoka volt, a Sáros felé vezető fontos kereskedelmi úton feküdt. 1332-ben már templomos hely volt. Bővebben

Mai jelentősége

Izdoba településrészen található az egyesített község teljes szervezettségű szlovák tannyelvű alapiskolája és két óvodájának egyike. A Szeplőtelen fogantatás tiszteletére szentelt görög katolikus temploma 1805-ben épült klasszicista stílusban.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

ZDOBA. Falu Abaúj Várm. határjának 2/3 része nem igen termékeny.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Zdoba, Abauj v. orosz f. a Tarcza jobb partján, ut. p. Kassához 1 órányira: 102 r. kath., 164 g. kath., 22 evang., 3 ref. lak. Görög kath. sz. egyház. F. u. a Sz. István seminariuma.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Keletre, a Kassai-hegy túloldalán, a Tárcza mellett következő kisközségek fekszenek: Zdoba, 39 házzal, 332 tótajku lakossal. Postája és távirója: Kassa.

Helységnévtár

Zdoba, rk. 154 Széplak, GK. 106 Eperjes, ág. 4 Kassai tót egyház, ref. 5 Beszter, izr. 4 Rozgony.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Izdoba. Azelőtt Zdoba. Eredete és története ismeretlen. A község területe 455 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 482.