Izdobabeszter

Izdobabeszter a Kassai-medence keleti peremén, a Tarca völgyében, Kassától 8 km-re keletre, 204 méteres (határa 183-352 méteres) tengerszint feletti magasságban fekszik. A község központja a Tarca bal (keleti) partján, a Kanyapka-patak (Bystrý potok) mentén fekvő Beszter (204 m), tőle 1 km-re nyugatra, a Tarca jobb partján található Izdoba (190 m) településrész. Területének nagy részét az Alsó-Tarca-dombság (részben tölgy-, gyertyán- és bükkerdővel, részben gyümölcsöskertekkel borított) nyugati oldala foglalja el, sík területeket a Tarca mentén találunk. Keleti (Ósvával közös) határán magasodik a Mogyorós-hegy (Orechový les, 343 m) és a Messzelátó-hegy (Rozhľadná, 341 m), Izdobabeszter és Lengyelfalva határán találjuk a község legmagasabb pontját, a Margita-hegyet (352 m). 2010-ben területének 38,8 százalékát szántóföld (328 ha), 35,5 százalékát erdő (300 ha), 6 – 6 százalékát kert és gyümölcsös (51 – 51 ha), 7,2 százalékát beépített terület (61 ha), 3,1 százalékát pedig rét és legelő foglalta el (26 ha). A községben kimagaslóan nagy a gyümölcsösök aránya. Külterületi lakott helye nincs, a Besztertől 1 km-re északra fekvő egykori Káptalanmajor a 20. század második felében egybeépült Beszterrel. Izdobától nyugatra, Kassaújfalu, Izdobabeszter és Abaszéplak hármashatáránál kis hétvégi házas övezet található. A községet az Izdobán és Beszteren is áthaladó 3410-es út köti össze Kassával és Ósván (5,5 km) keresztül Györkével (8,5 km), Besztert a 3321-es út köti össze dél felé Lengyelfalvával (2 km), észak felé pedig egy számozatlan mellékút vezet Kassaolcsvárra (3 km). Északról Kassaolcsvár, keletről Ósva, délről Lengyelfalva községekkel, nyugatról pedig Abaszéplak és Kassaújfalu kassai városrészekkel határos. Északi határa 1938-1945 között államhatárt alkotott Magyarország és Csehszlovákia (1939 után Szlovákia) között.

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1964-ben jött létre Izdoba és Beszter egyesítésével. Elődközségei kisközségként 1920-ig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartoztak. A csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Kassai, majd a Kassa-vidéki járáshoz tartoztak, 1938-1945 között pedig mindkét községet visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Kassai járás). 8,45 km²-es (2011) területe két kataszteri területre oszlik: Izdoba (1,56 km²) és Beszter (6,89 km²).

Népesség

Izdobabeszter népessége 2011-ben 1805 fő volt, melynek 93,5 %-a volt szlovák, 1,1 %-a pedig magyar (20 fő) nemzetiségű, 4,7 %-a nem nyilatkozott nemzetiségi hovatartozásáról. 2013-ban a lakosság egyhatoda (16,5 %) tartozott a roma etnikumhoz, 2011-ben a lakosság 8,6 %-a roma anyanyelvű volt. 2011-ben a lakosság 53,5 százaléka élt Izdoba (966 fő), 46,5 százaléka pedig Beszter (839 fő) településrészeken. A történelmi szlovák-magyar nyelvhatáron fekvő község településrészei közül Izdoba már a 19. század végén is túlnyomórészt szlovák lakosságú volt, Beszter viszont vegyes szlovák-magyar lakosságú, ahol a magyar anyanyelvűek 1880-ban a lakosság 30,3 %-át, 1910-ben már 60,8 %-át tették ki. Beszteren a csehszlovák hatalomátvétel után, 1921-ben is a lakosság relatív többsége (48,6 %) magyar nemzetiségű volt, ez az arány 1930-ra 17,5 %-ra esett vissza, a 20. század második felében pedig a kettős identitás megszűnésével és az asszimilációval töredékére csökkent. Napjainkban Izdobabeszteren csak szórványmagyarság él: a magyar nemzetiségűek száma 1991-2011 között 26 főről (1,8 %) 20 főre (1,1 %) csökkent. 2011-ben a lakosság 43,0 %-a római katolikus, 19,4 %-a görög katolikus, 13,1 %-a református, 5,8 %-a pedig felekezeten kívüli volt, csaknem egyhatoda (15,1 %) pedig nem nyilatkozott felekezeti hovatartozásáról. Izdoba 1921-ben római katolikus többségű volt (64,9 %), a lakosság egyharmada görög katolikus vallású (33,7 %) volt. Beszteren 1880-ban még csaknem megegyezett a római katolikusok és a reformátusok aránya (38,5 % - 38,3 %), 1921-re már itt is is a római katolikusok kerültek többsége (46,5 % - 37,8 %). A görög katolikusok aránya ugyanebben az időszakban 21,0 százalékról 13,6 %-ra esett vissza Beszteren. Izdoba és Beszter együttes népessége 1880-1941 között 44,7 százalékkal 725 főről 1049 főre emelkedett, különösen Izdoba növelte ebben az időszakban lakosságszámát (csaknem duplájára, 273 főről 502 főre), míg Beszter csak egyötödével (452 főről 547 főre). Az egyesített község népessége alapítása óta folyamatosan gyarapszik (elsősorban a Kassáról történő beköltözés révén) 1970-2017 között 59,8 százalékkal (1227 főről 1961 főre) nőtt a lakosság száma (különösen 1991-2001 között – 14,4 % – volt gyors a növekedés üteme). A község népsűrűsége (2011-ben 232 fő/km²) a járási átlag háromszorosa.

Történelem

Izdoba első írásos említése 1337-ből „Zdoba” alakban szerepel, 1410-ből ismert „Ozdoba” névváltozata is. Neve szláv személynévi eredetű, a 14. században az abaszéplaki bencés uradalom birtoka volt. 1427-ben 17 porta adózott a faluban. A 16. században Serédy Gáspár birtokában volt, majd 1562-ben a nagyszombati jezsuiták kezébe került. 1598-ban tíz porta volt a faluban. A 18. század elejére csaknem elnéptelenedett falut (1715-ben 2, 1720-ban pedig 1 lakott portája volt) görög katolikus vallású ruszinokkal telepítették újra, akik később elszlovákosodtak. 1773-ban hozták létre görög katolikus plébániáját, majd 1805-re felépült temploma is. 1773-ban „Zeloba” néven említik. 1828-ban 33 háza és 282 lakosa volt. A 19. században fő birtokosa az esztergomi érsekség volt. 1851-ben 291 lakosának többsége még görög katolikus vallású volt (56,3 %), 1880-ra azonban már a római katolikusok kerültek többségbe (56,4 %), a görög katolikusok aránya 38,8 %-ra esett vissza. 1880-ban 273, 1890-ben 332, 1900-ban 363, 1910-ben pedig 368 lakosa volt. Hivatalos nevét 1905-ben Zdobáról Izdobára módosították. 1920-ig Abaúj-Torna vármegye Kassai járáshoz tartozott, majd Csehszlovákiához csatolták. 1921-ben 424, 1930-ban 459 lakosa volt. 1938-ban az első bécsi döntés az új magyar-csehszlovák (1939-től magyar-szlovák) határt a község északi határánál húzta meg, ezzel visszacsatolva Izdobát Magyarországhoz (1945-ig). 1938-ban 81 háza és 482 lakosa, 1941-ben 502 lakosa volt. 1960 után határának 40 százalékát elveszítette, egyes határrészeit (Bagoly, Telek, Kenderföld, Polyan, Felsőhegy) Abaszéplak községhez (1976-tól Kassa városrésze) csatolták, ugyanakkor Kassaújfalu határának kisebb része (Rákhegy) Izdobához került. 1964-ben Sady nad Torysou néven egyesítették Beszterrel. Beszter első írásos említését 1332/35-ben Bester néven találjuk, később Beztheer (1337), Beystra (1396), Peyster (1397), Beztther (1427), illetve Beszther (1630) alakban említik az okiratok. Neve magyar személynévi eredetű (a Bestur személynévből). A középkorban a széplaki apátság birtoka volt, a Sáros felé vezető fontos kereskedelmi úton feküdt. 1332-ben már templomos hely volt. Később német telepesek is érkeztek a községbe. 1427-ben 20 portája adózott. A 16. században lakossága református hitre tért. 1553-ban öt, 1598-ban huszonhat porta volt a faluban. A 18. század elején csaknem elnéptelenedett, 1715-ben négy, 1720-ban nyolc portája volt. Később részben görög katolikus ruszinokkal és római katolikus szlovákokkal telepítették újra, de magyar többségét a 19. század második feléig megőrizte. 1720-ben 8 lakott portája volt. 1746-ban 104 lakosa volt, felnőtt lakói közül 37 volt református, 25 görög katolikus és 6 római katolikus vallású. 1765-ben felépült Nepomuki Szent Jánosnak szentelt római katolikus temploma (a falu Felsőolcsvár leányegyháza volt), ezt követte a református templom 1827-ben. 1828-ban 61 háza és 454 lakosa volt. Már a 19. században híres volt gyümölcstermesztéséről (főleg cseresznyéskertjeiről, melyeket már Fényes Elek is említ monográfiájában). Lakossága földműveléssel és erdőgazdálkodással is foglalkozott. A 19. században fő földesura a Szent István-szeminárium volt. 1851-ben 400 lakosának relatív többsége (45 % - 180 fő) még református vallású volt, 1880-ra a reformátusok és a római katolikusok aránya már megegyezett (173-174 fő). 1880-ban 452, 1890-ben 444, 1900-ban 425, 1910-ben pedig 446 lakosa volt. 1920-ig Abaúj-Torna vármegye Kassai járáshoz tartozott, majd Csehszlovákiához csatolták. 1921-ben 471, 1930-ban 504 lakosa volt. 1922-ben a magyar nyelvű oktatást megszüntették a községben. 1938-ban az első bécsi döntés az új magyar-csehszlovák (1939-től magyar-szlovák) határt a község északi határánál húzta meg, ezzel visszacsatolva Besztert Magyarországhoz (1945-ig). 1938-ban 97 háza és 537 lakosa, 1941-ben 547 lakosa volt. Mezőgazdasági termelőszövetkezetét 1950-ben alapították. 1964-ben Izdobával egyesítették Sady nad Torysou néven. 1964-ben Izdobát és Besztert Sady nad Torysou néven egyesítették. Az új község hivatalos szlovák nevét mesterségesen alkották meg (tulajdonképpeni jelentése „Tarca menti kertek”), azt a Beszter határában található gyümölcsöskertek után kapta. Izdoba és Beszter belterülete egyaránt jelentősen bővült a 20. század második felében – Izdoba történelmi magjától délre, nyugatra és keletre is új utcák (az egykori Templom mellett és Pázsit-rét dűlők beépítésével) létesültek, az 1950-ben még egyutcás Beszter belterülete több, mint duplájára nőtt; elsősorban a kassaolcsvári és a lengyelfalvai út mentén terjeszkedett, magába olvasztva az egykori Káptalanmajort, beépítve a Kishegy dűlőt. Az egyesített Izdobabeszter községnek 1970-ben 1227, 1980-ban 1302, 1991-ben pedig 1437 lakosa volt. A Kassához közel eső község már a rendszerváltás előtt is dinamikusan növelte népességét, az 1990-es évektől a szuburbanizáció révén tovább gyorsult a növekedés üteme (az 1980-as években 135, az 1990-es években 207, a 2010-es években 161 fővel gyarapodott Izdobabeszter lakossága). A község címerét és zászlaját (előbbit elődközségeinek 18. századi pecsétjei alapján) 2000-ben fogadták el. 2001-ben 1644, 2011-ben 1805, 2017-ben pedig 1961 lakosa volt. 2010-ben a Tarca árvize súlyos károkat okozott a községben.

Mai jelentősége

A gyümölcstermesztéséről híres községben teljes szervezettségű szlovák tannyelvű alapiskola és két óvoda (egy-egy Izdoba és Beszter településrészeken) működik. Beszter Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1765-ben épült barokk stílusban egy régi gótikus templom helyén. Beszter református temploma klasszicista stílusban épült 1827-ben. Izdoba Szeplőtelen fogantatás tiszteletére szentelt görög katolikus temploma 1805-ben épült klasszicista stílusban.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

BESZTER. Bisztar. Magyar, és tót falu Abauj Vármegyében, birtokosa a’ SZENT ISTVÁN nevezetét viselő Kispapság, lakosai katolikusok, minden javakkal megáldotta a’ természet, ’s vagyonnyait Kassának szomszédságában lévén jól eladhattya, első Osztálybéli. ZDOBA. Falu Abaúj Várm. határjának 2/3 része nem igen termékeny.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Beszter, (Bisztár), magyar-tót falu, Abauj vgyében, Kassához 1 1/2 órányira: 149 r. kath., 50 g. kath., 21 evang., 180 ref. lak. Ref. és kath. templom. Lakosai sok gyümölcsöt, különösen hires cseresznyét termesztenek. F. u. a Sz.-István seminariuma. Zdoba, Abauj v. orosz f. a Tarcza jobb partján, ut. p. Kassához 1 órányira: 102 r. kath., 164 g. kath., 22 evang., 3 ref. lak. Görög kath. sz. egyház. F. u. a Sz. István seminariuma.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Keletre, a Kassai-hegy túloldalán, a Tárcza mellett következő kisközségek fekszenek: Zdoba, 39 házzal, 332 tótajku lakossal. Postája és távirója: Kassa. (...) Beszter, 71 házzal, 444 magyar és tót lakossal.

Helységnévtár

Beszter (Bisztár) rk. 174 Felsö-Olcsvár, gk. 95 Zdoba, ág. 4 — REF. 173 Tiszáninnen, izr. 6 Rozgony. Zdoba, rk. 154 Széplak, GK. 106 Eperjes, ág. 4 Kassai tót egyház, ref. 5 Beszter, izr. 4 Rozgony.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Beszter. Kétségkívül ősi település, de a tatár, majd a török alatt teljesen megsemmisült. Az 1715. évi összeírás az elnéptelenedett falvak között sorolja fel. Hozzátartozik Majorpuszta. A község területe 1197 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 537. Izdoba. Azelőtt Zdoba. Eredete és története ismeretlen. A község területe 455 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 482.