Beszter

Beszter a Kassai-medence keleti peremén, a Tarca bal partján, Kassától 8 km-re, Izdobától 1 km-re keletre, 204 méteres tengerszint feletti magasságban, a Kanyapka-patak (Bystrý potok) mentén fekszik. Területének nagy részét az Alsó-Tarca-dombság (részben tölgy-, gyertyán- és bükkerdővel, részben gyümölcsöskertekkel borított) nyugati oldala foglalja el, sík területeket a Tarca mentén találunk. Keleti (Ósvával közös) határán magasodik a Mogyorós-hegy (Orechový les, 343 m) és a Messzelátó-hegy (Rozhľadná, 341 m), Beszter és Lengyelfalva határán találjuk a község legmagasabb pontját, a Margita-hegyet (352 m). Külterületi lakott helye nincs, az 1 km-re északra fekvő egykori Káptalanmajor a 20. század második felében egybeépült Beszterrel. A települést a 3410-es út köti össze Kassával és Ósván (5,5 km) keresztül Györkével (8,5 km), a 3321-es út pedig dél felé Lengyelfalvával (2 km). Észak felé egy számozatlan mellékút vezet Kassaolcsvárra (3 km). Északról Kassaolcsvár (Alsóolcsvár), keletről Ósva, délről Lengyelfalva községekkel, nyugatról pedig Izdoba kataszterével határos. Északi határa 1938-1945 között államhatárt alkotott Magyarország és Csehszlovákia (1939 után Szlovákia) között. Nyugati határát a Tarca képezi.

Közigazgatás

1964-ig önálló község, azóta Izdobabeszter (Sady nad Torysou) két településrészének és kataszteri területének egyike. Területe (2011-ben 6,89 km²) az egyesített község területének 81,5 százalékát teszi ki. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott. A csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Kassai, majd a Kassa-vidéki járáshoz tartozott, 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Kassai járás). Területe 1910-21-hez képest (6,92 km²) csak minimális mértékben változott.

Népesség

Beszter népessége 2011-ben 839 fő volt, itt élt az egyesített község népességének 46,5 százaléka. A történelmi szlovák-magyar nyelvhatáron fekvő település a 19. század végén vegyes szlovák-magyar lakosságú volt, a magyar anyanyelvűek 1880-ban a lakosság 30,3 %-át, 1910-ben már 60,8 %-át tették ki. A csehszlovák hatalomátvétel után, 1921-ben is a lakosság relatív többsége (48,6 %) magyar nemzetiségű volt, ez az arány 1930-ra 17,5 %-ra esett vissza, a 20. század második felében pedig a kettős identitás megszűnésével és az asszimilációval töredékére csökkent. 1941-ben a magyar fennhatóság alatt tartott népszámlálás során csaknem az egész lakosságot (94,3 %) magyar anyanyelvűként írták össze. 1880-ban a községben még csaknem megegyezett a római katolikusok és a reformátusok aránya (38,5 % - 38,3 %), 1921-re már a római katolikusok kerültek többsége (46,5 % - 37,8 %). A görög katolikusok aránya ugyanebben az időszakban 21,0 százalékról 13,6 %-ra esett vissza. Beszter 1880 után népességének minimumát 1900-ban érte el (425 fő), ezután folyamatos gyarapodással 1941-ig több, mint egynegyedével (547 főre) nőtt a lakosság száma.

Történelem

Beszter első írásos említését 1332/35-ben Bester néven találjuk, később Beztheer (1337), Beystra (1396), Peyster (1397), Beztther (1427), illetve Beszther (1630) alakban említik az okiratok. Neve magyar személynévi eredetű (a Bestur személynévből). A középkorban a széplaki apátság birtoka volt, a Sáros felé vezető fontos kereskedelmi úton feküdt. 1332-ben már templomos hely volt. Később német telepesek is érkeztek a községbe. 1427-ben 20 portája adózott. A 16. században lakossága református hitre tért. 1553-ban öt, 1598-ban huszonhat porta volt a faluban. A 18. század elején csaknem elnéptelenedett, 1715-ben négy, 1720-ban nyolc portája volt. Később részben görög katolikus ruszinokkal és római katolikus szlovákokkal telepítették újra, de magyar többségét a 19. század második feléig megőrizte. 1720-ben 8 lakott portája volt. 1746-ban 104 lakosa volt, felnőtt lakói közül 37 volt református, 25 görög katolikus és 6 római katolikus vallású. 1765-ben felépült Nepomuki Szent Jánosnak szentelt római katolikus temploma (a falu Felsőolcsvár leányegyháza volt), ezt követte a református templom 1827-ben. 1828-ban 61 háza és 454 lakosa volt. Már a 19. században híres volt gyümölcstermesztéséről (főleg cseresznyéskertjeiről, melyeket már Fényes Elek is említ monográfiájában). Lakossága földműveléssel és erdőgazdálkodással is foglalkozott. A 19. században fő földesura a Szent István-szeminárium volt. 1851-ben 400 lakosának relatív többsége (45 % - 180 fő) még református vallású volt, 1880-ra a reformátusok és a római katolikusok aránya már megegyezett (173-174 fő). 1880-ban 452, 1890-ben 444, 1900-ban 425, 1910-ben pedig 446 lakosa volt. 1920-ig Abaúj-Torna vármegye Kassai járáshoz tartozott, majd Csehszlovákiához csatolták. 1921-ben 471, 1930-ban 504 lakosa volt. 1922-ben a magyar nyelvű oktatást megszüntették a községben. 1938-ban az első bécsi döntés az új magyar-csehszlovák (1939-től magyar-szlovák) határt a község északi határánál húzta meg, ezzel visszacsatolva Besztert Magyarországhoz (1945-ig). 1938-ban 97 háza és 537 lakosa, 1941-ben 547 lakosa volt. Mezőgazdasági termelőszövetkezetét 1950-ben alapították. 1964-ben Izdobával egyesítették Sady nad Torysou néven.

Mai jelentősége

Izdobabeszter központi településrésze, itt található a községi hivatal épülete és a község két óvodájának egyike. Gyümölcstermesztése jelentős, Izdobabeszter gyümölcsöseinek (51 ha) teljes egésze Beszter kataszterében található. Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1765-ben épült barokk stílusban egy régi gótikus templom helyén. Református temploma klasszicista stílusban épült 1827-ben.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

BESZTER. Bisztar. Magyar, és tót falu Abauj Vármegyében, birtokosa a’ SZENT ISTVÁN nevezetét viselő Kispapság, lakosai katolikusok, minden javakkal megáldotta a’ természet, ’s vagyonnyait Kassának szomszédságában lévén jól eladhattya, első Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Beszter, (Bisztár), magyar-tót falu, Abauj vgyében, Kassához 1 1/2 órányira: 149 r. kath., 50 g. kath., 21 evang., 180 ref. lak. Ref. és kath. templom. Lakosai sok gyümölcsöt, különösen hires cseresznyét termesztenek. F. u. a Sz.-István seminariuma.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Keletre, a Kassai-hegy túloldalán, a Tárcza mellett következő kisközségek fekszenek: (...) Beszter, 71 házzal, 444 magyar és tót lakossal.

Helységnévtár

Beszter (Bisztár) rk. 174 Felsö-Olcsvár, gk. 95 Zdoba, ág. 4 — REF. 173 Tiszáninnen, izr. 6 Rozgony.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Beszter. Kétségkívül ősi település, de a tatár, majd a török alatt teljesen megsemmisült. Az 1715. évi összeírás az elnéptelenedett falvak között sorolja fel. Hozzátartozik Majorpuszta. A község területe 1197 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 537.