Izdoba

Izdoba a Tarca völgyében, annak jobb (nyugati) partján, 190 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, Kassától 7 km-re keletre, Besztertől 1 km-re nyugatra, a Kassát Beszterrel és Györkével összekötő 3410-es út mentén. Délről Lengyelfalva, északról Kassaolcsvár (Alsóolcsvár) községekkel, keletről Beszter kataszterével, nyugatról pedig Abaszéplak és Kassaújfalu kassai városrészekkel határos. Északi határa 1938-1945 között államhatárt alkotott Magyarország és Csehszlovákia (1939 után Szlovákia) között. Keleti határát a Tarca-folyó képezi.

Közigazgatás

1964-ig önálló község, azóta Izdobabeszter (Sady nad Torysou) két településrészének és kataszteri területének egyike. Területe (2011-ben 1,56 km²) az egyesített község területének 18,5 százalékát teszi ki. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott. A csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Kassai, majd a Kassa-vidéki járáshoz tartozott, 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Kassai járás). Területe 1910-21-hez képest (2,57 km²) 1960 után 40 százalékkal csökkent, amikor határának délnyugati részét Abaszéplakhoz csatolták, ugyanakkor északon és északnyugaton Kassaújfalu egyes határrészei Izdobához kerültek.

Népesség

Izdobának 2011-ben 966 lakosa volt, itt élt az egyesített község lakosságának 53,5 százaléka. A történelmi szlovák-magyar nyelvhatáron fekvő község település már a 19. század végén is túlnyomórészt szlovák lakosságú volt, a magyar anyanyelvűek aránya 1880-ban 4,8 % (13 fő), 1910-ben pedig 3,3 % (12 fő) volt. 1921-ben 3, 1930-ban már egyetlen lakosa sem vallotta magyarnak magát. 1941-ben a magyar fennhatóság alatt tartott népszámlálás során a lakosság 58,4 %-át szlovák és 41,6 %-át magyar anyanyelvűként írták össze, de ez az adat nem tükrözi a település tényleges nemzetiségi arculatát. A község 1921-ben római katolikus többségű volt (64,9 %), ekkor a lakosság egyharmada görög katolikus vallású (33,7 %) volt. A község népessége 1880-1941 között folyamatos gyarapodással csaknem kétszeresére nőtt (273 főről 502 főre).

Történelem

Beszter első írásos említését 1332/35-ben Bester néven találjuk, később Beztheer (1337), Beystra (1396), Peyster (1397), Beztther (1427), illetve Beszther (1630) alakban említik az okiratok. Neve magyar személynévi eredetű (a Bestur személynévből). A középkorban a széplaki apátság birtoka volt, a Sáros felé vezető fontos kereskedelmi úton feküdt. 1332-ben már templomos hely volt. Később német telepesek is érkeztek a községbe. 1427-ben 20 portája adózott. A 16. században lakossága református hitre tért. 1553-ban öt, 1598-ban huszonhat porta volt a faluban. A 18. század elején csaknem elnéptelenedett, 1715-ben négy, 1720-ban nyolc portája volt. Később részben görög katolikus ruszinokkal és római katolikus szlovákokkal telepítették újra, de magyar többségét a 19. század második feléig megőrizte. 1720-ben 8 lakott portája volt. 1746-ban 104 lakosa volt, felnőtt lakói közül 37 volt református, 25 görög katolikus és 6 római katolikus vallású. 1765-ben felépült Nepomuki Szent Jánosnak szentelt római katolikus temploma (a falu Felsőolcsvár leányegyháza volt), ezt követte a református templom 1827-ben. 1828-ban 61 háza és 454 lakosa volt. Már a 19. században híres volt gyümölcstermesztéséről (főleg cseresznyéskertjeiről, melyeket már Fényes Elek is említ monográfiájában). Lakossága földműveléssel és erdőgazdálkodással is foglalkozott. A 19. században fő földesura a Szent István-szeminárium volt. 1851-ben 400 lakosának relatív többsége (45 % - 180 fő) még református vallású volt, 1880-ra a reformátusok és a római katolikusok aránya már megegyezett (173-174 fő). 1880-ban 452, 1890-ben 444, 1900-ban 425, 1910-ben pedig 446 lakosa volt. 1920-ig Abaúj-Torna vármegye Kassai járáshoz tartozott, majd Csehszlovákiához csatolták. 1938-ban az első bécsi döntés az új magyar-csehszlovák (1939-től magyar-szlovák) határt a község északi határánál húzta meg, ezzel visszacsatolva Besztert Magyarországhoz (1945-ig). 1938-ban 97 háza és 537 lakosa, 1941-ben 547 lakosa volt. Mezőgazdasági termelőszövetkezetét 1950-ben alapították. 1964-ben Izdobával egyesítették Sady nad Torysou néven.

Mai jelentősége

Izdoba településrészen található az egyesített község teljes szervezettségű szlovák tannyelvű alapiskolája és két óvodájának egyike. A Szeplőtelen fogantatás tiszteletére szentelt görög katolikus temploma 1805-ben épült klasszicista stílusban.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

ZDOBA. Falu Abaúj Várm. határjának 2/3 része nem igen termékeny.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Zdoba, Abauj v. orosz f. a Tarcza jobb partján, ut. p. Kassához 1 órányira: 102 r. kath., 164 g. kath., 22 evang., 3 ref. lak. Görög kath. sz. egyház. F. u. a Sz. István seminariuma.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Keletre, a Kassai-hegy túloldalán, a Tárcza mellett következő kisközségek fekszenek: Zdoba, 39 házzal, 332 tótajku lakossal. Postája és távirója: Kassa.

Helységnévtár

Zdoba, rk. 154 Széplak, GK. 106 Eperjes, ág. 4 Kassai tót egyház, ref. 5 Beszter, izr. 4 Rozgony.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Izdoba. Azelőtt Zdoba. Eredete és története ismeretlen. A község területe 455 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 482.