Ipolypásztó

A község az Alsó-Ipolymente kistájon, az Ipolymenti-hátság dombvidékének keleti lábánál (Pincés-hegy, Istenhegy), az Ipoly jobb partján fekszik, a Csata-Ipolyság vasútvonal mentén, Párkánytól 22 km-re északra, Ipolyságtól 28 km-re délnyugatra. Az 564-es (Párkányt Deménden át Lévával összekötő) út keresztülhalad a községen, mellékút köti össze Zalabával (5 km). Bővebben

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Lévai járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Hont vármegye Vámosmikolai járáshoz tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1923-ig rövid ideig járásszékhely lett, majd 1923-1960 között a Zselízi járáshoz, annak megszüntetése után pedig a Lévai járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. Bővebben

Népesség

A községnek 1910-ben 1161, 1921-ben 1172, 1938-ban pedig 1064, túlnyomórészt magyar nemzetiségű és református vallású (1921-ben 67,3 %) lakosa volt. 1945 után magyar lakosságának 13,5 %-át kitelepítették és 193 magyarországi szlovákot telepítettek a községbe, de magyar többségét napjainkig megőrizte. 1938-hoz képest népessége felére csökkent, 1991-2011 között 9,9 %-os csökkenés figyelhető meg (586 főről 528-ra), ezzel párhuzamosan a szlovák nemzetiségűek aránya 21,5 %-ról 28,2 %-ra nőtt. A roma etnikumhoz a lakosság 14,3 %-a tartozik. 2011-ben a lakosság 47,5 %-a volt római katolikus vallású, a korábban a lakosság kétharmadát alkotó reformátusok aránya 33,7 %-ra csökkent.

Történelem

Ipolypásztó már a kőkorban lakott hely volt, okiratilag is eléggé korán, 1135-ben megjelenik Paztuh néven, mint a Hunt nemzetségből származó Lampert comesnek és nejének, Zsófiának birtoka, amelyet ők a bozóki apátságnak ajándékoznak. Rá három évire egy oklevél már apátsági székhelynek tünteti fel a helységet, de az esztergomi érsekségnek is voltak itt birtokai. Bővebben

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű községben magyar óvoda működik, határában kavicsbányászat folyik. Református temploma 12. századi eredetű, mai alakját a 18. században nyerte el barokk stílusú átépítésekor. Római katolikus temploma 1994-1995-ben épült. Zalabai Zsigmond szülőházában 2009-ben falumúzeumot és emlékszobát alakítottak ki.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

Ipoly Pásztó, Ipolne Pasztovce. Tót falu Hont Vármegyében, földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Vámos Mikolához nem meszsze, mellynek filiája, Peretsényhez egy mértföldnyire, határja a’ természetnek minden javaival megáldottatott, első osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Ipoly-Pásztó, magyar falu, Honth vmegyében, a Ipoly jobb partján, mellyen egy hosszu híd viszen keresztül: 67 kath., 10 evang., 569 ref. lak. Ref. anyatemplom. – Határa mindennel bővelkedik, van két nagy szőlőhegye, kövér rétje és szántófölde, tágas legelője, mellyen sok szarvasmarhát és csikót nevel; tölgyes erdeje. F. u. h. Eszterházy. Ut. posta Esztergom.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Zalabán túl egy szelíd emelkedésű hegyháton áthaladva az Ipoly völgyébe jutunk. Termékeny határon, szőlősdombok alján fekszik itt Ipoly-Pásztó község 1.000 református magyar lakossal.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Ipolypásztó, magyar kisközség, 220 házzal és 1032 ev. ref. és róm. kath. vallású lakossal; saját vasúti állomása, távirója és postája van. Körjegyzőségi székhely. A vármegye legrégibb helységei közé tartozik, melyet már a XII. században említenek a följegyzések. Első uraiként a Hunt nemzetségbeli Lampert comest és nejét, Zsófiát, László király húgát, ismerjük, a kik 1135-ben e birtokukat a bozóki prémontrei kolostornak ajándékozták; a konvent ez oklevelében Paztuh alakban szerepel a neve. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Ipolypásztó. Egyike legrégibb községeinknek. Egy 1135-ben kelt oklevél már megemlékezik róla, mint a Huntnemzetségből származó Lampert comesnek és nejének, Zsófiának birtokáról. Ez évben a bozóki apátságnak ajándékozzák. A birtoklevélben a helység Paztuh néven szerepel. Egy három évvel később kelt oklevél másrészt apátsági székhelynek tünteti fel a helységet. Bővebben