Hódi

A Kisalföldön, a Mátyusföldön, a Sárdi-ér és a Csipkésdi-árok között fekszik, a város központjától 2 km-re északnyugatra. A várostól a Galánta-Szered vasútvonal választja el.

Közigazgatás

1960 óta Galánta három kataszteri területének egyike. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után végig a Galántai járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nyitra-Pozsony k.k.e. vármegye, Galántai járás). 1960-ban Galántához csatolták. Területe 5,93 km², a város területének 17,5 %-át alkotja, 1910 óta nem változott.

Népesség

Szlovák származású népessége a 20. század elejére nyelvileg részben elmagyarosodott, de Csehszlovákiához csatolás után ugyanilyen gyorsan újra szlovákká vált. 1910-ben 432 lakosának még 56,7 %-a volt magyar nemzetiségű, 1921-ben 455 lakosának már csak 26,6 %-a. Lakosainak döntő többsége (1921-ben 96,5 %) katolikus volt. 2011-ben 524 lakosa volt, itt élt a város lakosságának 3,5 %-a.

Történelem

Nevét 1291-ben említik először írásban, amikor Hódi Bökény ispán leányának és vejének adományozta. A Hódi család később is szerepel birtokosai között, de feltűnik a Kajali, Csorba, Illésházy és Saághi családok neve is. A 17. század végén lakatlan volt, valószínűleg a török háborúkban pusztult el. Az Illésházyak révén az Esterházyak, továbbá a Batthyányiak rendelkeztek itt jelentős birtokkal. A trianoni béke Csehszlovákiának juttatta, a bécsi döntés 1938. november 2-án visszaadta Magyarországnak, 1945-től pedig ismét Csehszlovákiának adták. 1960-ban közigazgatásilag Galántához csatolták.

Mai jelentősége

Római katolikus (Szt. Kereszt) temetőkápolnáját 1826-ban emelték klasszicista stílusban. Az 1780–90 között épült barokk-klasszicista Esterházy-kastély 1953–54-ben a Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttes (Népes) székhelye volt.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

HODI. Tót falu Posony Várm. földes Ura G. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Galantához 1/4 mértföldnyire, mellynek filiája, ’s az Uraságnak kastéllyával jelesíttetik, határja két nyomásra van osztva, van erdeje, és réttye, eladásra is jó módgya,

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Hodi, tót falu, Pozson vmegyében, Galantha mellett: 224 kath., 3 evang., 20 zsidó lak., s egy kastélylyal. Ut. p. Szered.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Hódi, mátyusföldi tót kisközség, 29 házzal és 399, róm. kath. vallású lakossal. E község 1291-ben szerepel először, a mikor Hudy Buken (Bökény) comes e birtokát leányának és vejének, Péternek adományozza. 1333-ban Hodi Ják és Ferencz neveiben is megcsendül. 1488-ban Kajali Péter és György a birtokosai, kiktől borsai Vizközi Tamás veszi zálogba. 1553-ban Csorba Gegely és Pál fiai osztozkodnak az itteni birtokaikon, melyek később, e család magvaszakadtával, az Illésháziak és a Saághiak birtokába kerülnek. 1672-ben lakatlan hely. Majd a Preira bárói családot is itt találjuk, s az Illésháziak révén 1787-ben már az Esterházyakat is, és ma Esterházy Mihály grófnak van itt birtoka és kastélya. Ezt a báró Preira család valószínűleg 1790-ben építtette; legalább a kastély pinczéjének ajtaja fölött látható évszám erre enged következtetni. A községnek nincs temploma. Postája, távírója és vasúti állomása Galánta.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Hódi. Elsőnek 1291-ből említi Hudy Buken comes ajándékozási levele, melyben leányát és annak férjét megajándékozza a községgel. A XV. század végén a Kajali-család a földesura, majd két évtized múltán a Csorba-család kezén jegyzik fel. Idővel az Illyésházy- és Saághy-család a birtokosa, majd az Esterházyak szerzik meg. A község területe 1030 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 596.

K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (1940)

Hódi kk. körj. Galánta, galántai járás. Neve 1291-ben szerepel először. Volt Esterházy nagybirtok, amelyet a cseh földreform során özv. Magyerics Vera cseh birtokos és gyárosnő vett meg. Jelenleg állami kezelésben van, vitézi telkek lesznek. Területe: 1030 k. h. Lakosság: 596. Lakóház: 74. Népsűrűség: 100.5. M.: 178, szl.: 413, Magy. beszél: 350. Vallás szerint: r. k. 584, izr.: 11. Földbirtok: I—II. 0, III. 26. Püig. tsz. Érsekújvár, ah. jb. közj. csö. Galánta, v. á. u. p. és u. t. Galánta. Állami elemi népiskola.