SK
RA
.....

Harkács

Településrész

címer zászló
344 93% magyar 1910
351 95% magyar 1921
címer zászló
Hivatalos szlovák megnevezés:
Hrkáč
1918 előtti vármegye, járás, rang:
Gömör-Kishont vármegye
Tornaljai járás
kisközség
1938-45 közötti vármegye, járás:
Gömör és Kishont vármegye (sz: Rimaszombat)
Tornaljai járás
Más földrajzi nevek:
Hársas-tető, Lyukaimajor, Meka-oldal, Nagy-erdő, Őr-hegy, Saulpuszta
Koordináták:
48.47804233, 20.27282238
Rang:
településrész
Tszf. magasság:
196 m
Körzethívószám:
+421 (0) 47
Irányítószám:
98262

A Gömöri-medence keleti részén, a Licei-dombság nyugati oldalán, a Turóc- és a Rátkai Turóc-patakok összefolyásánál, a Turóc völgyében fekszik. Csaknem egybeépült a tőle fél kilométerre északra fekvő Sánkfalvával.

Közigazgatás

1960-ig önálló község, azóta Gömörfalva településrésze. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Tornaljai járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Tornaljai járás). Területét (7,10 km², Gömörfalva területének 40 %-a) beolvasztották Gömörfalva kataszterébe.

Népesség

1910-ben 368, 1921-ben 371, 1938-ban pedig 372, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1921-ben lakosságának túlnyomó többsége (84,4 %) római katolikus vallású volt. 1945 után magyar lakosságának egy részét kitelepítették és szlovákokat telepítettek a községbe. 2011-ben 618 lakosa volt, itt élt Gömörfalva népességének 64,9 %-a.

Történelem

Harkács a 12. század első felében jött létre, a Turóc-völgy egyik legrégebbi helysége, lakossága a kezdetektől magyar volt. 1274-ben "Harkach" alakban említik először, ekkor, mint királyi várföldet V. István király az otrokocsi váruradalomnak adományozta. Temploma (mely Sánkfalva és Harkács határán fekszik, hol az egyik, hol a másik faluhoz sorolták) a 13. század közepén épült, a Turóc-völgy központi temploma volt. A 14. században a faluról elnevezett Harkácsi-nemzetség birtoka, később a Porkoláb-, Perbes-, Omány- és Kisfaludi-családok birtokosok itt. 1427-ben 10 adózó porta volt a településen. A 15. században a határ nagy része nemesi föld. 1660 körül, a második török megszállás idején teljesen elnéptelenedett. A 17. század végén tisztán kuriális falu, a 18. század közepére úrbéres faluvá vált, 1773-ban 14 család lakta, kik közül 12-nek az ősei már a 16. században is itt éltek. 1828-ban 53 házában 431 lakos élt. Lakói főként mezőgazdaságból éltek. 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1947-ben magyar lakosságának egy részét kitelepítették Magyarországra és szlovák családok költöztek ide. Termelőszövetkezetét 1952-ben alakították. 1960-ban "Gemerská Ves" (Gömörfalva) néven egyesítették Sánkfalvával.

Mai jelentősége

Harkács Gömörfalva központját alkotja, itt található a szlovák-magyar alapiskola, az óvoda és a községi hivatal. Kisboldogasszonynak szentelt római katolikus temploma 1784-ben épült későbarokk stílusban. A településrészen két, 18. században épült barokk stílusú kastély is található (Vay-kastély 1770-ből, egykori apátsági uradalmi központ 1768-ból), mindkettő elhanyagolt állapotban van.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

HARKÁCS. Magyar falu Gömör Várm. földes Urai a’ Religyiói Kintstár, és Dráskótzy Uraság, lakosai katolikusok, ’s különös szorgalmatosságú kereskedők, fekszik Turótz vize partyánál, Gömör Városától 3/4 órányira, ’s az Uraságnak kastéllyával is diszesittetik: határja három nyomásbéli, legelő, és erdő nélkül szűkölködik, piatza Jolsván két, Rósnyon pedig négy mértföldnyire van.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Harkács, magyar falu, Gömör vmegyében, Lökösháza és Sánkfalva szomszédságában, ut. p. Tornaljától, valamint Pelsőcztől 1 mfd. Nyugoti oldalán a Jolsva felé vivő országut megy, keleti oldalát pedig a Turócz vize mossa. Lakja 519 r. kath., 22 ágostai, kath. templom; 4 3/8 urbéri 19 2/8 majorsági telek, 658 hold erdő. Szántóföldje mindent megterem, rétjeit kétszer kaszálja; a lakosok fazekat készitnek. Diszesiti e falut Draskóczy Sámuel ur kastélya, és csinos gazdasági épületei; van pálinkaháza, s a jászói prépostságnak emeletes háza. Bir továbbá két vendégfogadóval, mellynek egyike Draskóczy uré, másika a prépostságé.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Harkácsot a báró Vayak kastélya és izléses parkja ékesíti.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Harkács, túróczvölgyi magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 61 házzal és 303 róm. kath. vallású lakossal. E község 1427-ben a Sántha család birtoka. 1468-ban a Hős és a Sánkfalvi család kap rá adományt. Későbbi földesurai a jászói prépostság, a Draskóczy és a báró Vay család. A jászói prépostságnak és báró Vay Alojziának a községben csinos úrilakjuk van. A XVIII. század közepén a községben már vaskohó is volt. A róm. kath. templom 1784-ben épült. A községben van posta, távírója és vasúti állomása pedig Tornallya. Ide tartozik Juka puszta is.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Harkács. Egy 1427-ből származó oklevél a Sántha-családot nevezi birtokosnak. 1468-ban adománylevelet kap a községre a Hős- és a Sánkfalvicsalád. Ezután a jászói prépostság, a Draskóczy- és a báró Vay-család következtek a föld birtokában. Az 1750-es években már vashámor működött a községben. 1784-ben épült a róm. kat. templom. A község területe 1234 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 372. Külterületi lakott helye: Saulpuszta.

Tasnádi Nagy Gyula

1849
Harkács - megszületett
Névelőfordulások
1274
Harkach
1773
Harkacs,
1786
Harkacsch,
1808
Harkács,
1863
Harkács,
1920
Hrkáč,
1927
Hrkáč, Harkács,
1945
Hrkáč, Harkács,
1948
Hrkáč

Nemzetiség

Nemzetiségi összetétel változása számokban
magyarok
szlovákok
németek
egyéb
1880
1910
1921
Nemzet Arány
magyarok 342 92%
szlovákok 12 3%
németek 1 0%
egyéb 15 4%
összlétszám 370
magyarok 344 93%
szlovákok 6 2%
németek 5 1%
egyéb 13 4%
összlétszám 368
magyarok 351 95%
szlovákok 16 4%
németek 0 0%
egyéb 4 1%
összlétszám 371
Mai közigazgatás

Bejelentések