Gömörmihályfalva

A község a Vályi-völgy középső részén, a Vályi-patak mentén, a Vályi-dombság lábánál fekszik, Tornaljától 16 km-re, Gömörfügétől 8 km-re északnyugatra. A Vályi-völgyön végighaladó, Gömörfügét Felsővállyal összekötő úton közelíthető meg. Határa 190-295 méteres tengerszint feletti magasságban fekvő, túlnyomórészt mezőgazdaságilag művelt terület, mintegy egytizedét erdő borítja. Északról Alsóvály és Felsővály, nyugatról Uzapanyit, délnyugatról Rakottyás, délkeletről Kálosa, keletről pedig Felsőrás és (rövid szakaszon) Otrokócs községekkel határos.

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Rimaszombati járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Tornaljai járáshoz, majd a Rimaszombati járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Tornaljai járás). 1971-1990 között Alsó- és Felsővállyal együtt alkotott községet "Valice" (Vály) néven. Területe (6,25 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

Gömörmihályfalva egyike a Rimaszombati járás legkisebb településeinek. 1910-ben 167, 1921-ben 154, 1938-ban pedig 215, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1945 után a belső telepítések során szlovákokat telepítettek a községbe, de túlnyomó magyar többségét (2011-ben 78,8 %) napjainkig megőrizte. A szlovákok aránya 1991-2011 között 22,1 %-ról 18,2 %-ra csökkent. A 20. század második felében lakosságának több mint felét elveszítette (1938-2001 között 215 főről 97-re csökkent). A lakosság több mint kétharmada (68,7 %) református vallású, a római katolikusok aránya 21,2 %.

Történelem

A települést először 1413-ban „Myhalfalwa” néven említik, de régebben keletkezett. Nemesi község volt, első birtokosa Mihály volt, akinek kúriája mellé egyre újabb udvarházak épültek. Később határát három nemesi család, a Forgonok, Bodonok és Gáták részeire osztották. Határában feküdt Morhó úrbéres falva, mely a 16. század elejére teljesen elnéptelenedett. Bővebben

Mai jelentősége

A község 1–4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezik. Református temploma 1772-ben épült. A községben született Forgon Mihály emlékét emlékszoba őrzi.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

MIHÁLYFA. Magyar falu Gömör várm. földes Urai Bodon, és Forgon Urak, lakosai többnyire reformátusok, fekszik Sankfalvához nem meszsze, és annak filiája, Alsó Vály, és Alsó Kálósótól is 1/2 órányira, gyűmöltsei jelesek, földgye, és réttye középszerű, erdeje meg lehetős, piatzozása 1 1/2 mértföldnyire Rimaszombatban, Jolsván két és Rozsnyón 5 mértföldnyire.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Mihályfalva, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyékben, Gömőrhöz nyugotra 2 1/2 órányira: 30 kath., 307 ref. lak. Ref. szentegyház. F. u. több nemesek. Ut. posta Torna.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Mihályfalva, a Kopány patak mellett fekvő magyar kisközség, 49 házzal és 188 ev. ref. vallású lakossal. E községet már a pápai tizedszedők jegyzéke is említi Michela néven. 1427-ben az Eördögh család a földesura, később azután megoszlik a Bodon, Forgon és a Nagy családok közt. A községben levő úrilakot Bodon Ábrahám, a vármegye egykori alispánja építtette és ez most Beélik Iváné. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Gömörmihályfalva. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Ablonci, Laponyapuszta. A község területe 1088 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 215.