Gömörliget

A község a Murány-patak völgyében, a Jolsvai-karszt délnyugati lábánál fekszik, Tornaljától 22 km-re északra, Jolsvától 9 km-re, Nagyrőcétől 21 km-re délkeletre, Pelsőctől 14 km-re északnyugatra. A községet alkotó települések Mikolcsány és a tőle 1 km-re délkeletre fekvő Gömörnánás. Gömörliget zsákfalu, egyetlen Gicéről ide vezető (Mikolcsányig 3 km, Gömörnánásig 4 km) úton közelíthető meg. Bővebben

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Nagyrőcei járáshoz tartozó község. 1964-ben alakult Mikolcsány és Gömörnánás egyesítésével. Elődközségei kisközségként Gömör-Kishont vármegye Nagyrőcei járásához (1900-ban még Tornaljai járásához) tartoztak. Csehszlovákiához csatolásuk után 1960-ig a Nagyrőcei járáshoz, majd a Rozsnyói járáshoz tartoztak. Mindkét községet 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Rozsnyói járás), ebben az időszakban határközségek voltak (északi - Hámosfalvával közös - határuk államhatárt alkotott Magyarország és Szlovákia között). Bővebben

Népesség

Gömörliget a magyar-szlovák nyelvhatáron fekszik. Mikolcsány és Gömörnánás (Nasztraj) a 18. század végéig szlovák, majd vegyes lakosságú falvak voltak, melyeknek lakossága a 19. század végére teljesen magyarrá vált. 1910-ben a két községnek összesen 424, 1921-ben 435, 1938-ban pedig 408, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosuk volt, a (cseh)szlovákok aránya 1930-ban Mikolcsányban 15,3 %, Gömörnánáson 11 % volt. Bővebben

Történelem

Mikolcsány a 13. században keletkezett, 1337-ben "Mykoucha" alakban említik először. Neve a Mikó magyar személynév továbbképzéséből (Mikócsa) eredeztethető. 1340-ben "Mykocha", 1351-ben "Mykochan" a neve. A Záchok után több nemesi család birtoka volt. 1427-ben Székely Lászlónak 22 portája volt a településen. Bővebben

Mai jelentősége

Gömörnánás református temploma 1789-ben épült, tornyát a 20. század elején építették hozzá.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

MIKOLCSÁNY. Tót falu Gömör Várm. földes Ura Czékus Uraság, lakosai többfélék, fekszik Süvetének szomszédságában, mellynek filiája, földgye búzát is jól terem, piatzozása közel, legelője elég, fája mind a’ két féle van, tserép edényeket is készítenek, és azzal kereskednek. NASZTRAJ. Novacani. Tót falu Gömör Várm. földes Urai Czékus, és több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Süvetének szomszédságában, és annak filiája, földgye termékeny, piatzozása közel, fája mind a’ két féle van, malma közel, legelője szoross.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Mikocsán, magyar-tót falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vármegyékben, Pelsőcz és Jolsva közt: 11 kath., 221 evang., 130 ref. lak., kik sok cserépedényt égetnek. Evang. szentegyház. F. u. h. Coburg s m. Ut. postája Rosnyó. Nasztraj, magyar-tót falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyékben, 216 kath., 68 evang., 43 ref. lak. Cserépedény égetés. Jó határ. F. u. többen.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Mikolcsány, murányvölgyi magyar kisközség, 45 házzal és 214, nagyobbára ág. ev. h. vallású lakossal. 1351-ben e község nevét Mykochan, 1427-ben pedig Mykolchy alakban találjuk feljegyezve. Ez időben a Székely család volt a földesura, 1486-babn a Giczey cs. ezután pedig az Orosz család. Birtoka fölött később a Diószeghy, Hámos, Fáy és a Czékus családok osztoztak. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Mikolcsány. Ennek a muránymenti községnek a neve egy 1351-ből származó feljegyzésben is előfordul, mely Mykochan-nak írja. Az 1427-es okiratokban Mykolchy néven fordul elő. Ezek a Székely-családot ismerik el a mikolcsányi földbirtokban. Utána következtek 1486-ban a Giczey-család, majd az Orosz-család. Idők folyamán a Diószeghy-, Hámos-, Fay- és Czékus-családok váltották le egymást a föld birtokában. Bővebben