Gömörliget

A község a Murány-patak völgyében, a Jolsvai-karszt délnyugati lábánál fekszik, Tornaljától 22 km-re északra, Jolsvától 9 km-re, Nagyrőcétől 21 km-re délkeletre, Pelsőctől 14 km-re északnyugatra. A községet alkotó települések Mikolcsány és a tőle 1 km-re délkeletre fekvő Gömörnánás. Gömörliget zsákfalu, egyetlen Gicéről ide vezető (Mikolcsányig 3 km, Gömörnánásig 4 km) úton közelíthető meg. Egyike az ún. "agyagövezet" községeinek. Határának mintegy felét erdő borítja. Délről és nyugatról Gice, nyugatról Jolsvatapolca (Miglészpataka katasztere), északról Hámosfalva, keletről pedig Csetnek és Özörény határolja.

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Nagyrőcei járáshoz tartozó község. 1964-ben alakult Mikolcsány és Gömörnánás egyesítésével. Elődközségei kisközségként Gömör-Kishont vármegye Nagyrőcei járásához (1900-ban még Tornaljai járásához) tartoztak. Csehszlovákiához csatolásuk után 1960-ig a Nagyrőcei járáshoz, majd a Rozsnyói járáshoz tartoztak. Mindkét községet 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Rozsnyói járás), ebben az időszakban határközségek voltak (északi - Hámosfalvával közös - határuk államhatárt alkotott Magyarország és Szlovákia között). Az egyesített község 1964-1996 között a Rozsnyói járáshoz tartozott, 1996-ban a Nagyrőcei járáshoz csatolták. A község két kataszteri területre oszlik (Mikolcsány - 5,72 km², Gömörnánás - 6,46 km²), területük az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

Gömörliget a magyar-szlovák nyelvhatáron fekszik. Mikolcsány és Gömörnánás (Nasztraj) a 18. század végéig szlovák, majd vegyes lakosságú falvak voltak, melyeknek lakossága a 19. század végére teljesen magyarrá vált. 1910-ben a két községnek összesen 424, 1921-ben 435, 1938-ban pedig 408, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosuk volt, a (cseh)szlovákok aránya 1930-ban Mikolcsányban 15,3 %, Gömörnánáson 11 % volt. 1961-1991 között a község népességszáma stabil maradt, 1991-2011 között azonban már 19 %-os csökkenés (353 főről 286-ra) figyelhető meg, ezzel párhuzamosan az asszimiláció és az elöregedés révén a magyar nemzetiségűek aránya 61,5 %-ról 47,2 %-ra csökkent (a magyar anyanyelvűek aránya 55,6 %), a szlovákoké pedig 33,1 %-ról 46,2 %-ra nőtt. A lakosság mintegy egynegyedét (25,3 %) alkotó romák többsége a községben szlovák anyanyelvƒű és nemzetiségű. 1921-ben Mikolcsány (53,6 %) és Gömörnánás (70,6 %) egyaránt református többségű volt, az evangélikusok aránya Mikolcsányban 43 %, Gömörnánáson 19,3 % volt. 2011-ben Gömörligeten a lakosság 44,8 %-a volt református, 14,3 %-a római katolikus és 11,6 %-a evangélikus vallású. 2011-ben az összlakosság 42,3 %-a élt Mikolcsány (121 fő), 57,7 %-a pedig Gömörnánás (165 fő) településrészen.

Történelem

Mikolcsány a 13. században keletkezett, 1337-ben "Mykoucha" alakban említik először. Neve a Mikó magyar személynév továbbképzéséből (Mikócsa) eredeztethető. 1340-ben "Mykocha", 1351-ben "Mykochan" a neve. A Záchok után több nemesi család birtoka volt. 1427-ben Székely Lászlónak 22 portája volt a településen. 1582-ben lakói elmenekültek e török elől, de később újratelepült. A nyelvhatáron fekvő település középkori és kora újkori lakói egyaránt többségükben szlávok voltak, de a magyar nyelvet is ismerték is használták. Lakosai a 16. században evangélikus hitre tértek. 1709-1710-ben a pestis 150 áldozatot szedett a községben, a 18. század elejére lakossága teljesen kicserélődött. A 18. század végétől vegyes szlovák-magyar faluként szerepel, a 19. század végére lakossága teljesen magyarrá vált (ezt a dél felé irányuló oktatási, egyházi – a falu lakói Gicére jártak templomba – és kereskedelmi kapcsolatok is elősegítették). 1828-ban 44 házában 340 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal és fazekassággal foglalkoztak. Gömörnánás a Zách család birtokán keletkezett a 13. században, első írásos említése 1258-ból "Zahy" alakban történik. 1337-ben "Noztre", 1427-ben "Naztrad", 1486-ban "Nostray", 1563-ban "Nowaczan" alakban említik. A középkorban lakossága szláv volt, 16. század második felétől vegyes magyar-szláv lakosságú település. 1427-ben 16 porta után adózott. A 15. században a Giczey család birtoka volt, így a falu birtokosát követve lakói a 16. század végén református hitre tértek. A 16. századtól több nemesi család birtoka volt. 1828-ban 50 házában 334 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A 19. században fazekasságáról volt híres. Lakossága a 19. század végére teljesen magyarrá vált, a nemzetiségváltást elősegítette a magyar nyelvű istentisztelet és az oktatás. 1907-ig Nasztraj néven szerepelt, ekkor kapta hivatalosan a Gömörnánás nevet. Gömörnánás kataszterében található Somkútpuszta, melynek neve egy középkori település, Somkút nevét őrzi. A 12. században a Zách-nemzetség birtokain jött létre, később a Bebekek vlach pásztorokat telepítettek ide. Középkori lakossága szláv volt. A 16. század második felében, a török betöréskor pusztult el, 1567-ben már lakatlan helyként említik. 1920-ig mindkét község Gömör-Kishont vármegye Nagyrőcei (1900-ban még Tornaljai) járásához tartozott. 1938-45-ben között az újonnan meghúzott magyar-szlovák határ a két falu északi határánál húzódott. Gömörnánást és Mikolcsányt 1964-ben egyesítették "Gemerský Sad" (Gömörliget) néven. Az 1960-as évektől kezdődően a községben szlovák anyanyelvű romák telepedtek le.

Mai jelentősége

Gömörnánás református temploma 1789-ben épült, tornyát a 20. század elején építették hozzá.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

MIKOLCSÁNY. Tót falu Gömör Várm. földes Ura Czékus Uraság, lakosai többfélék, fekszik Süvetének szomszédságában, mellynek filiája, földgye búzát is jól terem, piatzozása közel, legelője elég, fája mind a’ két féle van, tserép edényeket is készítenek, és azzal kereskednek. NASZTRAJ. Novacani. Tót falu Gömör Várm. földes Urai Czékus, és több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Süvetének szomszédságában, és annak filiája, földgye termékeny, piatzozása közel, fája mind a’ két féle van, malma közel, legelője szoross.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Mikocsán, magyar-tót falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vármegyékben, Pelsőcz és Jolsva közt: 11 kath., 221 evang., 130 ref. lak., kik sok cserépedényt égetnek. Evang. szentegyház. F. u. h. Coburg s m. Ut. postája Rosnyó. Nasztraj, magyar-tót falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyékben, 216 kath., 68 evang., 43 ref. lak. Cserépedény égetés. Jó határ. F. u. többen.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Mikolcsány, murányvölgyi magyar kisközség, 45 házzal és 214, nagyobbára ág. ev. h. vallású lakossal. 1351-ben e község nevét Mykochan, 1427-ben pedig Mykolchy alakban találjuk feljegyezve. Ez időben a Székely család volt a földesura, 1486-babn a Giczey cs. ezután pedig az Orosz család. Birtoka fölött később a Diószeghy, Hámos, Fáy és a Czékus családok osztoztak. Ág. h. ev. temploma 1825-ben épült. A község postája, távírója és vasúti állomása Licze-Gicze. Nasztraj, murányvölgyi magyar kisközség, 55 házzal és 225 ev. ref. vallású lakossal. Már 1351-ben Nostre néven szerepel. 1427-ben Naztrad alakban van említve, a XVI. század elején ellenben, a mikor a Giczey család a földesura, Nosztraj a neve. Később az Orosz család, azután a Diószeghy, Hámos, Fáy és a Czékus családok az urai. Református temploma 1760-ban épült. Postája, távírója és vasúti állomása Licze-Gicze.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Mikolcsány. Ennek a muránymenti községnek a neve egy 1351-ből származó feljegyzésben is előfordul, mely Mykochan-nak írja. Az 1427-es okiratokban Mykolchy néven fordul elő. Ezek a Székely-családot ismerik el a mikolcsányi földbirtokban. Utána következtek 1486-ban a Giczey-család, majd az Orosz-család. Idők folyamán a Diószeghy-, Hámos-, Fay- és Czékus-családok váltották le egymást a föld birtokában. 1825-ben épült a helybeli ág. ev. templom. A község területe 994 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 193. Gömörnánás. A községhez tartozó külterületi lakott hely: Somkútpuszla. A község területe 1123 kat. hold, élekszáma a visszacsatoláskor 215.