Gömörnánás

A Murány-patak völgyében, a Jolsvai-karszt délnyugati lábánál fekszik, Gicétől 4 km-re északkeletre, Mikolcsánytól 1 km-re délkeletre. Zsákfalu, egyetlen Gicéről Mikolcsányon keresztül ide vezető mellékúton közelíthető meg. Délről Gice, nyugatról Mikolcsány, északról Hámosfalva, keletről pedig Csetnek és Özörény katasztere határolja.

Közigazgatás

1964-ig önálló település, azóta Gömörliget két településrészének és kataszteri területének egyike. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Nagyrőcei járásához (1900-ban még Tornaljai járásához) tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Nagyrőcei járáshoz, majd a Rozsnyói járáshoz tartozott. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Rozsnyói járás), ebben az időszakban határközséggé vált (északi - Hámosfalvával közös - határa államhatárt alkotott Magyarország és Szlovákia között). Területe 6,46 km², Gömörliget területének 53 %-át alkotja, az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

A szlovák-magyar nyelvhatáron fekszik. Eredetileg szlovák lakossága a 19. század végére teljes egészében magyarrá vált. 1910-ben 229, 1921-ben 228, 1938-ban pedig 213, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt, a (cseh)szlovákok aránya 1921-ben 7,2 %, 1930-ban 11,0 % volt. 1961-ben 181 lakosa volt, melynek 82,9 %-a volt magyar nemzetiségű. 1921-ben lakosságának többsége (70,6 %) református vallású volt, az evangélikusok aránya 19,3 % volt. 2011-ben 165 lakosa volt, itt élt Gömörliget népességének 57,7 %-a.

Történelem

Gömörnánás a Zách család birtokán keletkezett a 13. században, első írásos említése 1258-ból "Zahy" alakban történik. 1337-ben "Noztre", 1427-ben "Naztrad", 1486-ban "Nostray", 1563-ban "Nowaczan" alakban említik. A középkorban lakossága szláv volt, 16. század második felétől vegyes magyar-szláv lakosságú település. Bővebben

Mai jelentősége

Református temploma 1789-ben épült, tornyát a 20. század elején építették hozzá.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

NASZTRAJ. Novacani. Tót falu Gömör Várm. földes Urai Czékus, és több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Süvetének szomszédságában, és annak filiája, földgye termékeny, piatzozása közel, fája mind a’ két féle van, malma közel, legelője szoross.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Nasztraj, magyar-tót falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyékben, 216 kath., 68 evang., 43 ref. lak. Cserépedény égetés. Jó határ. F. u. többen.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Nasztraj, murányvölgyi magyar kisközség, 55 házzal és 225 ev. ref. vallású lakossal. Már 1351-ben Nostre néven szerepel. 1427-ben Naztrad alakban van említve, a XVI. század elején ellenben, a mikor a Giczey család a földesura, Nosztraj a neve. Később az Orosz család, azután a Diószeghy, Hámos, Fáy és a Czékus családok az urai. Református temploma 1760-ban épült. Postája, távírója és vasúti állomása Licze-Gicze.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Gömörnánás. A községhez tartozó külterületi lakott hely: Somkútpuszla. A község területe 1123 kat. hold, élekszáma a visszacsatoláskor 215.