SK
RA
.....

Gömörnánás

Településrész

címer zászló
229 100% magyar 1910
181 79% magyar 1921
címer zászló
Hivatalos szlovák megnevezés:
Novácany
1918 előtti vármegye, járás, rang:
Gömör-Kishont vármegye
Nagyrőcei járás
kisközség
1938-45 közötti vármegye, járás:
Gömör és Kishont vármegye (sz: Rimaszombat)
Rozsonyói járás
Más földrajzi nevek:
Kemenice-kút, Sedletina, Široká, Somkútpuszta
Koordináták:
48.58052529, 20.32547951
Rang:
településrész
Tszf. magasság:
253 m
Körzethívószám:
+421 (0) 58
Irányítószám:
04913

A Murány-patak völgyében, a Jolsvai-karszt délnyugati lábánál fekszik, Gicétől 4 km-re északkeletre, Mikolcsánytól 1 km-re délkeletre. Zsákfalu, egyetlen Gicéről Mikolcsányon keresztül ide vezető mellékúton közelíthető meg. Délről Gice, nyugatról Mikolcsány, északról Hámosfalva, keletről pedig Csetnek és Özörény katasztere határolja.

Közigazgatás

1964-ig önálló település, azóta Gömörliget két településrészének és kataszteri területének egyike. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Nagyrőcei járásához (1900-ban még Tornaljai járásához) tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Nagyrőcei járáshoz, majd a Rozsnyói járáshoz tartozott. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Rozsnyói járás), ebben az időszakban határközséggé vált (északi - Hámosfalvával közös - határa államhatárt alkotott Magyarország és Szlovákia között). Területe 6,46 km², Gömörliget területének 53 %-át alkotja, az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

A szlovák-magyar nyelvhatáron fekszik. Eredetileg szlovák lakossága a 19. század végére teljes egészében magyarrá vált. 1910-ben 229, 1921-ben 228, 1938-ban pedig 213, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt, a (cseh)szlovákok aránya 1921-ben 7,2 %, 1930-ban 11,0 % volt. 1961-ben 181 lakosa volt, melynek 82,9 %-a volt magyar nemzetiségű. 1921-ben lakosságának többsége (70,6 %) református vallású volt, az evangélikusok aránya 19,3 % volt. 2011-ben 165 lakosa volt, itt élt Gömörliget népességének 57,7 %-a.

Történelem

Gömörnánás a Zách család birtokán keletkezett a 13. században, első írásos említése 1258-ból "Zahy" alakban történik. 1337-ben "Noztre", 1427-ben "Naztrad", 1486-ban "Nostray", 1563-ban "Nowaczan" alakban említik. A középkorban lakossága szláv volt, 16. század második felétől vegyes magyar-szláv lakosságú település. 1427-ben 16 porta után adózott. A 15. században a Giczey család birtoka volt, így a falu birtokosát követve lakói a 16. század végén református hitre tértek. A 16. századtól több nemesi család birtoka volt. 1828-ban 50 házában 334 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A 19. században fazekasságáról volt híres. Lakossága a 19. század végére teljesen magyarrá vált, a nemzetiségváltást elősegítette a magyar nyelvű istentisztelet és az oktatás. 1907-ig Nasztraj néven szerepelt, ekkor kapta hivatalosan a Gömörnánás nevet. Gömörnánás kataszterében található Somkútpuszta, melynek neve egy középkori település, Somkút nevét őrzi. A 12. században a Zách-nemzetség birtokain jött létre, később a Bebekek vlach pásztorokat telepítettek ide. Középkori lakossága szláv volt. A 16. század második felében, a török betöréskor pusztult el, 1567-ben már lakatlan helyként említik. 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Nagyrőcei (1900-ban még Tornaljai) járásához tartozott. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1964-ben "Gemerský Sad" (Gömörliget) néven egyesítették Mikolcsánnyal.

Mai jelentősége

Református temploma 1789-ben épült, tornyát a 20. század elején építették hozzá.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

NASZTRAJ. Novacani. Tót falu Gömör Várm. földes Urai Czékus, és több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Süvetének szomszédságában, és annak filiája, földgye termékeny, piatzozása közel, fája mind a’ két féle van, malma közel, legelője szoross.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Nasztraj, magyar-tót falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyékben, 216 kath., 68 evang., 43 ref. lak. Cserépedény égetés. Jó határ. F. u. többen.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Nasztraj, murányvölgyi magyar kisközség, 55 házzal és 225 ev. ref. vallású lakossal. Már 1351-ben Nostre néven szerepel. 1427-ben Naztrad alakban van említve, a XVI. század elején ellenben, a mikor a Giczey család a földesura, Nosztraj a neve. Később az Orosz család, azután a Diószeghy, Hámos, Fáy és a Czékus családok az urai. Református temploma 1760-ban épült. Postája, távírója és vasúti állomása Licze-Gicze.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Gömörnánás. A községhez tartozó külterületi lakott hely: Somkútpuszla. A község területe 1123 kat. hold, élekszáma a visszacsatoláskor 215.

Névelőfordulások
1258
Zahy
1337
Noztre
1427
Naztrad
1486
Nostray
1563
Nowaczan
1773
Nastraj, Nowacžany,
1786
Nasztraj, Nowačanj,
1808
Nasztraj, Nowáčany,
1863
Nasztraj,
1907
Gömörnánás,
1920
Novočany,
1927
Nováčany
1938
Gömörnánás,
1945
Nováčany

Nemzetiség

Nemzetiségi összetétel változása számokban
magyarok
szlovákok
egyéb
1880
1910
1921
Nemzet Arány
magyarok 200 99%
szlovákok 0 0%
egyéb 3 1%
összlétszám 203
magyarok 229 100%
szlovákok 0 0%
egyéb 0 0%
összlétszám 229
magyarok 181 79%
szlovákok 44 19%
egyéb 3 1%
összlétszám 228
Mai közigazgatás

Bejelentések