Garamsalló

A község az Alsó-Garammente kistájon, az Ipolymenti-hátság dombvidékének nyugati lábánál, a Szikince partján fekszik, Zselíztől 9 km-re délkeletre, Párkánytól 29 km-re északra, Lévától 30 km-re délre. A Szikince mentén haladó, Garamkövesdet (25 km) Hontfüzesgyarmattal (15 km) összekötő mellékút halad keresztül a községen. Területének csaknem egynegyedét erdő borítja, nagyobb része mezőgazdaságilag művelt terület. Bővebben

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Lévai járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Hont vármegye Vámosmikolai járáshoz tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1923-ig rövid ideig az Ipolypásztói járáshoz, majd 1923-1960 között a Zselízi járáshoz tartozott, annak megszüntetése után pedig a Lévai járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Ipolysági járás). Területe (19,04 km²) 1939-hez képest (18,73 km²) 1,1 %-al gyarapodott.

Népesség

1910-ben 1037, 1921-ben 1158, 1938-ban pedig 1032, túlnyomórészt magyar nemzetiségű és református vallású lakosa volt. 1945 után magyar lakosságának 12,7 %-át (34 család) kitelepítették, 21,4 %-a reszlovakizált, 42 családot csehországi kényszermunkára hurcoltak, 34 magyarországi (szarvasi) szlovák családot telepítettek le a faluban. 1938-1991 között folyamatos népességcsökkenés jellemző, a község népességének 59,2 %-át elveszítette, majd 1991-2011 között további 9,5 %-os csökkenés figyelhető meg. Bővebben

Történelem

A Szikincze-patak melletti község régen lakott hely, 1280-ban Sorlou néven említik. Régen a Hontpázmány nemzetség birtokához tartozott, 1285-ben Sarlou, 1404-ben Kyssarlo alakban szerepel a forrásokban. Később a zselizi uradalom részként ismert, majd a reformáció idején erős református központtá vált. Később az Esterházyak, majd gróf Breuner Ágoston örököseinek voltak itt birtokaik. Bővebben

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű, szőlőtermesztéséről híres falu ma a járás legszegényebb, leghátrányosabb helyzetű falvai közé tartozik, az 1990-es években országosan itt volt a legmagasabb a munkanélküliségi ráta. Magyar nevelési nyelvű óvodáját és alapiskoláját főként a roma kisebbséghez tartozó gyerekek látogatják. Református temploma 1896-ban épült, 2001-ben egy 19. századi parasztházában tájházat hoztak létre.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

SALLÓ. Kis Salló. Magyar falu Hont Várm. földes Ura Gr. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Perecsényhez 2 1/2 mértföldnyire; határja jó, vagyonnyai külömbfélék, marháji is számosak.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Salló (Kis), magyar falu, Honth vgyében, a Szikincze mellett, 75 kath., 508 ref. lak. Ref. anyatemplom. Sok és jó rét s legelő. Nagy juh- és lótenyésztés. Szőlőhegye jeles bort terem. Ut. p. Zeliz. Birja gr. Eszterházy Jánosné.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Garamkissalló, a Szikincze patak mellett fekvő magyar kisközség, 189 házzal és 1085 ev. ref. és róm. kath. vallású lakossal; vasúti állomása Zalabán, postája helyben, távirója Vámosmikolán van. Körjegyzőségi székhely. A Hunt-Pázmán nemzetség volt az ura, az újabb századokban pedig a gróf Esterházy család. Jelenleg gróf Breuner Ágoston örököseinek van itt nagyobb birtokuk. A községhez tartoznak a Mária és Sándor nevű majorok.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Garamsalló. Kisközség a kies Szikincze-patak mellett. Régen a Hunt-Pázmán-nemzetség birtokához tartozott, később az Esterházy grófoké, majd gróf Breuner Ágoston örökösei kezére kerül. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Máriamajor, Sándormajor. A község területe 3256 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 1032.