Felsőbalog

A község a Gömöri-medence és a Balog-völgy északi részén, a Balog-patak mindkét partján fekszik. Teljesen egybeépült a tőle délre fekvő Felsőbaloggal, melytől a Béke utca vonala választja el.

Közigazgatás

1943-ig önálló község, azóta Vámosbalog két kataszteri területének és három településrészének egyike.1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához (korábban Rimaszécsi járás) tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után is a Feledi járáshoz. 1938-ban visszacsatolták Magyarországhoz, majd 1943-ban a magyar közigazgatásban egyesítették Alsóbaloggal Vámosbalog néven. Ekkoriban határközség volt, határának legészakabbi részét (területének 20,2 %-át, 460 hektárt) Szlovákiához csatolták (Hajoldalpuszta). Területe 22,60 km², a község területének 68,5 %-át alkotja. 1910-38-hoz képest (22,73 km²) területe 13 hektárral csökkent (ebből 10 hektárt Alsóbalog kataszteréhez csatoltak át).

Népesség

1910-ben 917, 1921-ben 852, 1938-ban pedig 799, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 2011-ben 694 lakosa volt, itt élt a község lakosságának 57,4 %-a. Kataszteréhez tartoznak Felsőbalog (652 fő) és Újbaradna (42 fő) településrészek. 1921-ben lakosságának 62,4 %-a volt református, 29,6 %-a pedig római katolikus vallású.

Történelem

Ld. Vámosbalog

Mai jelentősége

A településrészen található a községi hivatal és az 1720-ban épült barokk-klasszicista stílusú Koháry-Coburg-kastély, melyben 1958 óta szociális otthon működik, nem látogatható. A falutól északkeletre találhatóak az 1677-ben lerombolt Balogvár romjai, melyek azonban zárt vadaskerthez tartoznak és szintén nem látogathatóak.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

BALOG. Felső Balog. Magyar falu Gömör Vármegyében, birtokosa Gróf Koháry Uraság, lakosai katolikusok, fekszik az előbbenitöl nem meszsze, ezen a’ környéken leg nagyobb falu; szántó földgyei, szőlő hegyei, réttyei hasonlók az előbbeni falujéhoz, piatzozása közel, jó gyümöltsös kertyei vannak, második Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Felső-Balogh, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vgyékben, Alsó-Baloghhoz közel: 156 k., 654 ref., 21 evang. lak. Urasági kastély. Részint róna, részint dombos határa hasonló az alsó-baloghihoz. Szőlőhegyében sok cseresznyafát tart, erdeje makkos. F. u. h. Coburg, s feje egyik uradalmának.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Putnoktól nyugatra Rimaszécsnél a Balog-völgy nyílik a Rima alsó völgyébe. A Balog-völgyön végig több kisebb helység van jól berendezett középbirtokokkal, majorokkal, régi udvarházakkal. Különösebb említést érdemel Balog, nemcsak azért, mert legnagyobb faluja a völgynek, hanem mert egy nagyobb uradalom fő helye. A balogvári uradalom a XIII. században a Balog nemzetségé volt, melyből származtak a Széchyek, aztán a Koháryak, végre pedig ezektől házasság útján a Szász-Koburg-Gothai herczegek birtokába kerűlt. A kis helység fölött hajdan vár állott, mely az idők viszontagságai közt elpusztúlt, de helyette ma a Koburg herczegek fejedelmi kastélya pompázik a Várhegyen, honnan végig lehet tekinteni az egész völgy helységein. A kastélyt park környezi; e mellett terűl el a nagy vadaskert, melyben a vad, kivált a szarvas, bőségben és ritka példányokban tenyészik. A kis falu szorgalmas lakói földmívelők, kiket a rakonczátlan, bár nem nagy Balog patak gyakran érzékenyen megkárosít kiöntéseivel.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Felsőbalog, balogvölgyi magyar kisközség, 227 házzal és 974 ev. ref. vallású lakossal. Körjegyzőségi székhely. E község már a honfoglalás idejében fennállott. Legrégibb birtokosául a Balogh nemzetséget ismerjük. Már 1347-ben Balog vár tartozéka, vámhely és mint ilyen Bolug néven emlegetik. A Balogh nemzetségről a vár és a község a Széchiekre szállott. A XV. század elején vára Giskra kezén van, de 1451-ben Hunyadi János kiűzi innen a cseheket. 1459-ben Mátyás király Komjáthy Ulrikot helyezi a vár 46és az uradalom birtokába. 1463-ben Rozgonyi Sebestyént találjuk itt, míg 1481-ben ismét a Széchiek kezén van. 1560-ban a törökök a balogi erdőben fogták el Bebek Györgyöt. 1563-ban Balogh András volt a vár kapitánya; ekkor még mindig a Széchiek az urai. Az 1608. évi 15. t.-c. e várat a véghelyek közé sorozza. Megrongált falait 1619-ben Széchi György megerősítteti. 1625-ben Széchi György orgyilkosság áldozata lesz és a várat a hozzátartozó uradalommal együtt özvegye Homonnai Drugeth Mária kapja. Ennek leánya, a híres Széchi Mária, kinek kezével a vár és uradalma Wesselényi Ferencz birtokába kerül. 1671-ben az uradalmat a kir. fiscus foglalja le. Vára a Thököly és a Rákóczy-féle mozgalmak alatt elpusztult. 1691-ben a Koháryak lesznek a birtok urai. 1720-ban gróf Koháry István a régi Wesselényi-kastély helyébe új, emeletes kastélyt építtet, melyet herczeg Koháry Ferencz a mult század elején kibővít és megnagyobbít. E kastély kápolnájában érdekes régi festményt őriznek, melyet Koháry István festett 1685-ben és ő írta reá a következő chronostichont és verset is: (....) A községhez tartozó Torhegy és Törökvölgy nevű dűlők is a mult emlékeit tartják fenn. Az előbbi a régi halotti torokra emlékeztet, az utóbbin a törökök vonultak fel a vár ostromára. A község hajdan, de még a mult században is híres szőlő- és dohánytermelő hely volt. Most itt van a Coburg herczegi uradalomnak kőfallal körülkerített nagy vadaskertje s erdészeti és gazdasági hivatala. A községben nincs templom. Ide tartozik Hájoldal, Felsővadaskert és Újpuszta. Balog tájékán feküdt hajdan Jakóháza község, mely még 1460-ban mint Balogvár tartozéka szerepel, később azonban már nem találjuk nyomát. A községnek saját postája van. Távírója és vasúti állomása Rimaszombat.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Felsőbalog. A honfoglaló magyarok már mint meglévő községet találták a Balog-völgyében. Az ősi Balogh-nemzetség kapta birtokul és 1347-ben Balogvárral együtt, melynek tartozéka volt, Balug néven nyer újra említést. A várat később a Széchiek kapták meg. Giskra hadai elfoglalják a várat, 1451-ben azonban Hunyadi János elől kitakarodtak. Mátyás király 1459-ben Komjáthy Ulriknak adományozta a várbirtokot. Mátyás király alatt még kétszer cserél gazdát a község. 1463ban Rozgonyi Sebestyéné, 1481-ben ismét a Széchieké az uradalom. 1563-ban is a Széchiek a birtokosok, ugyanekkor Balogh András a várkapitány. A török harcokban a végvárak közé tartozott, ezen a címen említi meg az 1608. évi 15. tc. 1619-ben Széchi Györgyé a vár, aki gondosan felépítteti a leomlott falakat. Ennek halála után neje, Homonnai Drugeth Mária veszi át az uralmat a vár és a birtok felett. Leányát, a Gyöngyössy által megénekelt Széchi Máriát Wesselényi Ferenc feleségül veszi. így a Wesselényiekre száll az uradalom. 1671-ben a császári kincstár veszi birtokba. 1691-ben a Koháry-család kapta meg a birtokot. Rákóczi vezére, Esterházy Antal 1704-ben elfoglalta Rimaszécset és Balog-várát. Ezekben harcokban a vár elpusztult. 1720-ban Koháry István gróf országbíró új kastélyt építtet a régi helyébe, amelynek kápolnáját azonban meghagyja. Ebben ma is látható Koháry Istvánnak egy 1685-ből származó bibliai tárgyú festménye és szövege. A község területe 3150 kat. hold, lélekszáma a viszszacsatoláskor 799. Külterületi lakott helyei: Felsővadaskert, Széplakitanya, Szőllőhegy.