Dunasápújfalu

A község a Kisalföldön, a Mátyusföld nyugati részén, a Vízközben, a Feketevíz partján található, Szenctől 6,5 km-re délnyugatra. Elődközségei, Dunasáp és Dunaújfalu a 20. század során teljesen egybeépültek. A Cseklészt (6 km) Egyházfával (7 km), valamint a Félt (5 km) Magyarbéllel (3,5 km) összekötő országutak haladnák át a községen. Nyugatról Cseklész, északról Magyarbél, északkeletről Szenc, keletről Zonctorony, délkeletről Jányok, délről pedig Fél és Vők községekkel határos. Déli határának egy részét a Kis-Duna alkotja, északi határát pedig a Pozsony-Budapest vasúti fővonal alkotja. Határa egy részen (Sziget) átnyúlik a Felső-Csallóközbe is.

Közigazgatás

A község 1960-ban alakult Dunasáp és Dunaújfalu egyesítésével. Elődközségei kisközségként 1920-ig Pozsony vármegye Szenci járásához tartoztak, majd Csehszlovákiához csatolásuk után 1923-1949 között a Galántai, 1949-1960 között a Szenci járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták őket Magyarországhoz (Nyitra-Pozsony vármegye, Galántai járás), ebben az időszakban Dunasáp nyugati (Cseklésszel közös) határa alkotta az államhatárt Magyarország és Szlovákia között. Bővebben

Népesség

Elődközségeinek 1921-ben 891, 1939-ben 1124, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosuk volt. A második világháború után a kitelepítés és a lakosságcsere alapvetően megváltoztatta a község etnikai jellegét, 1991-ben már a szlovák nemzetiségűek alkották a lakosság többségét. Az 1991-2011 közötti időszakban (elsősorban 2001 után) a Pozsonyból érkező betelepülés révén népessége rohamos mértékben (27,4 %-al) növekedett (1571 főről 2002-re), ezzel párhuzamosan a magyar nemzetiségűek aránya 33,4 %-ról 20,4 %-ra csökkent. A lakosság túlnyomó többsége (76,2 %) római katolikus vallású.

Történelem

Dunaújfalut 1328-ban Pomsa néven említik először, majd 1397-ben Pomsahaza alakban szerepel oklevélben. A pozsonyi káptalan birtoka volt. 1445-ben Pozsony várának kapitánya Temesközi Bálint a kegyura. 1479-ben Temesközi Miklós Vas Andrásnak adta el. 1647-ben a Pálffy család királyfai uradalmához tartozott. 1715-ben 32 adózó volt a faluban. 1828-ban 44 házában 324 lakos élt. Bővebben

Mai jelentősége

A községben szlovák alapiskola és óvoda működik. Az egykori Pomsa település Szent Fülöpnek és Jakabnak szentelt temploma ("pusztatemplom") a 13. században épült román stílusban, mai formájában 16. századi reneszánsz jegyeket őriz. Mindkét településrészben 19. századi harangláb található.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

SÁP. Elegyes lakosú nemes falu Pozsony Várm. földes Urai Gr. Pálfy Uraság, és több Bírtokosok, lakosai katolikusok, fekszik Magyar Bélhez nem meszsze, D. Újfalunak szomszédságában; határja lakosainak szaporodása után szűk, réttye többetske van, erdővel, gyümöltsös, és veteményes kertekkel bővelkedik; piatza Pozsonyban, holott vagyonkáikat jól eladhattyák.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Sáp, magyar falu, Poson vármegyében, a kis Duna bal partján, Cseklészhez 1/2 óra. Számlál: 288 kath., 14 zsidó lak. Van sok gyümölcse, rétje, jó legelője, erdeje, kása malma. F. u. gr. Pálffy Ferencz, s más nemesek. Ujfalu (Duna-), Poson m. magyar helység, ut. p. Cseklészhez 1/2 óra, a Feketeviz mellett. Számlál 331 kath. lak. F. u. gr. Pálffy Ferencz.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Sáp, a Feketevíz és a Kisduna között fekvő magyar kisközség, 49 házzal és 327 róm. kath. vallású lakossal. Ősrégi község, melynek 1256-ban Botho de Saap nevében bukkanunk a nyomára. 1287-ben már községként szerepel. 1324-ben a suapi nemesek vannak említve. 1383-ban Sápi Jordán fia László, itteni birtokát átadja Hideghéti Feltő fia Jakab leányának, Erzsébetnek. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Dunasáp. Azelőtt Sáp. Okleveles említése elsőnek 1256-ból merül fel Botho De Saap alakban. Sápi László 1383-ban itteni birtokát átengedi Hideghéti Erzsébetnek. A XVI. századtól a Pálffy grófok birtoka. A község területe 577 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 597. Dunaújfalu. Első birtokosának 1445-ből Temesközi Bálint pozsonyi várkapitányt találjuk. A XVII. század végétől a Pálffy grófok birtoka. SzentUr nevű kápolnája ősrégi. A község területe 1239 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 527.

K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (1940)

Dunasáp kk. galántai járás. Ezelőtt Sáp. Neve 1256-ban Botho de Saap alakban fordul elő. 1383-ban Sápi László birtoka, majd Hideghéti Erzsébeté. A 16-ik századtól a Pálffy grófok birtoka. Területe: 577 k. h. Lakosság: 597. Ebből m.: 552, n.: 1, szl.: 43. Magy. beszél: 584. Vallás szerint: r. k. 585, ref. 6. izr. 6. Fb. I. 0, II. 0, III. 41. Népsűrűség: 179.8. Bővebben