Dunaújfalu

A Kisalföldön, a Mátyusföld nyugati részén, a Vízközben, a Feketevíz két partján található, Szenctől 6 km-re délnyugatra. Teljesen egybeépült a tőle délre fekvő Dunaújfaluval.

Közigazgatás

1960-ig önálló község, azóta Dunasápújfalu két településrészének és kataszteri területének egyike. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Szenci járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után 1923-1949 között a Galántai, 1949-1960 között a Szenci járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nyitra-Pozsony vármegye, Galántai járás). Területe 6,92 km², a községterület 67,6 %-a, 1949 után a Pozsony-Budapest vasútvonaltól északra eső határrészét (21 hektár) Magyarbélhez csatolták.

Népesség

1921-ben 412, 1939-ben 527, 1948-ban 555, túlnyomórészt magyar nemzetiségű (1921-ben 99 %) és római katolikus vallású lakója volt. 2011-ben 603 lakosa volt, itt élt a község lakosságának 30,1 %-a.

Történelem

1328-ban Pomsa néven említik először, majd 1397-ben Pomsahaza alakban szerepel oklevélben. A pozsonyi káptalan birtoka volt. 1445-ben Pozsony várának kapitánya Temesközi Bálint a kegyura. 1479-ben Temesközi Miklós Vas Andrásnak adta el. 1647-ben a Pálffy család királyfai uradalmához tartozott. 1715-ben 32 adózó volt a faluban. 1828-ban 44 házában 324 lakos élt. Bővebben

Mai jelentősége

A településrészen működik a község szlovák alapiskolája és óvodája. Dunasáp temetője is a dunaújfalusi kataszterhez tartozik, itt található az egykori Pomsa település Szent Fülöpnek és Jakabnak szentelt temploma ("pusztatemplom"), mely a 13. században épült román stílusban, mai formájában 16. századi reneszánsz jegyeket őriz.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Ujfalu (Duna-), Poson m. magyar helység, ut. p. Cseklészhez 1/2 óra, a Feketeviz mellett. Számlál 331 kath. lak. F. u. gr. Pálffy Ferencz.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Dunaujfalu, magyar kisközség, 345 házzal és 1293, róm. kath. vallású lakossal. E község legrégibb írott nyomát 1445-ben találjuk, a mikor Themesközi Bálint pozsonyi várkapitány volt az ura. 1479-ben Themesközi Miklós zálogba adja Dinnyei Vas Andrásnak. 1647-ben már a Pálffyak az urai és ma is id. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka. A községben nincsen templom. Postája, távírója és vasúti állomása Szempcz.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Dunaújfalu. Első birtokosának 1445-ből Temesközi Bálint pozsonyi várkapitányt találjuk. A XVII. század végétől a Pálffy grófok birtoka. SzentUr nevű kápolnája ősrégi. A község területe 1239 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 527.

K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (1940)

Dunaújfalu kk. galántai járás. Első birtokosa 1445-ben Temesközy Bálint pozsonyi várkapitány. A 17-ik században a Pálffy grófok birtoka. Szt. Úr nevű kápolnája ősrégi. Területe: 1.239 k. h. Lakosság: 527. Ebből m.: 517, n.: 2, szl.: 8. Magy. beszél.: 525. Vallás szerint: r. k. 526, ev. 1. Fb. I. 2, II. 20, III. 55. Szolgabírói kirendeltség: Szene. Püig. tsz. Érsekújvár, ah. jb. közj. Galánta, csö. Szene. Vá. Szene és Magyartél, u. p. és u. t. Magyarbél.