Áttekintés
Somorjai járás
A Kisalföldön, a Felső-Csallóköz nyugati részén, Somorjától 7,5 km-re északnyugatra, Pozsony központjától 16 km-re-délkeletre fekszik, a Pozsonyt Komárommal összekötő 63-as főút mentén. Teljesen egybeépült a tőle északra fekvő Torccsal és Misérddel.
Közigazgatás
1974 óta Dénesd (Dunajská Lužná) településrésze és kataszteri területe. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után 1938-ig, továbbá 1945-1960 között a Somorjai járáshoz. 1938-1945 között a Szlovák Államhoz csatolták (Pozsonyi járás), ekkor déli és keleti határa államhatárt alkotott Szlovákia és Magyarország között. 1960-tól a Pozsony-környéki járáshoz tartozott. Területe 11,51 km², a község területének 42,7 %-át alkotja, az elmúlt száz év során nem változott.
Népesség
1910-ben 504, 1921-ben 539, 1940-ben 579, vegyesen német (1921-ben 50,1 %) és magyar (42,5 %) nemzetiségű és túlnyomórészt római katolikus vallású lakosa volt. 1945-ben a németeket és a magyarok egy részét kitelepítették, helyükre szlovák telepesek érkeztek Trencsén környékéről és az árvai Terchovából. 2011-ben 1988 lakosa volt, itt élt a község lakosságának 44,4 %-a, a község legnépesebb településrésze.
Történelem
Dénesd első írásos említése 1206-ból származik. A 14. században a Pannonhalmi Bencés Főapátság birtoka. 1302-ben az apátság új kápolnát épített ide. Egy 1420-ban kelt okirat szerint a szentmártoni monostor Dénesd birtokát új határjelzőkkel elkülöníti. De szomszédja, a bazini grófok szemeti jobbágyai lerombolják, ezért Péter prépost a nádornál panaszt emel ellenük.
Mai jelentősége
Dénesd község központi településrésze, itt található a községi hivatal is. Szent Kereszt felmagaszalásának szentelt római katolikus temploma 1797-ben épült barokk-klasszicista stílusban, búcsújáróhely.
Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99
DIENESDI. Sittern. Német falu Posony Vármegyében, földes Ura vala a’ szent Martoni apáturság, most a’ Religyiói kintstár, lakosai katolikusok, 487fekszik a’ Csalóközben az Ország úttyában, alólrol Somorjának, felűlröl pedig Miserdnek szomszédságokban. Régi Templomában a’ B. Szűznek tsudállatos képe találtatik, és sok nép jár ide tiszteletére, újjabb Templomja is épűltt benne, de Tornya, ’s belső készűlete még elnem végeztetett, lakosai között némellyek jó szita készítők, határja gazdag, ’s nevezetes külömbféle vagyonnyaiért, első osztálybéli.
Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851
Dienesdi, (Schildern), Pozson m. német falu, a Pozsonból Somorjába vivő országutban, Somorjától 1 órányira: 480 kath., 11 evang. lak. Ezek magyarul is beszélnek, szorgalmatos, vagyonos emberek, jó lovakat tartanak, gabonával, szelid szárnyas állatokkal kereskednek. Van egy szép kath. temploma, urasági tiszti lakháza, vendégfogadója, erdeje. Határja termékeny, s leginkább buzát, zabot terem. F. u. a Sz.-Benedek szerzetesei.
Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914
Dénesd, felsőcsallóközi kisközség. Van 75 háza és 512, nagyobbára róm. kath. vallású, németajkú lakosa. Postája Misérd, távírója Püspöki. E község már 1206-ban szerepel, a mikor Miklós fia Elek, Favus pannonhalmi főapátnak adta. IV. Béla királynak 1240-iki adomány-levelében Dionisios néven van említve, 1288-ban pedig Dyenis és Dienesz alakban fordul elő.
Magyar Katolikus Lexikon
Dénesd, Schildern, v. Pozsony vm. (Jánosíková, Szl.): Szűz Mária-búcsújáró hely. - A hagyomány szerint a Szt Bertalan-plébtp. kegyszobrát a dunántúli Pórdömölkről a törökök elől a celldömölki bencések hozták ~re, s 1749. VIII. 14: helyezték el a főoltáron. Ülő Boldogasszony, bal térdén áldást osztó gyermek Jézussal. Az 1300 k. körtefából faragott, festett, öltöztethető kegyszobrot később koronákkal és jogarral látták el.
Hanuliak, Václav
Nemzetiség
| Nemzet | Fő | Arány |
|---|---|---|
| magyarok | 229 | 42% |
| szlovákok | 13 | 2% |
| németek | 270 | 50% |
| egyéb | 27 | 5% |
| összlétszám | 539 |

