Cseklész

Cseklész a Kisalföldön, a Mátyusföld nyugati részén, a Kis-Kárpátok lábánál, a Fekete-víz partján, három kistáj találkozásánál (Vízköz, Nagyszombati-hátság, Súr-erdő) fekszik, Pozsonytól 22 km-re északkeletre, Szenctől 9 km-re nyugatra, Nagyszombattól 34 km-re délnyugatra. Áthalad rajta a Pozsonyt Szenccel összekötő 61-es főút, a Pozsonyt Budapesttel összekötő vasúti fővonal (állomás), a község területét átszeli a Pozsonyt Zsolnával összekötő D-1-es autópálya is. Bővebben

Közigazgatás

A Pozsonyi kerülethez és a Szenci járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként (1871-ben mezővárosként) Pozsony vármegye Pozsonyi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Pozsonyi, majd 1960-1996 között a Pozsony-környéki járáshoz tartozott, 1996 óta a Szenci járás része. 1938-ban az első bécsi döntés Magyarországnak ítélte, de 1939 márciusában elcserélték Nagycéténnyel és Vágával, így 1945-ig a Szlovák Államhoz tartozott. Ebben az időszakban keleti határa alkotta az államhatárt Szlovákia és Magyarország között. 1921-hez képest területe 2,06 km²-rel (6,8 %) csökkent a szomszédos Horvátgurab javára.

Népesség

Cseklész népessége Pozsony közelségének hatására dinamikusan növekszik, 1921-hez képest népessége megduplázódott, az 1991-2011 közötti időszakban pedig 20,3 %-al nőtt. 1910-ben lakosságának 79,1 %-a még magyarnak vallotta magát, 1921-re viszont pontosan ugyanekkora arányban már szlováknak. 1910-ben még német lakossága is volt (2,8 %). A magyarok aránya 1921-ben még 18,2 % volt, 1945 után azonban a település csaknem teljesen szlovák lakosságúvá vált. A lakosság többsége római katolikus vallású (56,5 %), de jelentős az evangélikusok (5,5 %) és a baptisták (2,9 %) aránya is.

Történelem

A mai települést 1209-ben említi oklevél először, amikor II. András király a birtokot Tamás nyitrai ispán fiának Sebestyénnek adja. A 13. század folyamán a mai falu még két településből Csekiből és Luzsnicából állt. Várát 1290 körül építette a Cseklészi család. A 14. század elején királyi birtok, majd 1324-ben Károly Róbert király Veres Ábrahám comesnek adja. Bővebben

Mai jelentősége

Központi szerepkört betöltő, városias jellegű község szlovák alapiskolával és óvodával, idegen nyelvi gimnáziummal, jelentős szőlőtermesztéssel. Határában vízierőmű üzemel a Kis-Dunán. Fő műemléke az 1714-1722 között barokk stílusban épült Esterházy-kastély. Szent Istvánnak szentelt római katolikus temploma gótikus stílusban épült a 14. században, a 18. században barokkosították, a templom fölötti várhegyen középkori vár romjai állnak. A kastélyparkban ál a 18. századi Szent Anna-kápolna.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

CSEKLÉSZ. Mező Város Posony Vármegyében, földes Ura Gróf Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, ’s innen neveztetik az Uradalom is, mellyhez számos helységek, és pusztak tartoznak, fekszik Ivánka, Horvát Guráb, Magyar Bél, és Sáp helységeknek szomszédságokban, Pozsonhoz kétmértföldnyire. Az egész Hazában majd leg szebb vidékje van, ’s nagyon ékesíti az Uraságnak hegy parton épűltt szép kastéllya; mellyben nevezetes könyvtár van, és sok féle drága ékességek, ’s jeles ritkaságok is vagynak. Építtette néhai G. Eszterházi Jósef, volt Horvát Országi Bán

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Cseklész, (Lanschücz), csinos vegyes magyar-tót-német mezőváros, Pozson vgyében, fekszik egy felemelkedett dombon, Pozsontól 2 mfdnyire a nagy-szombati országutban. Lakja 1100 kath., 5 evang., 4 zsidó. Fő ékessége a város végén álló igen szép urasági kastély 3 rézzel fedett s megaranyozott tornyokkal, egy erkellyel, honnan mind Pozson, mind Szencz, mind a Kárpát hegysora felé gyönyörű kilátás esik. Bővebben

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

A pozsonyi járás helységei közt a legkiválóbbak Cseklész és Stomfa. Mindkettő nagyközség, amaz 1,539 tót és magyar, emez 3.271 tót és német lakóval. Cseklészen messzire ellátszó magaslaton pompás angolparkban van az Esterházyak kastélya.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Cseklész, a budapest-bécsi vasútvonal mentén fekvő kisközség, 242 házzal és 1804, túlnyomóan magyar ajkú, róm. kath. vallású lakossal. E község 1290-ben Cseklészi Kozma nevében szerepel először. 1324-ben I. Károly király Vörös Ábrahám comesnek adományozza. 1324-ben már vára is említve van Castrum Chekles néven. 1390-ben az Apponyiak az urai. 1458-ban Dengelegi Borbáláé, Rozgonyi Sebestyén nejéé a vár és a község. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Cseklész, v. Pozsony vm. (Bernolákovo, Szl.): 1. várát a Hontpázmány nemzetség építtette a tartárjárás után. A Pozsony-Sempte utat őrizte. 1304: Csák Máté kezére került, később kir. vár, majd az Apponyi család kapta meg. 1605: Bocskai elfoglalta, a Thököly felkelés idején megszállták a kurucok. Többé nem szerepelt. Jelentéktelen romjai a tp-domb melletti emelkedésen állnak. Bővebben