Áttekintés
Dunaszerdahelyi járás
Nyékvárkony község része a Kisalföldön, a Felső-Csallóköz központjában, Dunaszerdahelytől 7 km-re délre. Teljesen egybeépült a tőle délre fekvő Várkonnyal, melytől a Bősi-csatorna választja el.
Közigazgatás
1940 óta Nyékvárkony község két településrészének és kataszteri területének egyike, korábban önálló kisközségként 1920-ig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi (Alsócsallóközi) járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után is a Dunaszerdahelyi járáshoz. Területe (13,38 km²) az elmúlt évszázadban nem változott, a község területének 34,9 %-át alkotja.
Népesség
1939-ben 789, túlnyomórészt magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. 2011-ben 1082 lakosa volt, itt élt a község lakosságának 42 %-a.
Történelem
Nyék neve honfoglaláskori eredetű, 1165-ben említik először írásban, előbb a pozsonyi várhoz tartozó királyi birtok, első ismert magánbirtokosai Moch fia Neku és Chuegh fia Péter. A falu lakói nemesi levelet kaptak III. István királytól. Később a Méhes, Balogh, Dobóczky, Leszkovszky családok tűnnek fel a főbb birtokosok között, majd a 18. század végén már az Amade család a község legnagyobb birtokosa.
Mai jelentősége
Csallóköznyék településrészen található a község magyar tannyelvű alapiskolája.
Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99
NYÉK. Két falu Posony Várm. egyiknek földes Ura G. Eszterházy Uraság, melly fekszik Hídas Kürthöz 1/4 órányira, és annak filiája, másiknak pedig több Urak, ez fekszik Ollas Tejedhez 1/2 órányira, Várkonyhoz sem meszsze, és annak filiája, lakosai katolikusok, harántbéli földgyeik az Alsó Csallóközi járásban lévén közép termékenységűek réttyeik, és erdőjik jók, a’ másiknak réttye, legelője jó, de erdeje nints, piatzozások Szerdahelyen, és Somorjában.
Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851
Nyék, magyar falu, Poson vmegyében, Bőshöz 1 órányira, lapályos vidéken. Lakja 540 kath., 26 zsidó. Szénája nagy bőséggel, kivált ha az esztendő szárazabb, azonban idegen marha nem kedvesen eszi. Szarvasmarhát, lovat, szépet nevel, szántóföldjei perjések. Birtokosai több nemesek. Ut. p. Somorja.
Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914
Csallóköz-Nyék, alsócsallóközi magyar kisközség, 85 házzal és 508 róm. kath. vallású lakossal. Körjegyzőségi székhely. Egyike a vármegye legrégibb községeinek. A pozsonyi várhoz tartozó királyi birtok volt, melyről már 1165-ben emlékeznek az okiratok, Neek néven. 1245-ben IV. Béla Moch fia Neku-nek és testvéreinek Chuegh fia Péternek adományozza és ekkor az adománylevélben Neeku néven említik.
Méhes Zoltán
Nemzetiség
| Nemzet | Fő | Arány |
|---|---|---|
| magyarok | 663 | 98% |
| szlovákok | 3 | 0% |
| németek | 2 | 0% |
| egyéb | 12 | 2% |
| összlétszám | 680 |


