Csákány

A község a Kisalföldön, a Felső-Csallóköz nyugati részén, Pozsonytól 28 km-re keletre, Somorjától 13 km-re északkeletre fekszik. Északnyugatról Fél, északkeletről Jányok, keletről Nagymagyar és Nemesgomba, délről pedig Csütörtök községekkel határos. Nyugati határa egyben járás- és kerülethatár is. Mellékutak kötik össze valamennyi szomszédos községgel (Csütörtök 2 km, Fél 4 km, Jányok 4 km, Nagymagyar 5 km, Nemesgomba 4 km).

Közigazgatás

A Nagyszombati kerülethez és a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozó község. 1920-ig Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott kisközségként, 1901-ben megkülönböztetésképpen kapta a Pozsonycsákány hivatalos nevet, melyet 1938-1945 között is használtak, amikor (Komárom vm., Somorjai járás) visszacsatolták Magyarországhoz. A csehszlovák közigazgatásban községként 1960-ig a Somorjai járáshoz tartozott, majd annak megszüntetésével a Dunaszerdahelyi járáshoz csatolták. A község területe 1921 óta nem változott (11,19 km²).

Népesség

A trianoni békeszerződést megelőzően majdnem kizárólag magyarok lakta község lakosságának 2011-ben már csak 3/4-e magyar nemzetiségű. A község lakosságszáma (előnyös helyzetének, Pozsonyhoz való közelségének révén magas az ideköltözők száma) növekszik, a szlovákok arányszáma ezzel párhuzamosan rohamosan emelkedik (2001-2011 között számuk megduplázódott). A lakosság túlnyomó része hagyományosan római katolikus vallású.

Történelem

A település első írásos említése 1254-ből való, ahol az oklevélben, mint Pilisi Cisztercita Apátság birtoka szerepel. A rendnek Csákányban kolostora is volt, s számos javakkal, falvakkal bírt az egész Felső-Csallóközben. A mohácsi vész után a Pilisben levő anyaegyház elpusztult, így a Pilisi Apátság javait a hódoltságon kívülre menekítette. Így jutott fontos szerephez a csákányi kolostor, a Pilisi Apát is többnyire itt székelt. Békefi monográfiája számos értékes adatot közöl az apátság múltjáról, amelyek sok esetben érintik a környező településeket, azok lakosait. Ezek közül külön érdekesek azok a periratok, amelyek Pozsonycsákány és a szomszédos községek határvitáiról szólnak. Békefi részletesen közli az eljárás iratait, a perben részt vevő személyek névsorát. Sok esetben előfordult, hogy egy falu szinte egész lakossága idézést kapott egyes tanúmeghallgatásokra. Az 1553. évi portális összeírás a győri püspök birtokai között említi, de nem sokkal később a zirci apátság birtokába került, mely a 16. századi nagy pestisjárvány pusztításai után a község elpusztult lakossága helyére morvaországi telepeseket telepített, akik a 19. század végére elmagyarosodtak. A 18. század végétől a Vallásalapé, később a bencés rendé lett a falu, míg a határának egy része zirci apátság kolostorához tartozott egészen a Monarchia széthullásáig; a település ezt a részét a mai napig Apácaföldnek hívják. A község 1938 és 1944 között ismét Magyarország része volt. 1939-ben mezőgazdasági szeszgyár is működött itt.

Mai jelentősége

A Csallóköz több falujában, köztük Csákányban is napjainkig él egy régi farsangi szokás, a dőrejárás. 1-4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskolája a 21. század elején megszűnt, ma már csak óvoda van a faluban. Határában homokbányászat folyik és napkollektoros erőmű épült. Az egyemeletes, manzárdtetős, négy saroktornyos barokk kastélyt Szelepcsényi György érsek építtette a XVII. század végén. A kétemeletes, téglalap alaprajzú épület az 1712-ben végzett átalakítása során nyerte el végleges alakját; 1824-ben klasszicista stílusban módosítottak rajta. Tornyai az építmény síkjához viszonyítva átlósan helyezkednek el, s közrefogják a héttengelyes főhomlokzatot, melyet címeres barokk portál, stukkóval díszített szemöldök- és könyöklőpárkányok, valamint egyenes záródású ablakok tagolnak. A kastélyt az érsek később a zirci cisztercita rendnek adományozta, melytől 1902-ben az államkincstár a birtokkal együtt megvásárolta. Ma gyermekotthon működik benne. Római katolikus (Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt) templomát a 17. század végén emelték barokk stílusban, majd 1824-ben klasszicista stílusban alakították át.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

CSÁKÁNY. Knitteldorf. Magyar falu Poson Vármegyében, birtokosai valának a’ Cziszterczita Szerzetbéli Atyák, a’ kiknek jeles épűlettyek is vala itten, most a’ Religyiói Kintstár, fekszik napkeletre K. Magyar, Gomba, délre Csötörtöknek szomszédságokban, napnyugotra pedig Féli, és Madarászihoz nem meszsze. Nevezetes vala itten 1774. esztendőben, hogy egy paraszt Aszszony három fiút, és egy leányt szűlt vala. Határja középszerű, földgyei három nyomásbéliek, legelőjök bokros, és néhol ingoványos, földgyei néhol követsesek, második Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Csákány, magyar falu, Pozson vmgyében, Csötörtök mellett: 310 k. lak. Határja kavicsos, s nem igen termékeny, rétje igen kevés, erdeje nincs; juhot sokat tart; kolompért termeszt; tehenészete van. F. u. a Sz. Benedek szerzetesei.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Csákány, a Felső-Csallóközben, a pozsony-dunaszerdahelyi vasútvonal mentén fekvő magyar kisközség, 48 házzal és 347, róm. kath. vallású lakossal. E község 1254-ben a czisztercziek pilisi apátságának birtoka, s állítólag volt itt a rendnek klastroma is. Valószinű, hogy csak a csötörtöki káptalannak volt itt háza, mert kalstromról semmiféle történeti adat nem szól. A pápai tizedszedők jegyzékében Chaqana elferdített alakban szerepel. Az 1553-ik évi portális összeírásba a győri püspöknek 13 portája van felvéve. A XVI. században a zirczi apátság morvákat telepített ide. A község még a mult század elején tót volt, de lakosai azóta megmagyarosodtak. Ma a m. kir. államkincstáré, melynek birtokában itt nagyobb kastély is van. E manzard-tetős és négy sarkán tornyokkal ellátott emeletes kastélyt Szelepcsényi György érsek építtette és a zirczi apátságnak adományozta, melytől az államkincstár 1902-ben, a birtokkal együtt, telepítési czélokra megvásárolta. A községnek ősi temploma volt, mely azonban már rég elpusztult. Mai templomát Szelepcsényi érsek építtette, a mint azt a szentélyben elhelyezett márványlap latin fölirata magyarázza. 1824-ben átalakították. A határában levő Apáczaföld nevű terület a zirczi apáczáké volt. A község postája és vasúti állomása Csötörtök, távírója pedig Fél.