Csáb

A község a Balassagyarmati-medencében, a Csábi-dombság kistájon fekszik, a Korponai-fennsík déli lábánál, a Csábi-patak mentén, Ipolyságtól 34 km-re, Ipolynyéktől 15 km-re északkeletre, Balassagyarmattól 15 km-re északra, Nagykürtöstől 13 km-re nyugatra, Palásttól 26 km-re keletre. Érinti a 75-ös országos főútvonal Érsekújvár-Losonc közti szakasza, mellékút köti össze Lukanényén (5 km) keresztül Tótgyarmattal (12 km). Bővebben

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Nagykürtösi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Hont vármegye Ipolynyéki járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1923-1960 között a Kékkői járáshoz tartozott, majd annak megszüntetése után 1960-ban a Losonci járáshoz, 1968-ban pedig a Nagykürtösi járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nógrád vármegye, Balassagyarmati járás), ebben az időszakban északi és keleti határa államhatárt alkotott Magyarország és Szlovákia között (határának legészakabbi részét Szlovákiához csatolták). Területe (16,21 km²) 1921/38-hoz képest (16,05 km²) 16 hektárral (1 %) gyarapodott.

Népesség

Csáb a szlovák-magyar nyelvhatáron fekszik, lakosságának kétharmada ma is magyar nemzetiségű (2011-ben 66,2 %). 1910-ben 774, 1921-ben 769, 1938-ban pedig 787, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt, a szlovákok aránya 1921-ben 7,5 % volt. 1938-1991 között népessége 39,8 %-al gyarapodott, 1991-2011 között kismértékű (3 %-os) csökkenés figyelhető meg (1100 főről 1063-ra). A szlovákok aránya 1991-2011 között 20,2 %-ról 28,8 %-ra nőtt. A lakosság túlnyomó többsége (89,7 %) római katolikus vallású.

Történelem

A falu területe a régészeti leletek tanúsága szerint már a bronzkorban lakott volt. A falu eredetileg nem a mai helyén, hanem a Györgymárton-partalja nevű falurészen feküdt, ahol a régi pincék üregei és korabeli térgyak kerültek elő. A falu temploma valamikor a domb tetején állott. A régi falut 1241-ben a tatárok pusztították el, a lakosság a közeli erdőkbe, hegyekbe menekült. Bővebben

Mai jelentősége

Csáb központi szerepköröket betöltő község, ahol magyar-szlovák tanítási nyelvű alapiskola és magyar nevelési nyelvű óvoda egyaránt működik. Híres szőlőtermesztéséről és pincesoráról is. Szűz Máriának szentelt római katolikus temploma 1768-ban épült, falán helyezték el a falu híres szülöttének, Szeder Fábiánnak az emléktábláját. A falu igen gazdag szakrális kisemlékekben is, legrégebbi közülük Nepomuki Szent János 1800-ban emelt kőszobra. A község 2007 óta a Hajnalok Völgye Kortárs Kórusfesztivál színhelye. Határában napkollektoros erőmű található.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

CSÁB. Cebovce. Magyar, és tót falu Hont Vármegyében, földes Ura Gróf Balassa Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Nógrád Vármegyének szomszédságában, Kékkőtöl egy, és negyed rész mértföldnyire, határbéli földgye jó, legelője elég, fája mind a’ kétféle, termékeny szőlő hegye jó bort terem, első Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Csáb, (Csabovcze), magyar falu, Hont vmgyében, ut. p. B. Gyarmathoz északra 1 1/2 mfd. 696 kath. lak. Kath. paroch. templom. Vendégfogadó. Szőlőhegy. Vizimalom a Kürtös vizén. F. u. b. Balassa, gr. Zichy.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Csáb, magyar kisközség, 130 házzal és 174 róm. kath. vallású lakossal; vasúti állomása és távirója Balassagyarmaton, postája helyben van. Körjegyzőségi székhely. Csáb község ősidők óta települt hely, a mit a határában talált bronzkori leletek bizonyítanak; ilyen bronztárgyakat találtak az úgynevezett György Márton partalja dombon, a hol a község egykor feküdt és a honnan mai helyére költözött át; ugyanott földalatti pinczeüregek láthatók. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Csáb, v. Hont vm. (Čebovce, Szl.): plébánia a v. esztergomi egyhm. kékkői esp. ker-ében. - 1272: Chab. Lakói 1550 k. prot-ok lettek. 1754: Házasnénye filiájából alapították újra. Mai Szűz Mária Neve tp-át 1880: építették. Kegyura 1880: Zichy Zsigmond. - Filiái 1917: Dacsókeszi, Felsőfehérkút. - Lakói 1840: 538 r.k., 9 ev., 5 izr., össz. 552; 1910: 738 r.k., 24 ev., 1 ref., 11 izr., össz. 774; 1970: össz. 1013, 90,9 %-a m.; 1991: össz. 1100, m. 874 (79,45%); 2001: össz. 1056, m. 760 (71,97%). ** Némethy 1894:55.- Gerecze II:379. - Schem. Strig. 1917:22.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Csáb és Lukanénye túlsúlyt jelentő magyar többségüket az idegen uralom alatt sem veszítették el, mert Csábon 1921-ben 92%, 1930-ban 74%, 1938-ban a fölszabadulás után 99% volt a magyarok száma. (....) Csáb. Már a történelem előtti korszakokban megült hely. A határában feltárt leletek közül különösen bronzkori eszközök érdemelnek említést. A község ekkor még a György Márton partaljának nevezett dombon települt s csak később költözött át mai helyére. Első okleveles említése Possessio Chab néven emlékezik meg a községről. (1330.) A községhez tartozik Bikkpuszta. A község területe 2780 kat. hold s lélekszáma a visszacsatoláskor 787.