Barsfüss

Barsfüss a Garammenti-hátság dombvidékének északi részén, a Barsbesei-hátság nyugati oldalán fekszik, Érsekújvártól 30, Nagysuránytól 17 km-re északkeletre, Verebélytől 16 km-re délkeletre. A község központja a Füssi-patak (Trávnický potok) völgyében, 160 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Határa túlnyomórészt mezőgazdaságilag művelt terület (a szántóföld aránya 77,3 %), erdő alig 8,7 %-át borítja (a 18. Bővebben

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és az Érsekújvári járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1949-ig a Verebélyi járáshoz, majd 1949-1960 között a Nagysurányi járáshoz tartozott, annak megszüntetése után pedig az Érsekújvári járáshoz csatolták. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars és Hont egyesített vármegye, Verebélyi járás). 1910-21 között területe 39 hektárral csökkent, amikor a bessevölgyi szőlőhegyet Barsbeséhez csatolták, 1921 óta viszont változatlan (21,15 km²).

Népesség

Barsfüss a szlovák-magyar nyelvhatár közelében fekvő, csaknem teljesen (2011-ben 95,5 %) szlovák nemzetiségű község. A 18. század óta szlovák többségű településen a 19. század végétől ugyan egyre többen vallották magukat magyarnak (1880-ban 12,9 %, 1910-ben 29,4 %), 1921-ben azonban már csak a lakosság 4,1 %-a. Az 1941-es népszámláláskor ugyan a lakosság egyharmada újra magyarnak vallotta magát, de ez az adott politikai helyzettel magyarázható. Bővebben

Történelem

Első írásos említése 1075-ből származik, amikor Géza királynak a garamszentbenedeki apátságnak írt adománylevelében említik „Fius” néven. Később elpusztult első templomát 1332-ben szentelték a Szentháromság tiszteletére. 1386-ban a gímesi vár tartozékaként és a Forgách-család birtokaként szerepel. A 16-17. században sokat szenvedett, 1564-ben, 1599-ben és 1613-ban is feldúlták a törökök, 1657-ben 14 elpusztult telkéről számolt be az összeírás. Bővebben

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű, Bellegszencse közelsége révén némi falusi turizmussal (több panzió) is jellemezhető községben szlovák tannyelvű alapiskola és óvoda is működik. A faluban három kastély is található: az 1740-ben késő barokk stílusban épült Rudnyánszky-kastély (eredetileg a Balogh-családé volt); az 1862-ben épült klasszicista stílusú Barlanghi-kastély; valamint a 19. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

FÜSS. Elegyes tót falu Bars Vármegyében, földes Ura Balog, ’s más Nemes Urak, lakosai katolikusok, fekszik Verebélytől egy mértföldnyire. Határja jó termékenységű, fája tűzre erdejében elég, épűletre való pedig az Uraságnak engedelmével, szőlö hegye jól termő, ’s gyümöltsös fákkal gazdag, legelője elég, réttyei jók, malma a’ szomszédságban, piatzozása Szent Benedeken, és Báton, a’ Bánya Várasokban pedig, könnyű módgya a’ keresetre, első Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Füss, tót falu, Bars vmegyében, Verebélytől délre 2 mfd. 923 kath. 9 evang. lak. Ékesitik ezen helyet a kath. paroch. templom és az uraságok szép lakházai s kertjei. Határa mindennel bővölködik: van gabonája, bora, fája, elég legelője, sok gyümölcse. F. u. Balogh, Bencsik, s a t.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Füss, a Zsitvavölgy közelében fekvőt tót kisközség, 1457 róm. kath. vallású lakossal. E község már 1075-ben a Géza király által a szent-benedeki apátság számára kiállított alapító oklevélben szerepel. A pápai tizedszedők jegyzékében Fus alakban van felemlítve. 1371-ben Pogan de Fyus a birtokosa. 1386-ban mint Ghymes vár tartozéka szerepel és a Forgáchok az urai. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Barsfüss, Szentmártonfüss, v. Bars vm. (Trávnica, Szl.): plébánia a v. esztergomi egyhm. verebélyi esp. ker-ében. - 1332: S. Martinus de Sus. Tp-át 1332 e. a Szentháromság tiszt. sztelték. - Plébánosai: 1679: Szomolányi György, 1701: Agathin István, 1705: Dombay György, 1709: Berek János, 1710: Sooky János, 1716: Batkovics Márton, 1718: Chinorányi János, 1729: Majthényi László br., 1730: Hrizlakovics János, 1748: Rudinecz György, Stephanovics József, 1763: Forgács Ignác, 1775: Szemelay Máté, 1780: Starecsek János, 1784: Benyák József, 1816: Andaházy Ignác, 1825: Gyurics Lőrinc, 1864: Pintér Mihály, 1879: Kiáczy Antal, 1883: Kovács József, 1905: Jaross Károly. Anyanyelve 1840: szl.; 1910: szl., m.; 1940: szl., m. - Filiái 1917: Belleg, Rendve. ** Némethy 1894:94. - Gerecze II:157. - Schem. Strig. 1917:65.

Helységnévtár

Füss, RK. 1070 Esztergom, ág. 20 - , izr. 47 Verebély, egyéb 1.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Barsfüss. A pápai tizedszedők jegyzékében Fus néven szerepel. 1075-ben Géza királyunk a Szent Benedekrendi apátságnak adományozza s a rend tulajdonában marad egészen 1371-ig, amikoris Pogan de Fyus birtokába kerül. 1386-ban a Forgách-családé Füss, 1391-ben Füssy Zsigmond birtokába jut s a Füssyeké egészen 1516-ig; ekkor Lajos király Hindi Porkoláb Ferencet, Nicolaus literátus de Vezelet és Forgách Györgyöt megerősíti füssi birtokában. Bővebben

Bars és Hont K.E.E. vármegyék évkönyve 1943

Barsfüss. Ez a plébánia is szerepel a 1332-es összeírásban. Anyakönyvei azonban csak 1741-től vannak. Temploma a Szentháromság tiszteletére, kápolnája az Ür Jézus mennybemenetele emlékére készült. A hívek anyanyelve szlovák és magyar. Kegyura nincs. Plébánosa: Štefánik Lipót. Idetartoznak: Rendve, Kisbelleg (mindkét helyen katolikus templom és iskola van).