Áttekintés
Udvardi járás
Komáromtól 16 km-re keletre a Duna bal partján, Dunaradvány központjától 2,5 km-re nyugatra fekszik. Érinti a 63-as út Komárom és Párkány közötti szakasza, melyből itt ágazik el a Virten keresztül Marcelházára (6 km) vezető mellékút.
Közigazgatás
Dunaradvány településrésze (ld. ott).
Népesség
2011-ben 89 lakosa volt, ez Dunaradvány lakosságának 12 %-a.
Történelem
Zsitvatő középkori eredetű magyar település volt, mely a 16. században pusztult el, később tanyaként éledt újjá. 1075-ben "Sitouto" alakban említik először, amikor I. Géza király 11 itteni házat ad a garamszentbenedeki apátságnak . 1158-tól 1527-ig átkelőhelye és vámja a nyitrai püspökségé volt. Ezután az esztergomi érsekség birtoka volt.
Mai jelentősége
2006-ban a béke 400. évfordulójára avatták fel a zsitvatoroki béke emlékművét. Itt áll az 1945-ös szovjet partraszállás emlékműve is.
Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99
ZSITVATÓ. Szabad puszta Komárom Várm. földes Ura Gr. Pálfy Uraság, fekszik Mocsnak szomszédságában, mellynek filiája.
Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851
Zsitvatő, puszta, fekszik a Duna mellett, hol a Zsitva folyam a Dunába szakad, 9 katholikus, 71 református lakossal, kik 12 zsellér- házban lakván, 90 hold szántóföldet, 100 kapás szőlőt mívelnek; ebből dézmát adnak, a szántóföldtől a zsitvai hídtól és vendégfogadótól pedig 500 pftot fizetned. Az 1847-ik évi augustusi tűzveszély által csak 2 ház maradt épen.
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901
Az udvardi járásban, ott, hol a Zsitva folyó szakad a Dunába, terűl a Zsitvatő nevű puszta, mely a Pálffy herczegek uradalmához tartozik. Történeti nevezetességű hely ez; itt kötötték meg 1606-ban az e helyről elnevezett zsitvatoroki békét.
Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914
Zsitvatő szintén az őskorban megült helyek közé tartozik, mert határában számos bronzkori lelet kerül elő. Már 1075-ben a garamszentbenedeki apátság itt 11 halászt kap házastul együtt. Ebben az oklevélben Sitoutui alakban van a neve feljegyezve. 1158-ban már vámos hely, melynek jövedelme a nyitrai püspököt illeti. 1373-ban révje is említve van. 1291-ben possessio Sytuatw, 1373-ban pedig Portus de Sytwathew alakban van említve.