Lévai járás
Lévai járás
Az Alsó-Garammente kistájon, a Garam bal partjának közelében, a 76-os főút mentén fekszik, Garamszentgyörggyel átellenben, Sáró központjától 3 km-re északnyugatra, Tőrétől 5 km-re délkeletre, Garamszentgyörgytől 3 km-re nyugatra. Itt ágazik el a 76-os útról a Garamszentgyörgyre (a Garam-hídon át) vezető mellékút.
Közigazgatás
1888-ig Alsó- és Felsőveszele, majd 1888-1899 között Garamveszele néven önálló kisközség (Bars vármegye, Lévai járás), 1899-ben Tőréhez, 1958-ban pedig Sáróhoz csatolták. Ma egyike Sáró három településrészének és kataszteri területének. Területe 3,42 km², a község területének 13,5 %-át alkotja.
Népesség
1851-ben Alsó- és Felsőveszelén összesen 140-en laktak. 2011-ben mindössze 5 állandó lakosa volt.
Történelem
Felső- és Alsóveszele 1516-tól tűnik fel az írott forrásokban. Helyi nemesek birtoka volt. A két településrész 1888-ban olvadt össze, 1899-ben csatolták Tőréhez, majd 1958-ban Sáróhoz. Az egykor káposztatermesztéséről híres településen a 19. században Kazy János barsi ispán kastélyt építtetett, mely nem maradt fent.
Mai jelentősége
Alsóveszelén egy útmenti motel és néhány lakóház található, Felsőveszele mára teljesen elpusztult.
Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99
VESZELE. Alsó, és Felső Veszele. Két faluk Bars Várm. földes Urok Kázy Uraság, lakosaik katolikusok, és másfélék, fekszenek N. Sarodnak szomszédságában, és annak filiáji; földgyeik középszerűek, legelőjök elég van, káposztás, és gyümöltsös kertyeik jók.
Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851
Veszele (Alsó- és Felső-), Bars m. 2 magyar falu, a Garan jobb partján, az esztergomi országutban: 122 kath., 18 ref. lak. Híres káposzta. F. u. többen. Ut. p. Léva.
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901
Nagy-Sáró fölött épűlt Veszele, a garam-veszelei Kazy család ős fészke, melynek jelenlegi tulajdonosa, Kazy János, a megye főispánja.
Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914
Tőrénél: Ide tartozik Veszele puszta, azelőtt Alsó- és Felső-Veszelével két külön község, majd Garam-Veszele elnevezéssel rövid ideig egy község volt. Ennek tulajdonosa 1516-ban Nicolaus literatus de Vezele. E községtől vette előnevét az ősrégi Kazy család, melynek itt is van régi birtoka, a hol Kazy János főispán az utolsó években nagyobb szabású, szép kastélyt építtetett a Garam közelében. A kastélytető terrasszáról remek kilátás nyílik az egész vidékre. Azelőtt a Brogyányaknak és Ordódyaknak is volt itt birtokuk.
Nemzetiség
Nemzet | Fő | Arány |
---|---|---|
magyarok | 0 | 0% |
szlovákok | 1751 | 97% |
németek | 14 | 1% |
egyéb | 49 | 3% |
összlétszám | 1814 | |
magyarok | 13 | 1% |
szlovákok | 1790 | 98% |
németek | 12 | 1% |
egyéb | 3 | 0% |
összlétszám | 1818 |