SK
LV
.....

Garamveszelepuszta

Településrész

címer zászló
0 0% magyar 1880
13 1% magyar 1910
címer zászló
Hivatalos szlovák megnevezés:
Veselá
1918 előtti vármegye, járás:
Bars vármegye
Lévai járás
1938-45 közötti vármegye, járás:
Bars és Hont k.e.e. vármegyék (sz: Léva)
Lévai járás
Más földrajzi nevek:
Alsóveszele, Felsőveszele
Koordináták:
48.11998104, 18.61027122
Rang:
településrész
Tszf. magasság:
147 m
Körzethívószám:
+421 (0) 36
Irányítószám:
93552

Az Alsó-Garammente kistájon, a Garam bal partjának közelében, a 76-os főút mentén fekszik, Garamszentgyörggyel átellenben, Sáró központjától 3 km-re északnyugatra, Tőrétől 5 km-re délkeletre, Garamszentgyörgytől 3 km-re nyugatra. Itt ágazik el a 76-os útról a Garamszentgyörgyre (a Garam-hídon át) vezető mellékút.

Közigazgatás

1888-ig Alsó- és Felsőveszele, majd 1888-1899 között Garamveszele néven önálló kisközség (Bars vármegye, Lévai járás), 1899-ben Tőréhez, 1958-ban pedig Sáróhoz csatolták. Ma egyike Sáró három településrészének és kataszteri területének. Területe 3,42 km², a község területének 13,5 %-át alkotja.

Népesség

1851-ben Alsó- és Felsőveszelén összesen 140-en laktak. 2011-ben mindössze 5 állandó lakosa volt.

Történelem

Felső- és Alsóveszele 1516-tól tűnik fel az írott forrásokban. Helyi nemesek birtoka volt. A két településrész 1888-ban olvadt össze, 1899-ben csatolták Tőréhez, majd 1958-ban Sáróhoz. Az egykor káposztatermesztéséről híres településen a 19. században Kazy János barsi ispán kastélyt építtetett, mely nem maradt fent.

Mai jelentősége

Alsóveszelén egy útmenti motel és néhány lakóház található, Felsőveszele mára teljesen elpusztult.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

VESZELE. Alsó, és Felső Veszele. Két faluk Bars Várm. földes Urok Kázy Uraság, lakosaik katolikusok, és másfélék, fekszenek N. Sarodnak szomszédságában, és annak filiáji; földgyeik középszerűek, legelőjök elég van, káposztás, és gyümöltsös kertyeik jók.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Veszele (Alsó- és Felső-), Bars m. 2 magyar falu, a Garan jobb partján, az esztergomi országutban: 122 kath., 18 ref. lak. Híres káposzta. F. u. többen. Ut. p. Léva.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Nagy-Sáró fölött épűlt Veszele, a garam-veszelei Kazy család ős fészke, melynek jelenlegi tulajdonosa, Kazy János, a megye főispánja.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Tőrénél: Ide tartozik Veszele puszta, azelőtt Alsó- és Felső-Veszelével két külön község, majd Garam-Veszele elnevezéssel rövid ideig egy község volt. Ennek tulajdonosa 1516-ban Nicolaus literatus de Vezele. E községtől vette előnevét az ősrégi Kazy család, melynek itt is van régi birtoka, a hol Kazy János főispán az utolsó években nagyobb szabású, szép kastélyt építtetett a Garam közelében. A kastélytető terrasszáról remek kilátás nyílik az egész vidékre. Azelőtt a Brogyányaknak és Ordódyaknak is volt itt birtokuk.

Névelőfordulások
1806
Alsó Veszele, Felső Veszele
1872
Alsó Veszele, Felső Veszele
1909
Garamveszele puszta

Nemzetiség

Nemzetiségi összetétel változása számokban
magyarok
szlovákok
németek
egyéb
1880
1910
Nemzet Arány
magyarok 0 0%
szlovákok 1751 97%
németek 14 1%
egyéb 49 3%
összlétszám 1814
magyarok 13 1%
szlovákok 1790 98%
németek 12 1%
egyéb 3 0%
összlétszám 1818
Mai közigazgatás

Bejelentések