Vékpuszta

Ógyalla központjától 4 km-re délnyugatra fekszik, a Martosra vezető út mentén, a Zsitva bal partján.

Közigazgatás

Egyike Ógyalla városrészeinek, az ógyallai kataszterhez tartozik.

Népesség

2011-ben 229 lakosa volt. Részletes adatok nem állnak rendelkezésre.

Történelem

1247-ben említik először. A középkorban a gróf Cseszneky család birtoka volt. A 16. században elpusztította a török, s csak a 17. században telepítették újra. Lakói főként dohánytermesztéssel foglalkoztak.

Mai jelentősége

Külterületi lakóhely. Híres dohánytermesztéséről. Disznótelep.

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

VÉK. Szabad puszta Komárom Várm. földes Urai több Uraságok, fekszik Ó-Gallyának szomszédságában, mellynek filiája.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Vék, puszta, Komárom vmegyében, Ó-Gyalla és Martos közt, 300 kath. lak., kik többnyire haszonbérlők és dohány termesztők, s egy hold földtől fizetnek néha 10 ezüst forint haszonbért is. A pusztának 1000 holdnyi igen termékeny fekete homokfölde van. Itt terem az országszerte hires véki dohány. Birtokosok Pyber, Balogh, Fogarassy, Stupiczky, Horváthy, stb

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

A véki dohány országos hírű.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Vék puszta már 1247-ben van említve, villa Weyk alakban. 1308-ban Apor, véki nemes itteni birtokát Zakalusi Pozsár Györgynek adja el. Ez is a török világban pusztulhatott el, mert azután csak 1655-ben találkozunk ismét vele, a mikor Pozsár Lukács magvaszakadtával, Sibrik Dániel kap reá királyi adományt. 1659-ben Maszlik Pál is adomány útján jut itt birtokhoz, úgyszintén 1719-ben Huszár Éva és Júliánna is. Itt termelték hajdan a híres véki dohányt.