Vágsellye

Ld. Vágsellye

Közigazgatás

Ld. Vágsellye

Népesség

Ld. Vágsellye

Történelem

Ld. Vágsellye

Mai jelentősége

Ld. Vágsellye

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

SELYE. Magyar, és tót Mezőváros Nyitra Várm., földes Ura a’ Tudom. Kintstár, lakosai többnyire katolikusok, fekszik Vág vize mellett, Szeredhez 2 1/2 mértföldnyire. Nevezetes régiségéről, és alzután a’ Jésuitáknak vólt híres Oskolájokról, melly 1615-dikben tétetett-által N. Szombatba. Szentegyháza, melly jeles toronnyal, ’s verő órával ékeskedik, 1776-dikban megújjíttatott. Ispotállya is van; földgyei termékenyek, gazdáskodása jeles, valamint vagyonnyai is.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Sellye, m. v., Nyitra vmegyében, a Vágh jobb partján Posontól 6, Nyitrától 4 mfdnyire. Számlál: 2,205 kath., 3 evang., 3 óhitű, 12 zsidó lak. Van itt egy kath. paroch. templom, kastély, mellyben az uraság tisztjei laknak, rév a Vághon, több hajó-malmok. Földje rónás termékeny, de az áradásoktól sokat szenved, s azért sok mocsáros hely is van benne; legelője, rétje, nádja bőven, marhája sok. – 1598-ban itt a jezsuitáknak, mint a város birtokosainak collegiumok, és iskolájok volt; de 1604-ben N. Szombatra tetették által. F. u. a pesti universitás.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Első község, melyet e róna éjszaki részében érünk, Vág-Sellye. Már Szent István korában Sala néven szerepel, később a fontos átkelő hely híd- és révvámját a túróczi praemontreiek kapták IV. Bélától. Majd a jezsuitáké lett, kik itt gymnasiumot állítottak és kollegiumot építettek, de a törökök és felkelők hadai elől 1615-ben Nagy-Szombatba költöztek át. Most a budapesti egyetemé. A Vágon át híd és vasút vezet Tornóczra,mely fontos vasúti rakodó hely.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Vág-Sellye, nagyközség a Vág jobb partján. Lakosai eltótosodott magyarok; de vannak köztük magyarajkúak is. Számuk 3213, vallásuk rom. katholikus (237 izraelita). Posta-, táviró- és vasúti állomás helyben van. E község már történetünk első századaiban fennállott. Irott nyomok a XII. század elejéig vezetnek vissza, amikor „Sala” néven van felemlítve. IV. Béla alatt már a szabadalmazott községek közé tartozott. Egy 1251-iki oklevél már plebániájáról is megemlékszik. IV. Béla, mint királyi birtokot a premontreieknek adományozta. 1563-ban Verancsics Antal egri püspök volt az ura, 1586-ban pedig már a Jezustársaság birtokában találjuk, melynek tagjait azonban Bocskay István onnan elüzte és az általuk épített jezsuita-kollegiumot bezáratta. II. Mátyás alatt Pázmány Péter birtokába került. II. József alatt a jezsuiták végkép elhagyták a községet. Vág-Sellye közvetlen a Vág mellett fekszik, melynek túlsó partjával egy komp tartja fenn a közlekedést. Nehány csinos, tiszta utczája és tágas főtere van, melynek egyik oldalát a közalapítványi uradalom kastélya és épületei foglalják el. E kastélyt, melyben Pázmány Péter sokszor megfordult, és melyben egy ideig Bottyán János, később II. Rákóczy Ferencz vitéz vezére szolgált, 1599-ben a jezsuita-rend építtette kollegiumnak. 1615-ben azonban e kollegiumot a törökök folytonos beütései elől Nagy-Szombatba helyezték át. A kastély II. Józsefig e rendé volt, de azután a tanulmányi alaphoz csatoltatott, a hozzá tartozó birtokokkal együtt. A török időkben itt váracs is volt, melynek azonban ma már nyomai sincsenek. E községnek már 1252-ben volt kath. temploma; ezt azonban 1828-ban, roskadozó álapota miatt, kénytelenek voltak lebontani. A torony gombjában egy 1661-ben kelt okiratot találtak, melyet úgy látszik a torony renoválása vagy ujraépítése alkalmával helyeztek oda. Ez okirat a templom és plébánia jövedelmének összeirását tartalmazza. Az uj templom 1830-ban épült. Kegyura a vallásalap. Az izraelitáknak imaházuk van itt, mely 1896-ban épült. A kath. templom egyházi edényei közt egy érdekes és nagyértékü ezüst kehely van, az átmeneti korszakból, melyet Pázmány érsek ajándékának tartanak. A község lakosai kaszinó-egyesületet, takarékpénztárt és önk. tüzoltó-egyesületet tartanak fenn. A vallásalapon kivül gróf Hunyady Imrének van itt nagyobb birtoka.

Magyar Katolikus Lexikon

Vágsellye, Sellye, v. Nyitra vm. (Šal’a, Szl.): 1. esperesség a v. esztergomi főegyhm-ben. Plébániái 1917: Eperjes, Farkasd, Felsőszeli, Királyrév, Nádszeg, Negyed, Pered, Tallós, Vágkirályfa, Zsigárd. – 2. plébánia. 1252: már létezett. Tp-át Antiochiai Szt Margit tit-ra sztelték. Lakói 1560 e. ev-ok lettek. 1657: alapították újra. Mai Szűz Mária neve tp-át 1830: építették. Kegyura 1880: a Bpi M. Kir. Tudegy. Anyanyelve 1880: m., szl.; 1940: m., szl., ném. – Filiája 1917: Hetmény. – Lakói 1940: 4017 r.k., 4 g.k., 19 ev., 47 ref., 441 izr., össz. 4528; 1991: össz. 24.776, m. 5413 (21,85%); 2001: össz. 24.564, m. 4392 (17,88%). – 1940?–44: KALOT-népfőisk. működött. Ig-ja Bárány Imre volt. – Kat. sajtója: 1935–38: Húsvét. ** Némethy 1894:300. – Gerecze II:577. – Schem. Strig. 1917:10.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Vágsellye. Könyves Kálmán idejében már fennállott a község, az egykorú feljegyzések „Sala” néven emlékeznek meg róla. A tatárjárás után IV. Bélától szabadalmat nyert Vágsellye, 1252-ben plébániája és temploma is volt már. A községet, mely eddig királyi birtok volt, IV. Béla a premontrei szerzetesrendre ruházta át. 1563ban a községet Verancsics Antal egri püspök birtokában találjuk. Nemsokára ezután a jezsuiták kezébe került a község, de ezeknek rendjét Bocskay István feloszlatta és így lefoglalta a kollégiumot is. Egy ideig Pázmány Péter birtokában is volt Vágsellye. Az ellenreformáció nagy előharcosa ekkor az alapítványi kastélyban lakott. Ez a kastély eredetileg a jezsuita kollégium épülete volt, de a rend a törökök zaklatásai miatt 1615-ben Nagyszombatba költöztette át az iskolát. II. József az egyházi birtokot és a kastélyt a tanulmányi alaphoz csatolta. A szép templomot 1828-ban lebontották és 1830-ban újat emeltek helyén. Ide vitték át a régi székesegyház kegyszereit, melyek között egy igen értékes ezüst kehely is van, ezt némelyek szerint Pázmány Péter ajándékozta a templomnak. Ujabban a vallásalapnak és a Hunyady-családnak voltak itt birtokai. A község területe 5644 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 4842. A községhez tartozó puszták: Amerika, Bilicztanya, Hetménypuszta, Killicstanya, Lebestanya.

K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (1940)

Vágsellye nk. vágsellyei járás. A község már Szent István idejében létezett. Mint uradalom egyházi birtok volt és 1650 körül a jezsuiták kezébe került, akik itt főiskolát tartottak fenn kb. 400 tanulóval. Pázmány Péter is a községben lakott a ma is fennálló kastélyban. A kuruc világ idejében Vak Bottyán is hosszabb ideig lakott a községben. 1538. augusztus 15-én részleges országgyűlést tartottak itt. A község átjáró hely volt Nyitra felé. Területe: 5.644 k. h. Lakosság: 4.842. Ebből m.: 4.485, n.: 31, szl.: 318. Magy beszél: 4.777. Vallás szerint: r. k. 4.271, ref. 36, ev. 23, izr. 506. Fb. I. 1, II. 4, III. 174. Népsűrűség: 149.1. Lakóház: 910. Községi bíró: Miskovics Ferenc. Állami polg. isk. áll. népiskola, áll. kisdedóvó, izr. népiskola, gazdasági népiskola, tanonciskola. Kat. Népkör, Haladó Iparoskör, Cserkészet, Cecilia Dalegylet Önk. Tűzoltó Egyesület, Dolgozó Lányok Egyesülete, KALOT, Vágsellyei Sport Club, Hitelintézet, Első Sellyei Bank, Járási Hitelszövetkezet, Fogyasztási Szövetkezet, Mezőgazdasági és Gépszövetkezet. Műmalom és Villanytelep, Ganzl Simon tollüzeme, Balogh Zoltán baromfi, vad kereskedés, tojáskonzerváló és műjéggyár. Dr. Szalontay István járásbírósági elnök, Sárossy Árpád postafőnök, Varga József állomásfőnök. A község 1938. nov. 10-én szabadult fel. — Néprajzi szempontból a fonóban és lakodalmak alkalmával elmondott felköszöntők, valamint a karácsonyi pásztorjátékok figyelemreméltók. Háziipar kosárfonás. A visszacsatolás után a polgári érdemkeresztet megkapta Biskoroványi Ernő bankigazgató. Püig. tsz. Érsekújvár, ah. Galánta, jb. közj. csö. helyben. Vá. posta és távbeszélő helyben.