Vágsellye

Ld. Vágsellye

Közigazgatás

Ld. Vágsellye

Népesség

Ld. Vágsellye

Történelem

Ld. Vágsellye

Mai jelentősége

Ld. Vágsellye

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

SELYE. Magyar, és tót Mezőváros Nyitra Várm., földes Ura a’ Tudom. Kintstár, lakosai többnyire katolikusok, fekszik Vág vize mellett, Szeredhez 2 1/2 mértföldnyire. Nevezetes régiségéről, és alzután a’ Jésuitáknak vólt híres Oskolájokról, melly 1615-dikben tétetett-által N. Szombatba. Szentegyháza, melly jeles toronnyal, ’s verő órával ékeskedik, 1776-dikban megújjíttatott. Ispotállya is van; földgyei termékenyek, gazdáskodása jeles, valamint vagyonnyai is.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Sellye, m. v., Nyitra vmegyében, a Vágh jobb partján Posontól 6, Nyitrától 4 mfdnyire. Számlál: 2,205 kath., 3 evang., 3 óhitű, 12 zsidó lak. Van itt egy kath. paroch. templom, kastély, mellyben az uraság tisztjei laknak, rév a Vághon, több hajó-malmok. Földje rónás termékeny, de az áradásoktól sokat szenved, s azért sok mocsáros hely is van benne; legelője, rétje, nádja bőven, marhája sok. – 1598-ban itt a jezsuitáknak, mint a város birtokosainak collegiumok, és iskolájok volt; de 1604-ben N. Szombatra tetették által. F. u. a pesti universitás.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Első község, melyet e róna éjszaki részében érünk, Vág-Sellye. Már Szent István korában Sala néven szerepel, később a fontos átkelő hely híd- és révvámját a túróczi praemontreiek kapták IV. Bélától. Majd a jezsuitáké lett, kik itt gymnasiumot állítottak és kollegiumot építettek, de a törökök és felkelők hadai elől 1615-ben Nagy-Szombatba költöztek át. Most a budapesti egyetemé. A Vágon át híd és vasút vezet Tornóczra,mely fontos vasúti rakodó hely.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Vág-Sellye, nagyközség a Vág jobb partján. Lakosai eltótosodott magyarok; de vannak köztük magyarajkúak is. Számuk 3213, vallásuk rom. katholikus (237 izraelita). Posta-, táviró- és vasúti állomás helyben van. E község már történetünk első századaiban fennállott. Irott nyomok a XII. század elejéig vezetnek vissza, amikor „Sala” néven van felemlítve. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Vágsellye, Sellye, v. Nyitra vm. (Šal’a, Szl.): 1. esperesség a v. esztergomi főegyhm-ben. Plébániái 1917: Eperjes, Farkasd, Felsőszeli, Királyrév, Nádszeg, Negyed, Pered, Tallós, Vágkirályfa, Zsigárd. – 2. plébánia. 1252: már létezett. Tp-át Antiochiai Szt Margit tit-ra sztelték. Lakói 1560 e. ev-ok lettek. 1657: alapították újra. Mai Szűz Mária neve tp-át 1830: építették. Bővebben

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Vágsellye. Könyves Kálmán idejében már fennállott a község, az egykorú feljegyzések „Sala” néven emlékeznek meg róla. A tatárjárás után IV. Bélától szabadalmat nyert Vágsellye, 1252-ben plébániája és temploma is volt már. A községet, mely eddig királyi birtok volt, IV. Béla a premontrei szerzetesrendre ruházta át. 1563ban a községet Verancsics Antal egri püspök birtokában találjuk. Bővebben

K. Thúry György (szerk.): Nyitra - Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A felvidéki útmutató gyűjteménye (1940)

Vágsellye nk. vágsellyei járás. A község már Szent István idejében létezett. Mint uradalom egyházi birtok volt és 1650 körül a jezsuiták kezébe került, akik itt főiskolát tartottak fenn kb. 400 tanulóval. Pázmány Péter is a községben lakott a ma is fennálló kastélyban. A kuruc világ idejében Vak Bottyán is hosszabb ideig lakott a községben. 1538. augusztus 15-én részleges országgyűlést tartottak itt. Bővebben