Áttekintés
Tornaljai járás
Ld. Tornalja
Közigazgatás
Ld. Tornalja
Népesség
Ld. Tornalja
Történelem
Ld. Tornalja
Mai jelentősége
Ld. Tornalja
Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99
TORNALLYA. Magyar falu Gömör Várm. földes Ura Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Méhihez közel, és annak filiája; postája is van, földgye gabonát bőven termő, piatza két, és négy mértföldnyire; legelője elég, fája is van mind a’ kétféle.
Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851
Tornaalja, magyar falu, Gömör vmegyében, felülről Sztárnya, alulról királyi helységek szomszédságában, közel a Sajó vizéhez, rónaságon fekszik. Ezen helységet nemcsak a Rosnyótól Miskolcz felé vivő országut két oldalán sorba épült földmüvelők lakhelyeik, emeletre épült vendégfogadóház, ez évben épült gyógyszertár, 4 évvel ezelőtt épült paplak, már eléggé ékesítik; de ezeken kivül még felső végén Hevessi Bertalan, alsó végén pedig Hámos Antal és Tornalljai Luciánféle díszes urilakok, majorsági nagy épületek, s mindenikét körülövedző rendesen alakult s jó karban tartott nagyszerű kertek, mellyek közül emlitésre méltó Hevessi Bertalan ur regényes kertje, mellyben emlitést érdemel régi nevezetességéről a Csonkavár, melly nem egyéb, mint 25–26 ölre kidomborodott kerek kőszirt, mellynek tetejéről szép látvány esik a Sajó mentin; mindezek az utazóknak kellemes látványul szolgálnak.
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901
A Sajó bal partján, az országút és a vaspálya mentén fekszik a Tornallyay család ősi fészke, a szép fekvésű Tornalja. Kelet felől bükk- és tölgyerdővel borított dombok, éjszakkeletről a magasabb sajó-gömöri és bejei szőlőhegyek szegélyzik ezt a széles völgyet, melynek közepén ezüstszalagként kígyódzik a Sajó. Tornalja takarékpénztárával, járásbírói és telekkönyvi hivatalával egyik fő helye a Sajó-völgynek. Van kereskedelmi és iparostanúló-iskolája; piaczára hordja a sajóvölgyi nép búzáját és lábas jószágát. Úri kastélyok, parkok, középületek teszik széppé ezt az élénk mezővároskát.
Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914
Tornallya, sajóvölgyi magyar nagyközség, 237 házzal és 1793 lakossal, a kik közül 486 róm. katholikus, 92 evangélikus, 1166 ev. református és 656 zsidó. Multja messzire visszanyúlik. A Tornallyay család ősi fészke. Neve belekerült már a pápai tizedszedők jegyzékébe Tornalia alakban. 1291-ben Tornalya al. nom. Kevy néven említik. 1427-ben már jelentékeny hely, a hol a Tornallyayaknak 46 jobbágyportájuk volt.
A visszatért Felvidék adattára (1939)
Tornalja. A róla elnevezett ősi magyar nemzetség fészke. A pápai tizedszedők adólajstromai már a legrégibb időben felsorolják a községet, Tornalia formában. 1291-ben mint Tornalya vagy Kevi fordul elő a feljegyzésekben. Zsigmond király alatt 1427-ben az összeírások 46 jobbágytelekkel mutatják ki a Tornallyayak uradalmát. A Hunyadiak alatt és az ezt követő időkben már megyei gyűléseket tartottak a földesúr várkastélyában.
Nemzetiség
| Nemzet | Fő | Arány |
|---|---|---|
| magyarok | 1 811 | 83% |
| szlovákok | 153 | 7% |
| németek | 37 | 2% |
| egyéb | 194 | 9% |
| összlétszám | 2 195 |


