Tornalja

Ld. Tornalja

Közigazgatás

Ld. Tornalja

Népesség

Ld. Tornalja

Történelem

Ld. Tornalja

Mai jelentősége

Ld. Tornalja

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

TORNALLYA. Magyar falu Gömör Várm. földes Ura Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Méhihez közel, és annak filiája; postája is van, földgye gabonát bőven termő, piatza két, és négy mértföldnyire; legelője elég, fája is van mind a’ kétféle.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Tornaalja, magyar falu, Gömör vmegyében, felülről Sztárnya, alulról királyi helységek szomszédságában, közel a Sajó vizéhez, rónaságon fekszik. Ezen helységet nemcsak a Rosnyótól Miskolcz felé vivő országut két oldalán sorba épült földmüvelők lakhelyeik, emeletre épült vendégfogadóház, ez évben épült gyógyszertár, 4 évvel ezelőtt épült paplak, már eléggé ékesítik; de ezeken kivül még felső végén Hevessi Bertalan, alsó végén pedig Hámos Antal és Tornalljai Luciánféle díszes urilakok, majorsági nagy épületek, s mindenikét körülövedző rendesen alakult s jó karban tartott nagyszerű kertek, mellyek közül emlitésre méltó Hevessi Bertalan ur regényes kertje, mellyben emlitést érdemel régi nevezetességéről a Csonkavár, melly nem egyéb, mint 25–26 ölre kidomborodott kerek kőszirt, mellynek tetejéről szép látvány esik a Sajó mentin; mindezek az utazóknak kellemes látványul szolgálnak. A lakosok száma 725-re megy, az uri családokat kivéve; mind reformatusok, s mindnyájan eredetszülte magyarok. A közbirtok áll 23 urbéri házhelyből, a Tornallja és hozzá tartozó Lapsa, Vasas pusztabeli határok kiterjedése mindössze 7000 holdat tesznek. Postahivatal és váltás Putnok és Rosnyó, ismét Rosnyó és Rimaszombat közt.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

A Sajó bal partján, az országút és a vaspálya mentén fekszik a Tornallyay család ősi fészke, a szép fekvésű Tornalja. Kelet felől bükk- és tölgyerdővel borított dombok, éjszakkeletről a magasabb sajó-gömöri és bejei szőlőhegyek szegélyzik ezt a széles völgyet, melynek közepén ezüstszalagként kígyódzik a Sajó. Tornalja takarékpénztárával, járásbírói és telekkönyvi hivatalával egyik fő helye a Sajó-völgynek. Van kereskedelmi és iparostanúló-iskolája; piaczára hordja a sajóvölgyi nép búzáját és lábas jószágát. Úri kastélyok, parkok, középületek teszik széppé ezt az élénk mezővároskát.

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Tornallya, sajóvölgyi magyar nagyközség, 237 házzal és 1793 lakossal, a kik közül 486 róm. katholikus, 92 evangélikus, 1166 ev. református és 656 zsidó. Multja messzire visszanyúlik. A Tornallyay család ősi fészke. Neve belekerült már a pápai tizedszedők jegyzékébe Tornalia alakban. 1291-ben Tornalya al. nom. Kevy néven említik. 1427-ben már jelentékeny hely, a hol a Tornallyayaknak 46 jobbágyportájuk volt. A 15. században megyegyűlések is voltak itt, a Tornallyay család várkastélyában; e kastély nyomai Tornallyay Zoltán szép kertjében ma is látszanak. Egyébiránt még Korabinszky is említi e várkastélyt 1786-ban megjelent munkájában, ekkor a község nevezetes postaállomás volt. A Tornallyay család eleitől fogva birtokosa volt a községnek és ma is van itt birtoka, de rajta kívül még a Hevessy és a Hámos családok is szereztek itt birtokokat. Most Tornallyay Zoltánnak, Tornallyay Dezsőnének, Hevessy Lászlónak, Hevessy Bertalannak, Hámos Árpádnak és Radvánszky Györgynek van itt nagyobb birtokuk. A községben három szép úrilak van: a Tornallyay Zoltáné, özv. Tornallyay Dezsőnéé és Hámos Árpádé. Van itt szolgabírói hivatal, járásbíróság, telekkönyvi és adóhivatal, pénzügyőrség és csendőrség, takarékpénztár, társaskör, posta, távíró és vasútállomás. A református templom a 15. században épült és az egyház több érdekes szent-edényt őriz, melyek a 18. század elejéről valók. 1849-ben Dembinszky itt verte meg Schlick tábornokot. Tornallyához tartoznak Uras, Foglalás, Betekints és Lapsa puszták, melyek közül az utóbbi hajdan külön község volt és 1427-ben szintén a Tornallyay család birtoka. 1489-ben még mint község szerepel.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Tornalja. A róla elnevezett ősi magyar nemzetség fészke. A pápai tizedszedők adólajstromai már a legrégibb időben felsorolják a községet, Tornalia formában. 1291-ben mint Tornalya vagy Kevi fordul elő a feljegyzésekben. Zsigmond király alatt 1427-ben az összeírások 46 jobbágytelekkel mutatják ki a Tornallyayak uradalmát. A Hunyadiak alatt és az ezt követő időkben már megyei gyűléseket tartottak a földesúr várkastélyában. Ennek az építménynek már csak töredékei vannak meg a családi telkeken. Ez a család ama kevesek egyike, amelyek az Árpádoktól kezdve napjainkig megtartották a vezetőszerepet birtokaikon. A világháborút megelőző évtizedben Tornallyay Zoltán képviselte az ősi nemzetséget, rajta kívül Tornallyay Dezsőné, Hevessy László, Hevessy Bertalan, Hámos Árpád és Radvánszkv György voltak jelentősebb földbirtokosok. Református temploma a XV. században épült és értékes edényekkel dicsekedhetik. A szabadságharc idejében nagyobb ütközet folyt itt, melyben Dembinszky megverte Schlick tábornokot. A községhez tartozó külterületi lakott helyek: Foglaláspuszta, Lapsapuszta, Szedercetanya, Szőllő, Uraspuszta, Vasaspuszta. A község területe 6487 kat. hold, lélekszáma a visszacsatoláskor 3255.