Tornagörgő

A község a Tornai-medence középső részén, a Fej-patak mentén, a Tornai Felső-hegy (Szádelői-karszt) déli, valamint a Tornai Alsó-hegy (az Aggteleki-karszt keleti része) északi lábánál, 210 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, a 16-os országos főút és a Rozsnyó-Torna vasútvonal (megállóhely) mentén, Rozsnyótól 22 km-re délkeletre, Szepsitől 20 km-re nyugatra. Bővebben

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Rozsnyói járáshoz tartozó község. 1881-ig Torna vármegyéhez, majd 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Tornai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Szepsi járáshoz tartozott, majd a Rozsnyói járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Tornai járás). Területe több alkalommal is változott, de csak csekély mértékben (1910: 35,87 km², 1921, 1938: 35,93 km², 2011: 36,08 km²).

Népesség

1910-ben 1057, 1921-ben 971, 1938-ban pedig 1190, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. Népességszáma a Tornai-medence központi községeként viszonylag stabilan alakult a 20. században, maximumát (1288 fő) 1961-ben érte el. Túlnyomó magyar többségét napjainkig megőrizte, bár 1991-2011 között a magyar nemzetiségűek aránya 93,8 %-ról 82,6 %-ra csökkent, a szlovákoké pedig 5,8 %-ról 13,7 %-ra nőtt. Bővebben

Történelem

1263-ban "Gurgeu" néven említik először, majd 1345-ben "Gergew" néven említik, de valószínűleg már a 12. században létezett a település. Görgő régi történetével összefonódik IV. Béla neve, aki a hagyomány szerint a muhi csatából menekülve itt talált menedéket, majd később is gyakran visszatért ide vadászatokra. A 14. Bővebben

Mai jelentősége

A községben magyar nevelési nyelvű óvoda és négyosztályos, magyar és szlovák tanítási nyelvű alapiskola működik. Keresztelő Szent Jánosnak szentelt római katolikus temploma (melyet 17. századi erődfalak vesznek körül) 1500 körül épült gótikus stílusban, fő nevezetessége Bebek György sírköve 1381-ből. Református temploma 1785-ben épült klasszicista stílusban. Bővebben

Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796-99

GÖRGŐ. Magyar falu Torna Vármegyében, földes Ura Hert. Eszterházy Uraság, és mások, lakosai reformátusok, fekszik Tornához egy mértföldnyire, határbéli földdye mindenféle gabonát terem, eladásra való módgya meglehetős, legelője elég, itatója alkalmatos, makkja, fája tűzre, és épűletre elég, szőlei meglehetősek, szilvássai hasznosak, káposztás földgyei jók, keresetre alkalmatos módgyok, első Osztálybéli.

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851

Görgő, magyar falu, Abauj-Torna vmegyében, a Kassáról Rosnyóra vezető országut mellett, Tornához nyugotra 1 1/4 órányira; 408 kath., 914 ref., 20 zsidó lak. Ref. anyaszentegyház. Kath. paroch. templom. Itt lehet falba tapasztva egy márvány sirkövet látni, melly a felirás után 1378-ról való, s Bebek nemzetség egy tagjának s tárnokmesternek örök emlékéül készitetett. Határa nagy részt róna s gazdag termékenységü; gabonája, kerti veteménye, káposztája, gyümölcse, szénája bőséggel; legelője sok birkát táplál; szőleje, erdeje s kőbányája is van. F. u. h. Eszterházy, s m.

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben 1886-1901

Szögligeten felűl a Bódvától jobbra Torna-Nádaska községben hegyoldalon álló nagyszabású s fényes berendezésű kastély van, melynek tulajdonosa, gróf Hadik János, nagy kertészetet tart fönn. E tájon a mészkőhegység keleti vége ékalakúvá keskenyedik. Ez ék fokát megkerűlve balra a Torna patak szép völgye tárúl föl előttünk, melyet mindkét felől meredek, részben erdős hegyoldalak szegélyeznek, nyugati hátterében pedig a sziliczei fensík magaslik. Bővebben

Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai 1896-1914

Almásról egyenesen keletre tartva, a fensik lábánál, a Felsőhegy alatt, Görgő községet érintjük. Görgőnek van 220 háza, 1061 magyar lakosa. Postája Almás, távirója Torna. Kath. temploma nagyon régi, de 1823-ban ujra épitették. Homlokzatán a következő felirat van: „Me Labor et zeLVs rVInIs rapVere CaDVCIs.” A református templom e század elején épült. Bővebben

Magyar Katolikus Lexikon

Tornagörgő, Görgő, v. Abaúj-Torna vm. (Hrhov, Szl.): plébánia a v. esztergomi, majd rozsnyói egyhm. tornai esp. ker-ében. – 1240: már létezett. Tp-át Ker. Szt János tit-ra sztelték, a mait 1500: építették. Lakói 1562 e. ev-ok lettek. 1788: alapították újra. Kegyura 1880: a Vallásalap. Anyanyelve 1880: m.; 1940: m. – Lakói 1940: 456 r.k., 5 g.k., 1 ev., 725 ref., 17 izr., össz. 1204; 1991: 1113 m. (93,84%), össz. 1186; 2001: 1098 m. (90,07%), össz. 1219. ** / Némethy 1894:350. – Schem. Ros. 1901:112. – 1913:77. – Gyurgyik 2002.

A visszatért Felvidék adattára (1939)

Tornagörgő. Azelőtt Görgő. Ösi katholikus templomát 1823-ban újjáépítették. A szájhagyomány szerint IV. Béla a muhi csatából menekülőben hosszabb ideig tartózkodott a községben, annak valamennyi lakosát nemesi rangra emelte. Máig is mutogatják azt a kőfalat, amely lakását körülvette, továbbá az Oltárlyuk nevű sziklahasadékot, ahol a király imáit végezte, valamint egy sziklatetőt, amelyet Béla király palotája néven említenek s amelyen a király és kísérete menekülésekor az ott fészkelő galambok tojásával csillapította éhségét. Hozzátartozik Pétermezőpuszta. A község területe 6244 kat. hold s lakóinak száma a visszacsatoláskor 1190.